A nyugati hadtest románul

Február 4-én Bukarestben a Balassi Intézetben bemutatták Székely János A nyugati hadtest című regényének román nyelvű fordítását. Az 1979-ben megjelent kisregényt Marius Tabacu műfordító ültette át román nyelvre, a kötet a Curtea Veche Kiadó gondozásában látott napvilágot. Kósa András László, a Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a művet Tabacu már 1989-ben lefordította, meg is jelent, de az akkori rendszerváltó forgatagban gyakorlatilag ismeretlen maradt.

A Balassi Intézet felkérésére Tabacu most újrafordította, és az Armata de apus címmel jelent meg. Romániában először Bukarestben mutatták be, később Aradon, majd Jászvásáron a Filit elnevezésű irodalmi és műfordítói nemzetközi fesztiválon is megismerheti a közönség. A bukaresti Balassi Intézet az idén hat-hét magyar irodalmi mű megjelentetését tervezi román nyelven, közöttük Vida Gábor Egy dadogás története és Ahol az ő lelke című regényeit – mondta az igazgató. 

A kedd esti könyvbemutatón Székely János kisregényéről Filip Florian író beszélt, akit Márton Evelin kérdezett. Ezt megelőzően felolvasószínházi előadásban elevenítette meg a novellafüzér egyik fejezetét Lari Giorgescu, a bukaresti Nemzeti Színház színésze, Kovács Zsuzsánna rendezésében. Filip Florian az MTI-nek elmondta, hogy harminc évvel ezelőtt a román írók meglehetősen rossz és boldogtalan helyzetben voltak, hiszen a diktatúra ellenére jelentek meg jó könyvek, de ezek nem juthattak el a nemzetközi könyvpiacokra, mert nem adták ki őket a külföldi kiadók. Úgy vélte, most is szinte lehetetlen meggyőzni őket, hogy negyven-ötven évvel ezelőtt megjelent könyveket adjanak ki, ugyanis a kiadók is elsősorban a sikerekre hajtanak, és üzleti szempontok szerint működnek. Ezért is tartja fontosnak, hogy Székely János kisregénye most megjelenhetett románul, hiszen, mint mondta, a könyv a kelet-közép-európai irodalom egyik gyöngyszeme, amit fel kell fedezni. Úgy vélte, hogy A nyugati hadtestben Székely János ritkán látott technikával, filmszerűen, meglehetősen pontos leírásokkal jeleníti meg a mindenkori nagy értékekhez való viszonyulást, amelyek ma is aktuálisak. Az író szerint az erdélyi magyar írók munkáit nem ismeri eléggé a román olvasóközönség, mert igen kevés alkotás jelenik meg románul. Szerinte ezen kormányzati szinten kellene változtatni, több támogatást kellene fordítani erre a célra, hiszen a romániai magyar írók és költők is ugyanolyan adófizetők, mint bármelyik román állampolgár. Példaként említette, hogy az erdélyi származású Bartis Attila, Dragomán György és Bodor Ádám regényeit is csak azt követően adták ki a román kiadók, hogy ezek a művek nemzetközi sikert értek el.