A nyugdíjasok és a családok érdekében

Az elmúlt év parlamenti munkája

Az elmúlt év parlamenti munkájának legfontosabb megvalósításait összegezte, valamint az elkövetkező időszak főbb kihívásairól számolt be hétfői sajtótájékoztatóján Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, a képviselőház munkaügyi és szociális bizottságának alelnöke. Szó esett többek között az új nyugdíjtörvényről, az idén is folytatódó lombikprogramról, valamint a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezeteknek juttatott állami támogatásról is.

A megvalósításokról szólva a képviselő rámutatott, az az időszak, ameddig az RMDSZ kormányon volt, meghatározó volt a magyar közösségre nézve, hiszen ez idő alatt több olyan kezdeményezés született, ami az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhető. A kismamák, kisgyerekes családok által egyik leggyakrabban felvetett probléma, a bölcsődék hiánya terén is előrelépés történt, hiszen a Cseke Attila vezette szaktárca égisze alatt elindult a bölcsődeépítési program, és a bölcsődék működési költségeinek a finanszírozását is sikerült megoldani, ami évek óta gondot jelentett az önkormányzatoknak. Az RMDSZ törvénymódosításának köszönhetően a bölcsődék, akárcsak az óvodák és iskolák, fejkvóta alapján kapnak állami támogatást, ami fedezi az ott dolgozó személyzet bérét, ezáltal tehát jókora terhet sikerült levenni az önkormányzatok válláról. A képviselő az Anghel Saligny programot is kiemelte, hiszen ennek köszönhetően az önkormányzatok útaszfaltozásra, víz-, szennyvízhálózat, gázhálózat kiépítésére hívhattak le támogatást.

A százalékbeli emelés kevés

A képviselő szerint a tavaly őszi parlamenti ülésszak legnagyobb kihívása a nyugdíjtörvény volt. – A törvény kissé döcög. Tudni kell, hogy két hét állt a rendelkezésünkre, hogy egy olyan horderejű törvényt tárgyaljunk végig cikkelyenként, amely minden negyedik romániai személyt érint, hiszen az ország lakosságának egynegyede nyugdíjas. Több módosító javaslatot iktatott az RMDSZ, a legfontosabb szempont az volt, hogy szem előtt tartsuk a kisnyugdíjasokat, hiszen a magyar közösségben nagyon sokan rendelkeznek 2000 lejnél kisebb havi járandósággal. 1,2 millió személy van Romániában, aki minimálnyugdíjra jogosult, ami a mostani emeléssel 1281 lej lett. Amit az érdekükben javasoltunk, de nem kaptunk rá támogatást, az a 13. nyugdíj bevezetése lett volna azoknak, akiknek a nyugdíja 2000 lej alatt van. A másik javaslatunk az volt, hogy szeptemberig, amíg újraszámítják a nyugdíjakat, egy 250 lejes pluszösszeget biztosítsanak a kétezer lejnél kisebb nyugdíjjal rendelkezőknek. Javasoltuk ugyanakkor, hogy emeljék meg a minimálnyugdíj értékét 1500 lejre, hiszen látjuk, hogy mennyivel nőtt az alapélelmiszerek ára, a lakásfenntartási költségek, ellenben ezt sem sikerült elfogadtatni. A nyugdíj vásárlóerejének megőrzése a legfontosabb, hiszen a százalékbeli növekedés sokszor minimális pénzbeli emelkedést eredményez, a kisnyugdíjasnak a 13,8 százalékos emelés nem ugyanazt hozza, mint annak, aki nagyobb járandósággal rendelkezik, ezért szerettünk volna adott összegű támogatásokat, de nem sikerült elfogadtatni – tette szóvá Csép Éva Andrea.

A képviselő megengedhetetlennek nevezte, hogy a nyugdíjtörvény bünteti a gyermekeket vállaló édesanyákat, hiszen a gyereknevelési szabadság idejére mindössze 0,25 nyugdíjpont jár nekik. Az RMDSZ egy nyugdíjpontot javasolt, ám a többség elvetette ezt, és 0,25 pontot szavaztak meg.

Mindezek ellenére a szövetség megszavazta a törvényt, mivel az egyenlőtlenségeket részben felszámolja, ugyanakkor számos kedvező intézkedést is tartalmaz, például pluszpontokat biztosít ötévente azoknak, akik 25 évnél többet töltöttek a munkaerőpiacon.

