Három év után először szervezik meg Kibéden a farsangi bált – a hamarosan sorra kerülő esemény jelzi, hogy a járvány évei után a hagyományairól híres településen is újra fellendült a kulturális élet. A múlt héten a községben jártunk, ahol Dósa Sándor polgármesterrel beszélgettünk tervekről, megvalósításokról, a település mindennapjairól.
– Tervből van bőven, a megvalósításokra próbálunk koncentrálni az előttünk álló másfél év alatt, a mandátum végéig – mondta Dósa Sándor.
– Az egyik nagy tervünk az Anghel Saligny program keretében megvalósuló utcamodernizálás. Ez egy 6.387.024 lejes beruházás, amelynek az önrésze 329.278 lej. Az engedélyeztetési fázisban vagyunk, ám közben jelezte a gázszolgáltató, hogy az egész község területén ki szeretné cserélni a gázvezetéket. Ez bekavart egy kicsit, azonnal jeleztem, hogy azokkal az utcákkal kezdjék, amelyek a Saligny-terv keretében modernizálásra kerülnek, hiszen a vezeték nagyon hosszú, közel 13 és fél kilométernyi, a leaszfaltozandó utcák hosszúsága pedig 2,5 kilométer. Együttműködünk annak érdekében, hogy minél kevesebb kárral járjon a helyreállítás, hiszen az új vezeték lefektetéséhez a már helyreállított utcákon is fel kell törni az aszfaltot. A kivitelező kötelessége újraaszfaltozni ezeket, de sajnos tudjuk, hogy ahol egyszer már megszakították a réteget, ott mindig maradnak rések, amelyeken beszivároghat a víz, és ez gondot okozhat később, ám nincs mit tennünk. Egyik szemünk sír, a másik nevet.
A másik nagy tervünk az utoljára 20 éve javított, úgynevezett régi nagy híd újjáépítése, hogy az a mai normáknak megfelelővé váljon, és a jelenlegi 10 helyett 40 tonnás járművek is áthaladhassanak rajta. A község gazdasági területeinek fele a Küküllőn innen, fele pedig azon túl van, ez a híd (is) összeköti a kettőt. Ezt norvég alapból pályáztuk meg, elkészült a terv, jelenleg az engedélyek megszerzésén munkálkodunk. A híd felújítása 5.351.836 lejes beruházás, amelynek 15 százaléka – tehát 7-800.000 lej – önrész.
A sportterem felépítése is tervben van. Az iskolának van ugyan egy nagy terme, de az csak tornaórák tartására alkalmas, nem akkora, hogy sporteseményeket is megrendezhessünk benne. Kérelmeztük a fejlesztésügyi minisztérium beruházási alapjánál az iskola udvarára egy terem megépítését. Jóváhagyták a kérést, háromfajta típustervből kellett választanunk, ám a legkisebb túl kicsi lett volna, a középsőt nem tudtuk adaptálni a terület alakja miatt, így készítettünk egy új tervet – jelenleg folyamatban van az engedélyeztetés –, amelyet el is fogadtak. A sportterem felépítésének költsége 12.823.000 lej, csak a területrendezés 380.000 lejre rúg. De nagy szükség van rá, mindenképpen szeretnénk megépíteni.
A helyreállítási alapból szolgálati lakásokat fogunk építeni a volt vásártér területén, csendes környezetben, fiatal orvosok és tanárok számára. Ezt is jóváhagyták, a szerződést aláírtuk, de a sporttereméhez hasonlatos problémába ütköztünk: az a terv, amelyet modellként ajánlottak fel, nem felelt meg, így egy olyan saját, a képbe, a tájba illő, rusztikus stílusú épületet terveztettünk, amely megfelel a célnak. Sürget a határidő, jelenleg a tervezési közbeszerzésnél tartunk, 2025 végéig szeretnénk felépíteni az épületet. A községben és a környéken rendelő orvosok, tanárok kérvényezhetik majd a lakhatást a hat darab 52 négyzetméteres, kétszoba-konyhás és fürdőszobás lakrészből álló, emeletes épületben.
A közvilágítás felújítására is sikerült pályázatot nyernünk. Ez nem akkora volumenű projekt, mint az előbbiek, de 589.000 lejes összköltségével ez is jelentős egy kisközség számára. Bonyolult rendszerből áll, ami energia- és költséghatékonnyá teszi a közvilágítást.
Ehhez hasonlóan a polgármesteri hivatal épületének energia- és költséghatékonnyá tételére – ami a nyílászáróktól a fűtésrendszeren keresztül a napelemekig sok mindent tartalmaz – is pályáztunk, erre 2.690.718 lejt nyertünk. Az önrész 298.968 lej. Nem lesz könnyű, mert az átalakítás idejére ki kell költöznünk az épületből, de belevágunk, mert erről szól a jövő. A pénz a környezetvédelmi alapból származik, tőlük függ, hogy mikor indítják a munkálatokat, mi készen állunk.
