2024. november 27., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Gernyeszeg 700 – történelmi-kulturális napok

A kerek évfordulók mindig jó alkalmat nyújtanak az ünneplésre, és mi lehetne nagyobb öröm egy közösség számára annál, hogy tudhatja és tudathatja: több száz esztendeje él azon a földön, amelyen ősei megtelepedtek egykoron. Gernyeszeg község éppen ezt ünnepelte az elmúlt hét végén: idén 700 éves a falu első írásos említése, az elmúlt (legkevesebb) hét évszázadnyi ismert időszakot pedig nagyszabású kulturális-történelmi-összművészeti eseménysorozattal kívánták felejthetetlenné tenni. 

Fotó: Vajda György


A több napig tartó rendezvénysorozat csütörtök délután kezdődött, és vasárnap este ért véget. Csütörtökön ünnepi istentiszteletek zajlottak, majd tárlatnyitó következett, este pedig gernyeszegi lakosokkal beszélgethettek az érdeklődők. Péntek délután folytatódott az események sorozata: történelmi konferenciának adott otthont a Teleki-kastély, délután 6 órakor pedig felavatták azt az emlékművet, amely a hét évszázados évforduló alkalmából készült. A községközponti parkban, a kastélykert bejáratával szemben felállított, a Kelemen-havasokból szállított sziklán kétnyelvű felirat hirdeti a település több évszázados múltját, az emlékmű leleplezésén Palkó Attila ceremóniamester felvezető szavait követően Kolcsár Gyula polgármester és Novák Csaba Zoltán szenátor mondott rövid beszédet. Beszédeikben egymás szavaira reflektáltak, és a kőszikla szimbólumának bibliai említésére alapoztak. 

A gernyeszegi Teleki-kastély  Fotó: Kaáli Nagy Botond


Amint Kolcsár Gyula mondta, a rendezvénysorozat súlypontja az emlékműavatás, hiszen a jövő nemzedékeinek hagynak hátra most valamit. – A szikla mint szimbólum az egyenességről, a nem részrehajlásról, a keménységről, az állhatatosságról szól. Az Istenszéke lábától hoztuk Gernyeszegre a sziklakövet, amely a központi parkban is méltó helyre került. Azok, akik nyomot kívántak hagyni maguk után, kőbe faragtak, mi márványlapokat helyeztünk a kőre, ezzel próbáltuk megörökíteni történelmi épületeinket: látszik rajta a Teleki-kastély kupolája és a református templom tornya is. Az alapzatában egy kapszulát helyezünk el, amely a település leírását, jelenlegi adatait tartalmazza. Novák Csaba Zoltán ehhez kapcsolódóan egyik kedvenc bibliai versét idézte, amelyben Sámuel a zsidóknak a filiszteusok fö-lött aratott győzelme után emlékkövet állíttatott, mert megsegítette őket az Úr. Azt kívánta, legyen ez az emlékmű ilyen kő a gernyeszegiek számára is, emlékezzenek arra, hogy az elmúlt hétszáz évben megsegítette őket az Úr, és megsegíti a következő évszázadokban is. – A konferencián elhangzott, hogy volt Gernyeszegnek egy, a Teleki család előtti időszaka, volt a Telekiek alatti időszak és egy rövid, a Telekiek nélküli időszak is. Hála Istennek, most ismét a Telekiekkel közös időszak van, és azt kívánom, hogy ez sok évig folytatódjon még – mondta beszédében a szenátor, majd Szabó Adél szavalatával zárult az emlékműavatás. A pénteki nap könyvbemutatóval ért véget, Ludvig Daniella Erdélyi odisszea című kötetével ismerkedhettek meg az érdeklődők.

