Sejteni lehetett már a szervezésből is, és az előzetes adatok bebizonyították, hogy a tavalyi népszámlálás nyelvi, etnikai és felekezeti adatai gyakorlatilag használhatatlanok. Politikai töltetű szócséplésre természetesen kitűnőek, ahogyan ezt már láthattuk is az előzetes adatsor megjelenése óta egyes „vitákban”, de ez semmit nem fog segíteni azokban a helyzetekben, ahol konkrét jogok érvényesítéséhez pontos számok kellenek. Elsősorban a kisebb felekezetek és a szórványközösségek lehetnek ennek kárvallottjai.
Egy népszámlálásnak az lenne a „dolga”, hogy pontos adatokat szolgáltasson a társadalom állapotáról, és a döntéshozók ezeknek az adatoknak az alapján hozzanak megalapozott kormányzati döntéseket. Ez eleve nem volt hogy jobban sikerüljön, mint amilyen az államgépezet általános működési színvonala, azaz csapnivaló. Kezdve az önkitöltéses szakaszban használt webes alkalmazástól, amelynek a színvonala pontosan tükrözte az értelmetlen papírhalmazokat jó pénzért tonnaszám gyártó bürokraták értelmi és szakmai színvonalát, egészen a személyes lekérdezéses szakasz nyári szünidőre való időzítéséig, amikor a potenciális kérdezőbiztosok és az alanyok egyaránt nyaralni mennek, ha tehetik. Minden volt itt, mint egy rendes vegyesboltban. Az állam úgy tett, mint ha megszámlálta volna a lakosságát, az adófizetők pedig ehhez illő komolysággal úgy tettek, mint ha hagyták volna megszámláltatni magukat. Az eredmény az, hogy a teremtő tudja, mennyien és milyen állapotok között élünk ebben az országban, a statisztikusok találgatnak, a társadalomtudósok próbálnak értelmes következtetéseket leszűrni a pontatlan adatokból, a politikusok pedig olyan részletekbe kapaszkodnak, amelyekkel meg tudják támogatni a népszerűségi indexüket, vagy retorikai fogást találni az ellenfélen. Mindenki jól elvan.
De amikor a vélt lakosság több mint egytizedének etnikai és felekezeti adatai hiányosak, valószínűleg azok fogják ennek a levét meginni, akiknek adott jogaik érvényesítését a törvény a legutóbbi népszámlálási adatokhoz köti. A nagyoknak sok szavazatot mozgósítható állami egyház aligha lesz bajban, de a kisebb felekezetek megszenvedhetik ennek a népszámlálási mutatványnak a következményeit. Kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítésekor és oktatási kérdéseknél tevődik még fel fontos feltételként a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti etnikai arány, ami logikusan főleg a szórványban élő közösségeket érintheti hátrányosan. Amihez nem kell több, mindössze annyi, hogy a jobbára hányaveti állam gépezete egyes esetekben különösen törvénytisztelőnek mutatkozzék. Majd ha a politikai érdekek úgy kívánják, mert a népszámlálás megszervezése és lebonyolítása is fényesen bizonyítja, hogy akik négyévente a szavazatainkra pályáznak, ezt inkább csak a hatalmukért teszik, mintsem az ország és adófizetői boldogulásáért.
