A népmese napját ünnepelték

 A Magyar Olvasástársaság 2005 tavaszán felhívással fordult azokhoz, akiknek fontos a népmese fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása – erre válaszolva 2005. szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján, első alkalommal megrendezték a népmese napját. 

Azóta megannyi aspektusában, tudományosan és lélekből vizsgálták, gyarapították vagy éppen rövidítették ezt a műfajt, kiszolgálva vele a mai kor igényeit is. Egyre többen figyelnek tudatosan erre a napra, mind több pedagógus, tanintézmény és civil szervezet kapcsolódik a mozgalomhoz, hogy ne csak ezen a napon meséljünk gyermekeinknek népmesét, de ezen a napon tudatosabban figyeljünk rá, és adjunk teret neki – a mesélők és mesehallgatók nagy megelégedésére.

 Ebből az alkalomból több helyen is szerveztek különböző rendezvényeket csütörtökön, legújabban a havadiak kapcsolódtak be a kezdeményezésbe. 

Csiszér Izabella helyi tanácsos, a községi RMDSZ újonnan megválasztott elnöke, bár nem pedagógus, javasolta ezt, ugyanis az idei gyermeknapra nem sikerült összefogni a község apróságait, így ezt a napot jelölte meg erre. A községi tanintézetekkel egyeztetve szervezték meg csütörtök délután a havadi művelődési otthonban az első ilyen jellegű községi rendezvényt, ahol Pop Kovács Mihály igazgatóval együtt üdvözölte a népes gyereksereget.

A mese gyógyír, varázsszer, amely mindenkoron mindenkinek szól. Mindenkinek, aki a saját sorsát szeretné megélni. A mese kulcs a mindenséghez, hisz a mesehős útján járva megtalálhatjuk a megoldást minden problémánkra. Kereső, bizonytalan, tétova próbálkozóból a mese szabályait betartva igazi hőssé válhatunk a saját életünk meséjét szövögetve. A mesében általában semmi sem szép, semmi nincs rendben, de mindig minden rendbe hozható, és a jó mindig legyőzi a gonoszt. A mese minden kapun átsegít, minden emberi kapcsolatot feldolgoz és bemutat, mindenre ad választ, ha figyelünk, és elkezdünk a mese nyelvén gondolkodni – vezette rá a gyerekeket Csiszér Izabella a mese lényegére.

 A rendezvényen a község minden óvodása, kis- és általános iskolása lehetőséget kapott színpadra lépni a pedagógusokkal közösen összeállított program keretében, népi gyermekjátékokat, népmeséket, verseket és néptáncot mutattak be egyénileg vagy csoportosan egymásnak és az érdeklődőknek. Szándékosan nem mesemondó versenyben gondolkodtak a szervezők, hogy mindenki lehetőséget kapjon a megmutatkozásra, ezért nem a teljesítményt díjazták, a részt vevő 78 gyerek mind jutalomban részesült a megyei RMDSZ támogatása révén. A rendezvény végén egy gyerek az ároni áldást énekelte el – számolt be lapunknak a szervező.

 Balavásáron is figyeltek a magyar népmese napjára, a Balavásárért Egyesület irodalmi és színjátszó köre csütörtökön délután Benedek Elekre emlékezve szervezett ünepélyt: a húsz helyi gyerek népmesét olvasott fel, mesélt, és mivel elég nehéz a gyerekeket beszéltetni, figyeltek arra, hogy a beszédkészség fejlesztésére is lehetőséget adjanak, ezért a gyerekeket meseszerkesztésre kérték fel – azaz egy megkezdett mesét egészítettek ki egyénileg, saját ötletük alapján –, ami igencsak sikeresnek bizonyult – tudtuk meg az egyesület programfelelősétől, Székely Ellától.

 A nyárádgálfalvi Szentiváni Mihály általános iskolában a község pedagógusai néhány éve – amióta hozzájuk került a Meseszer játék, és egy évig maguknál tarthatták a stafétát – figyelnek a magyar népmese napjára. Ezért csütörtökön az alsó tagozaton a pedagógusok tematikus napot rendeztek, a gyerekekkel elbeszélgettek arról, hogy mikor és miért mesélünk, ki kinek mesél, mi a népmese eredete, de arról is szót ejtettek, hogy miért jó mesélni: mert gyógyítja a lelket, erősíti a személyiséget. Sajnos ma egyre kevesebb gyerek tudja elmondani, hogy este mesélnek neki a szülei. Pedig nem is mindig a népmese a lényeg, hanem a gyerekkel együtt töltött idő – mondta el lapunknak Gáspár Ildikó tanítónő, iskolaigazgató. Ezen a napon a kisgyerekek mesét olvastak egymásnak, elmondhatták kedvenc meséjüket, és azt is, hogy ha a varázstündértől lehetőséget kapnának, melyik kedvenc mesehősük szerepébe lépnének és miért; különböző mesékhez saját illusztrációs rajzokat is készítettek.