Az utóbbi napok történéseinek igen furcsa egybeesése gondolatébresztő. Miután Nicuşor Dan államelnök a Nemzeti Liberális Párt tagját, Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek, az új kormányalakítás során megkezdett tárgyalásokat követően a jelölést elutasította a PNL, az USR és az RMDSZ is. Az RMDSZ álláspontja szerint ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a Veștea-kormány beiktatásához a szélsőséges pártok, illetve az ezekből a pártokból kivált független képviselők szavazatára is szükség lenne, akikkel kizárt, hogy „egy hajóban evezzen” a magyar közképviselet. Így az említett álláspontok miatt kudarcra van ítélve a Veștea-kormányjelölés is. Közben különös egybeesés, hogy június 18-án hatósági felügyelet alá helyezték Ciprian Ciucut, Bukarest főpolgármesterét és a PNL első alelnökét, akit a DNA azzal gyanúsít, hogy kampánytámogatásért cserébe segített egy ingatlanberuházás engedélyeztetésében.
Azt a Ciucut állították pellengérre, aki a PNL első alelnöke és Ilie Bolojan legfontosabb szövetségese, a párt reformokat támogató csoportjának frontembere. Egy nappal később, június 19-én pedig Dominic Fritznek, az USR elnökének, Temesvár polgármesterének vették elő azt az ügyét, amelyben az ANI (Országos Összeférhetetlenségi Ügynökség) 2024-ben állapította meg, hogy Fritz összeférhetetlenségi helyzetbe került, amikor 2020-ban polgármesterként egy olyan városrendezési dokumentáció ügyében járt el, amelynek kedvezményezettjéhez egy olyan építész cége kapcsolódott, aki korábban 25 ezer lejjel támogatta a választási kampányát. Az ügyészek 60 napos hatósági felügyeletet rendeltek el Ciucu ellen, míg Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, akinek pártja messzemenően támogatta a reformtörekvéseket, és nyilvánosságra hozta a PSD korifeusainak korrupciós összefonódásait, immár jogerős bírósági döntés nyomán 2030-ig nem indulhat választott tisztségért.
Közben valakik elindítottak egy álhírkampányt az RMDSZ ellen, ugyanis az összeesküvés-elméletet gyártók szerint állítólag Ilie Bolojan megállapodott Magyar Péterrel a fekete-tengeri gázról, majd arra kérte, hogy hívja fel Kelemen Hunort, és győzze meg az RMDSZ-t a Veștea-kormány elutasításáról, illetve olyan feltételezés is megjelent, hogy Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő rávette az Európai Néppárt elnökét, Manfred Webert, hogy hívja fel Magyar Pétert, aki aztán Kelement kereste volna meg azért, hogy az RMDSZ ne szavazza meg a Veștea-kormány beiktatását. Az RMDSZ elnöke határozottan elutasította ezeket az állításokat, ugyanis arról, hogy az RMDSZ részt vesz vagy sem a Veştea-kormányban, a Szövetségi Állandó Tanács háromórás vitát követően, titkos szavazással döntött, és ennek eredményeként utasították el a támogatást.
Mindezekre ráadás, hogy ugyancsak 19-én a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy visszahelyezi alapfokra az alkotmányos jogrend megbontásával (államcsíny szervezésével) vádolt Călin Georgescunak, Horațiu Potrának és zsoldoscsapatának ügyét, mivel a bírák közül ketten háromszor is elhalasztották az ítélethozatalt, és egyikük tartózkodott, illetve kilépett a testületből, ezért egy új bíróval június 29-én újratárgyalják az ügyet, ami, ismerve a romániai jogszolgáltatás menetét, akár hónapokkal is elhalaszthatja az ítélethozatalt.
Költői kérdés, hogy ki intézkedett azért, hogy az említett politikusok porosodó okiratait elővegyék, ugyanakkor módfelettien gyanús az a fajta diverziókeltés, amely szárnyra kelt az RMDSZ-ről. Ennek apró előjele volt korábban a Demeter András művelődési miniszter ellen előkapott és nyilvánosságra hozott hangfelvétel.
Bármi is történjen a következő napokban, ezek az egybeesések továbbra is jelzik és igazolják azt, ami most már kevésbé tűnik összeesküvés-elméletnek, hogy 1989 decemberében az egykori titkosszolgálati emberek a katonasággal szövetkezve vették át a hatalmat, és évtizedeken át azon dolgoztak, hogy megerősítsék ezt, beférkőzzenek az államhatalom és a gazdaság kulcsfontosságú pozícióiba. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Nemzeti Megmentési Frontba bekerült egykori háttéremberek az időközben létrejött PSD-be mentették át maffiaszerű kapcsolatrendszerüket, amelyet továbbra is támogat a titkosszolgálat és a jogszolgáltatás. (Lásd a Recorder oknyomózó riportját.) Jelenleg a cél az, hogy a PSD kerüljön hatalomra, ha nem is első vonalban, de legalább háttérként (ahogy eddig is tették időnként hátralépve). Amúgy kormányalakítási lehetőségként felmerült Sorin Grindeanu jelölése is, csak a jelenlegi világpolitikai helyzetben zsenáns lenne számára, ha nyíltan támogatnák a szélsőséges erők.
A politikai csatározás – amelyből nagyon helyesen kimaradt az RMDSZ – szomorú vetülete, hogy az ingatag politikai helyzet miatt megnő az ország gazdasági kockázata, ami azt jelenti, hogy átminősíthetik a gazdasági megítélést, ezért az államkassza hiányát pótló nemzetközi kölcsön kamata is megnő. Magyarán, többet kell majd fizetni az állampolgároknak az országkölcsön visszaadásáért, elhúzódhat a gazdasági helyzet, amibe kerültünk, s amelyből a Bolojan-kormány intézkedéseivel megpróbálta minél előbb kirángatni az országot.
Az ideiglenes állapotnak azért is kell véget vetni, mert az Európai Parlamentben zajlik az EU-s 2028–2034-es időszakra szóló költségvetés tárgyalása, ahol 2000 milliárd euró sorsáról döntenek, és egyelőre nincs akivel érdemben tárgyalni Romániában, ugyanis az ügyvivő kormány nem hozhat döntéseket.
Nem jelenthet előremozdulást e patthelyzetből az előrehozott választás, ugyanis Romániában nincs törvény arra, hogy mi történik akkor, ha az államelnök feloszlatja a parlamentet. Persze, ha a többségi parlamenti képviselet ezt akarja, akkor kidolgozhat egy erre vonatkozó törvénytervezetet, azonban – ismerve a hazai jogalkotás menetét – hónapokig is elhúzódna életbe léptetése. És ugye elméletileg emiatt is igencsak elhúzódna a jelenlegi válságos időszak.
Furcsa időket élünk…
