Az Osztrák-Magyar Monarchia elleni per szimbolikus tárgyalására gyűlt össze múlt csütörtökön a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) dévai elnöke, Gabriel Pleşa USR-s polgármester és Gheorghe Funar Gyulafehérváron.
A szimbolikusnak mondott, de a kezdeményezők szerint „nagy történelmi következményekkel járó” tárgyalást a Horea, Cloşca és Crişan kivégzése miatt szervezték meg – tessék megkapaszkodni! – 2023-ban.
Csütörtökön tehát Gyulafehérváron egy trikolórral leterített kis asztalka köré gyűlt össze a fent említett három úriember és még két AUR-os hölgy. A gyűlés – avagy szimbolikus tárgyalás – vádlottja az Osztrák-Magyar Monarchia (?!) volt az 1784-ben Horea, Cloşca és Crişan ellen elkövetett bűnei miatt.
Közben a hangszóróból zengett, hogy a jelenlevők mindannyian Horea leszármazottjai, az asztal mögött pedig egy férfi horgászbotra tűzött zászlót lengetett.
A „nagy történelmi következményekkel járó” tárgyalást Laurean Stănchescu, a helyi sajtó szerint önjelölt író, újságíró, irodalomtörténész nyitotta meg, ő volt a „történelmi ügyész”, a többiek voltak a döntőbírók, de tanúkat is hívtak, hogy a per „bevonuljon a történelembe”.
A „történelmi ügyész” hozta a bizonyítékokat, amelyek – mint mondta – „Ferenc József császári levéltárából és a budapesti Magyar Akadémiai Levéltárból származnak”.
A vádakat egy AUR-os olvasta fel, a vádirat így kezdődött: „a románok a Föld legősibb lakói”. A vádak meglehetősen zavarosak voltak, annyi derült ki, hogy a jelenlévők igazságot akarnak, azt akarják, hogy elismerjék a „bűncselekményeket”.
A „testület” a gyulafehérvári per anyagát és a „bizonyítékokat” az osztrák parlament elé akarja vinni. Az ítéletet az „ügyész” mondta ki: „elítélik az itt elkövetett atrocitásokért” a monarchiát, és „ez nem csak egy szimbolikus ítélet, hanem politikai és történelmi súlyú”. Hogy ne maradjon ki a nagyotmondások peréből, Gheorghe Funar kijelentette: Sarmisegetuza a világ legrégebbi fővárosa.
A tragikomédia több sebből is vérzik. Nem fogjuk részletezni. Mindent elmond az, hogy a parasztfelkelés – melynek „hőseit”: Horeát, Cloşcát és Crişant kivégezték –, 1784-ben történt, az Osztrák–Magyar Monarchia ellenben 1867-ben jött létre.
Hogy finoman fogalmazzak, elég fura 2023-ban számonkérni az 1784-es eseményeket egy közel száz évvel később alakult monarchián, ami több mint száz éve nem létezik. De a jelek szerint Funar és társai, „a Föld legősibb lakói” számára ez is lehetséges.
