Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
„Nincs igaza az Európai Bizottságnak, amikor azt állítja, hogy a kisebbségvédelem tagállami hatáskör, és pont. Az uniós intézmények, így a Bizottság ambíciója is az, hogy támogassa a tág értelemben vett kisebbségeket: akcióterveket dolgoz ki a szexuális kisebbségek védelmében, romastratégiát alkot, de a nyelvi és nemzeti kisebbségek mostohagyermekek maradnak. Sokkal többet lehet tenni a jelenlegi keretek között is, ahogy azt a más típusú kisebbségek esetében hozott intézkedések már bizonyították” – mondta el Vincze Loránt szerdán Brüsszelben.
Az RMDSZ EP-képviselőjének javaslatára az Európai Parlament petíciós bizottsága meghallgatást kezdeményezett az Európai Unió nyelvi és kulturális sokszínűségéről, amely a polgárok által benyújtott petíciók visszatérő témája. Paul Videsott, a Bolzanói Egyetem és a Dél-tiroli Etnikai Csoportok Intézete kutatója előadásában elmondta: az Európai Unióban 192 nemzeti kisebbség él, és bár számuk csak a unió lakosságának 7%-át teszi ki, az általuk beszélt nyelvek teszik ki az unió nyelvi sokszínűségének 89%-át. Amellett érvelt, hogy ezen nyelvek és kultúrák megőrzésére a legjobb megoldást az autonómia jelenti, amelynek pozitív hozadéka van az állam minden polgára számára, a béke és a jólét biztosítéka – ahogy azt Dél-Tirol példája is illusztrálja. A kutató rámutatott: nem helyénvaló az az érv, hogy az uniónak nem hatásköre a kisebbségek védelme, mivel az unió alapdokumentumában szerepel a kulturális, vallási és nyelvi sokféleség tisztelete. A tisztelet pedig támogatást feltételez, hiszen ha nem támogatunk valamit, ami veszélyben van, nem mondhatjuk róla, hogy tiszteljük – érvelt.
Vincze Loránt hozzászólásában elmondta: Az autonómia nagyon fontos téma, akkor is, ha egyes tagállamokban kényes kérdésnek számít. „Az autonómia a közösségek számára lehetőséget jelent, hogy ők maguk döntsenek a saját ügyeikben – a nyelvhasználat, az oktatás, a kulturális intézmények kérdéseiben. Az elégedett kisebbségek lojálisak hazájukhoz, és hozzájárulnak a stabilitáshoz, a békéhez és a gazdasági fejlődéshez – ez a mai Európában nagyon fontos üzenet” – mondta el az EP-képviselő.
Az Európai Bizottság jelen lévő képviselőjének előadására válaszolva Vincze Loránt hozzátette: Az európai nyelvi és kulturális sokszínűség nemcsak számokról szól, hanem több millió emberről. Egyértelmű, hogy nem az államnyelvek szorulnak támogatásra, azok mindig fennmaradnak, hiszen egy egész állam áll mögöttük, hanem a kis nyelveket kell támogatni, amelyek Európa sokszínűségét biztosítják. „Tudjuk, hogy léteznek uniós programok, de a kis nyelvek és kis szervezetek számára ezek nem hozzáférhetőek. Lehet, hogy a Bizottság tesz lépéseket ezen a téren, de mi ezt a helyszínen nem érezzük. Romániában soha nem hallottam olyan uniós programról, amely azt bátorítaná, hogy a többséghez tartozó gyerekek kisebbségi nyelveket tanuljanak” – mutatott rá Vincze.
A meghívott további nemzetközi előadók, Bengt-Arne Wickström professzor és Ana Vari Chaplain breton önkormányzati képviselő az autonómia mint a kisebbségi régiók stabilitását biztosító tényező mellett érveltek, rámutattak a kisebbségi és regionális nyelvek hozzáadott értékére, illetve konkrét javaslatokat fogalmaztak meg – többek között a Minority SafePackben is kért nyelvi sokszínűség központjának létrehozására és egységes uniós, a kisebbségi nyelvekre vonatkozó irányelvek kidolgozására. Azt is hangsúlyozták, hogy a koppenhágai kritériumoknak minden egyes tagállamra vonatkozniuk kell, nemcsak a csatlakozás előtt álló országokra. (közlemény)