– Az önrészeket a költségvetésből finanszírozza a polgármesteri hivatal?
– Megpróbáljuk, de ekkora költségvetésünk nincsen. Ha egyszerre több pályázat megvalósítása elindul, akkor hosszú távú hitelvonalhoz kell folyamodnunk. Az épület felújításához hozzátartozik az IT-felszereltség modernizálása is, a helyreállítási alapnál pályáztunk rá, és az online fizetési, igazolásközvetítési rendszert is tartalmazza, ami jelentősen megkönnyíti az ügyintézést.
A község területén kicserélik a gázvezetékeket
Interaktív rendszer az iskolának
Az iskola IT-felszerelését és bútorzatát is bővítjük, ezeket a pályázatokat is az önkormányzatnak kell letennie a helyreállítási alaphoz. Az IT-felszerelés interaktív táblát és ezzel kapcsolatos tanítási rendszert tartalmaz. A gyáli testvértelepülésünk is felajánlott egy interaktív táblát is tartalmazó felszerelést, amellyel egy osztálytermet rendezhetünk be, ahol rotációs módszerrel lehet majd tanítani. Élünk ezzel a lehetőséggel, a gyáliak a tavasszal átszállítják hozzánk, hogy a tanárok is elsajátíthassák a kezelését, ameddig a megpályázott felszerelés megérkezik.
A multifunkcionális orvosi rendelő elkészült, folyamatosan működik benne fogászati rendelő (a gyógyszertár jelen pillanatban anyagi okok miatt szünetel, de van másik gyógyszertár is Kibéden), és a Balavásár–Szováta kistérség által működtetett kistérségi otthoni beteggondozás központja is ide költözött. Erre is nagy szükség van, innen koordinálják ezt a tevékenységet a családorvosokon és az otthoni betegápolókon keresztül. A tervezett idősek otthonát még nem sikerült megpályázni, mert még nem volt kiírás rá. A terület, amelyen állna, az önkormányzat tulajdona, nem is terveztünk rá semmi mást, a kiírást várjuk, hogy megpályázzuk. Nagy igény van rá, hiszen a községben sok idős él egyedül, és nekik közösségre van szükségük.
Továbbra is gond van a telekeléssel
A parcellázással, telekeléssel nagy gondunk van továbbra is – a környéken Sóváradon és Kibéden a legnehezebb ezt kivitelezni, hiszen Makfalvától lefele már uradalmak voltak, nem volt ennyire magánvilág, mint itt. Nálunk rengeteg a parcella, és a törvények nem támogatták a helyzet megoldását, de erre odafent is rájöttek: enyhítettek rajtuk, most már a kültelekre is megengedik az elbirtoklást, tudunk lépni, nem kell kiásnunk a halottak halottait az archívumokból.
Dósa Sándor polgármester a szolgálati lakásoknak helyet adó épület tervrajzát mutatja
Három év óta először szervezik meg a farsangi mulatságot
Ami a covid alatti, kényszerűségből pangó kulturális életet illeti, kezdenek visszaállni a dolgok a régi menetrendjükbe: délutáni program keretében az iskolában újraindult a gyerekek néptáncoktatása, és nemrég volt a hagyományos házasemberbál, amelyen szép számban jelentek meg. Február 25-én kerül sor a hagyományos farsangra, a fiatalok már szervezkednek a böjt előtti mulatságra. Az év folyamán is több esemény lesz, hiszen az idén július 28-án lesz húsz éve annak, hogy Kibéd levált Makfalváról, és önálló községgé vált. Ezt szeretnénk megünnepelni, és az ünnepléssel is bebizonyítani, hogy méltók voltunk az önállóságra, élhető község vagyunk.
Az ünnepségsorozat júliusban kezdődik, és több programrészből áll majd, amelyek része lesz a falunap is.
A táncórákon a gyerekeket néptáncoktatók és pedagógusok tanítják, már volt egy fellépésük a kultúrotthonban. A farsangolást civil kezdeményezésként szervezik. Régebb a besorozott katonalegények öltöztek be, ők is szervezték a mulatságot, ahogyan a szüreti bált is. Ha nem volt elég sor alá került legény, akkor a 18 éven alattiak is részt vehettek a szervezésben. Most még kevesebb a gyerek, nincs sorkatonaság, így a fiatalok szervezik a hagyományos kibédi farsangi mulatságot, amelyre – a covid miatt – három év után először kerül sor.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