28 millió lej hiányzik

A képviselő csalódottságának adott hangot amiatt, hogy nem sikerült a költségvetési törvényen módosítani a szociális szolgáltatók kedvezőbb finanszírozása érdekében, így az egyes civil szervezetek által felkarolt több mint háromezer rászoruló személy ellátása válik kétségessé. Olyan szociális szolgáltatásokról van szó, amit a Caritas, Diakónia és más civil szervezetek végeznek, és amelyekhez az állam a 34-es törvény alapján finanszírozást biztosít, hiszen az állam feladatait vállalják át. – Havi 1000 lejt kapnak egy ellátott után azok a szervezetek, amelyek bentlakó rendszerben gondozzák az ellátottakat, a gyerekotthonok, idősotthonok. A nappali foglalkoztatók, otthoni idősgondozás, szegénykonyha esetében havi 600 lej jár ellátottanként. A szociális kifizetési ügynökség bizonyos mutatók alapján megítél egy bizonyos pontszámot, a törvény értelmében a több mint hatvan pontot szerző szervezetek jogosultak a támogatásra. Sajnos idén csak 117 millió lej áll rendelkezésre, és 28 millió lej hiányzik még ahhoz, hogy az összes szervezet, amely hatvan pontnál többet ért el, megkapja a támogatást. Ez azt jelenti, hogy például az otthoni idősgondozásban pluszteher hárul a családokra, valamint a civil szolgáltatókra. Felháborító, hogy ezek a szociális szolgáltatók az állam feladatát látják el, ennek ellenére különféle pályázatok révén próbálnak pénzhez jutni, mert az állam ennyivel nem hajlandó segíteni nekik – nehezményezte a képviselő. 

Lombikprogram állami támogatással

A családokat támogató intézkedések között Csép Éva Andrea megemlítette a lombikprogramot, amelynek keretében az állam 3000 euró támogatást nyújt a mesterséges megtermékenyítésre szoruló pároknak. Idénre 100 ezer lej van elkülönítve a költségvetésben erre. Mint mondta, módosító javaslatot nyújtott be, hogy további 150 ezer lejjel növeljék az összeget, de nem sikerült elfogadtatni. 

– A program nagy érdeklődésnek örvend, a 3000 eurós támogatásból ötezer lej a gyógyszerekre költhető, tízezer lej pedig magára az eljárásra. A kezelések típusának függvényében így az államtól kapott támogatás a költségek mintegy 70-80 százalékát fedezi. Fontos, hogy segítsük a családalapítást, hiszen van, ahol 3000 euró meglétén múlik, hogy megszülethet-e a várva várt baba – hangsúlyozta.

Az áldozatok nem kérik az elektronikus nyomkövetőt

Csép Éva Andrea elégedetten nyugtázta, fogadóóráin is tapasztalja, hogy sok nő nagyobb bizalommal fordul hozzá és osztja meg a problémáit, teszi fel a kérdéseit egy nőnek. 

Az általa nemrég elindított Női jogvédő ügyelet révén is sokan kértek segítséget, leggyakrabban családon belüli erőszak, válás, gyerekelhelyezés, különféle jogosultságok, valamint az elvált szülők gyerekelidegenítés miatt fordulnak hozzá. Mint mondta, a családon belüli erőszak felszámolása terén előrelépés az általa kezdeményezett törvénymódosítás, amelynek értelmében a távoltartási végzés érvényességét 6 hónapról egy évre hosszabbították meg, amennyiben az érintett kéri. 

Jó hír, hogy idéntől Brassó, Hargita, Kolozs és Kovászna megyékben is gyakorlatba ültetik az elektronikus nyomkövető lábbilincsek használatát. Maros megyében 2022 októberétől vannak használatban, decemberben 18 volt felszerelve. A képviselő hangsúlyozta, az áldozatoknak meg kell érteniük, mennyire fontos, hogy éljenek ezzel, hiszen biztonságot jelent. Sajnos sok áldozat nem egyezik bele, mivel egy kis telefonszerű jeladó készüléket nekik is hordozniuk kell – az jelez, ha közeledik az agresszor –, és idegenkednek tőle, mivel úgy érzik, ezáltal figyelik minden lépésüket.