A Munkatörvénykönyv módosításai

Bővítették az alkalmazottak jogait és kedvezményeit

Október 17-én hirdette ki az államfő a Munkatörvénykönyv módosításait, amelyek európai uniós irányelvek alkalmazásával a romániai alkalmazottak jogait bővítik, előnyöket és kedvezményeket tesznek lehetővé a munkaerő-elvándorlás megfékezésére és a hazai munkavállalás ösztönzésére.

A 2022. évi 283-as számú törvényt október 19-én tették közzé a Hivatalos Közlönyben, és október 22-én lépett életbe. A kiegészítések és változtatások többletjogosultságot nyújtanak a romániai munkavállalók számára, többek között például kérhetik áthelyezésüket megüresedett, kedvezőbb állásra. Az apasági szabadság öt napról tíz napra nőtt, amit nem lehet levonni a pihenőszabadságból. 

A 2019. évi 57-es számú sürgősségi kormányrendeletet és a 2003. évi 53-as számú törvény kiegészítésével európai uniós irányelveket ültetnek a hazai törvényekbe. 

A jogszabályban többek között az áll, hogy a munkavállaló kérheti áthelyezését egy kedvezőbb munkakörülményeket kínáló megüresedett állásra, feltéve, ha letöltötte a próbaidejét, és legalább hat hónapig ugyanannál a munkáltatónál dolgozott. 

Az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles egy naptári évben öt munkanap gondozási szabadságot adni az alkalmazott súlyos beteg hozzátartozója vagy vele közös háztartásban élő személy gondozására. Az alkalmazott írásbeli kérésére a munkahelyi szolgálat idejétől függetlenül kötelessége a munkáltatónak kiadni az apasági szabadságot is, ennek megtagadása esetén a munkaadó 4000-től 8000 lejig terjedő pénzbírságra számíthat. A munkáltató köteles tájékoztatni az alkalmazottait – nőket és férfiakat egyaránt – az apasági szabadságról, ellenkező esetben akár 8 ezer lej bírságot is kockáztat, ugyanis ha az alkalmazott nem tud erről a jogáról, és nem kéri időben, a gyerek születése után nyolc héttel már lekéste a lehetőséget.

Szabadnapok különleges helyzetekre

Az új szabályozás szerint a munkavállalónak joga van 10 munkanapos távolmaradásra olyan előre nem látható helyzetek esetén, amelyeket baleset vagy betegség okozott, és a család számára a jelenléte nélkülözhetetlen. Hasonló esetben a munkavállalónak kötelessége előre tájékoztatni a munkáltatót, valamint azokat a munkanapokat, amelyeken hiányzott, bepótolni. A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel határozzák meg, hogy a munkavállaló ezt miként pótolja be.

Az új előírások értelmében ugyanakkor tilos elbocsátani a munkavállalót amiatt, hogy élni szeretne jogaival, ide értve a beosztással, munkaköri leírással, munkavégzéssel és pihenőszabadság időtartamával, az alapbérrel, munkafeltételekkel, próbaidővel, esélyegyenlőséggel, munkahelyi méltósággal és biztonsággal, a szakképzéshez való hozzáférés jogával, illetve valamely szakszervezethez való csatlakozás miatt vagy szakszervezet alapításáért.

A távmunka támogatása

A Közigazgatási Törvénykönyv szempontjából az egyik bevezetett cikk a közalkalmazottak távmunka és otthoni munkavégzése során gyakorolható munkaviszonyaira vonatkozik. Az intézményvezetők a rugalmas munkaidőt többféleképpen is megszervezhetik. A távmunka időtartama azonban nem haladhatja meg a havi öt napot, és jóváhagyható olyan köztisztviselők kérésére, akiknek 11 évesnél fiatalabb gyermekük van, hozzátartozójukat gondozzák, akiknek egészségi állapota nem teszi lehetővé az utazást, vagy olyan tevékenységet folytatnak, amit távmunkában is elvégezhetnek.

A fizetés mellett a munkáltató számos adómentes juttatással – kiszállási pénzzel, ebéddel vagy ebédjeggyel, szolgálati lakással, üdülési támogatással, fakultatívnyugdíj-hozzájárulással, magán-egészségbiztosítással, távmunka-támogatással – jutalmazhatja, ösztönözheti alkalmazottait.