Kálmán Attila a Teleki-kripta előtt


A gernyeszegi történelmi-kulturális napok csütörtöki és pénteki, hatványozottan kulturális jellegű eseménysorozata után szombat délelőtt már álltak a sátrak és lacikonyhák a központi parkban felállított színpad előtt, de az eseménysorozat kulturális része ekkor sem hiányzott: a gyönyörű időben délelőtt interaktív gyerekprogramok zajlottak a látogatók által teljesen birtokba vett kastélyparkban, míg a kastélyban a Teleki család tagjai által vezetett túrákon vehettek részt az érdeklődők, kora délután pedig vezetett látogatás indult a Gernyeszeg határában, egy magaslaton fekvő Teleki-kriptába, valamint a helyi ortodox és református templomokba. Az utóbbi túra is nagy érdeklődésnek örvendett, a résztvevőket iskolabusz szállította a helyszínekre, amelyeket Kálmán Attila történész a tőle megszokott dinamikus, átfogó, közérthető és humorban sem szűkölködő módon mutatott be. A rengeteg elhangzott információból megtudhattuk például, hogy a grófi család mely történelmi jelentőségű, kiemelkedően fontos tagjait rejti a piramis alakú homlokzattal rendelkező sírbolt, hogy melyik Teleki gróf festett két képet a helyi ortodox közösség számára, és hogy a nyolcszáz éves református templomban lévő szarkofág valóban II. Rákóczi Ferencnek készült-e. A hangulatos, valóban sok, nem közismert információt nyújtó minikirándulás után a délutáni kastélybemutatón vettünk részt, amelyet ekkor a Belgiumban született és ott felnőtt Teleki Tibor, a nagy múltú főnemesi család legifjabb leszármazottja vezetett. Fiatal túravezetőnk enyhe nyugati akcentussal, de tökéletes magyarsággal, nagy-nagy szeretettel beszélt a hathektárnyi kertről, a benne található több évszázados fákról (melyek jó része még az eredeti angolpark részét képezte), a család történetéről és végül a kastélyról, amelynek felső szintjét jártuk be. Mint mondta, az 1802-ben befejezett kastélynak egyrészt jót tett, hogy az államosítás után preventórium, majd gyerekszanatórium volt benne, mert aránylag épen megmaradt (tetőzete például eredeti!), másrészt az éppen ez ügyben alkalmazott módosítások jelentős kárt is tettek benne (a lebetonozott udvar miatt például nem szellőzik a pince és romlik az alap). Láthattuk többek között a báltermet, egy, a preventórium idejében szörnyű mesefigurákkal szocreál-fantasy stílben kifestett szobát, és több, korhűen, antik bútorokkal berendezett helyiséget is, megtudhattuk, hogy a kastély helyén egykor vár állott (ezért a vizesárok), hogy az épület ajtai és ablakai is mind eredetiek, és természetesen azt is, hogy a család mely tagjai és mikor lakták a gyönyörű, késő barokk, Grassalkovich-stílusban épült kastélyt. Mint elhangzott, a visszaszerzett épület műemlék, így nemcsak a család, hanem a közösség kincse is, ezért nyáron, naponta 10 és 18 óra között vezetett túrákra jelentkezhet be bárki, az aránylag jó állapota ellenére még sok javításra szoruló kastélyt pedig kulturális központként is fogják működtetni. 

Teleki Tibor (jobbra) idegenvezetést tart


Ugyancsak szombaton délután került sor a napok megnyitóünnepségére. A központi parkbéli színpadon mások mellett helyi és országos elöljárók, politikusok, a helyi református és ortodox lelkészek mondtak beszédet. A nyitóünnepség azonban nem csak erről szólt: két, a település közösségének kiemelkedően fontos személyiséget tiszteltek meg a Gernyeszeg díszpolgára címmel. A magyarországi Ibrány városával többévtizednyi jó kapcsolata van a helyi önkormányzatnak: az ibrányi Berencsi Béla posztumusz kapta meg az elismerést. Ugyanitt, a közönség tapsviharának közepette vehette át díszpolgári címét Kolcsár Gyula polgármestertől gróf Teleki Kálmán, a kastély visszaszerzője, a napok egyik főszervezője is.

A rendezvénysorozat további részében, szombat este és vasárnap délután a Teleki Domokos Általános Iskola tanulóinak műsora, több néptánccsoport előadása, valamint számos előadó és együttes koncertje szórakoztatta a látogatókat, e formációk közül pedig a vasárnap este fellépő Szabó Előd és a Titán saját dalt írt a gernyeszegi évfordulóra. 

A gernyeszegi történelmi-kulturális napok számos, pozitív jellegű vonásban és részletben különböztek a megszokott falunapoktól: a település felkarolta és őrzi örökségét, büszke ősi templomára, a jogos örökösök által visszaszerzett kastélyára, múltjára és jelenére, és mindezt ízléses, tartalmas, valóban kulturális és összművészeti, színvonalasan szórakoztató jellegű eseménysorozat keretében ünnepelte meg a helyiekkel és azon, igen szép lélekszámú érdeklődővel közösen, akik kilátogattak oda. Mindezek mellett pedig jó érzés volt egy kicsit turistának lenni a saját szűkebb hazánkban is. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató