A lehetőségek szintjén

Lezárult a bajnoki idény minden csapatjátékban, és némi előrelépést könyvelhetünk el a marosvásárhelyi csapatok szereplésében, nagyon látványos fejlődést azonban nem tapasztalhattunk, hiszen a sport támogatása a városban még mindig nem számít még sokadik prioritásnak sem. A városvezetés számára valamiért általánosan elfogadottá vált bizonyos „szabad emberek” által meghonosított irányzat, hogy a sportot támogassák csak a magánszervezetek, ami azonban (lásd odébb a Sirius női kosárlabdacsapatának esetét) a valóságban nem működik. Eközben sokkal kisebb, gazdaságilag szerényebb lehetőségekkel rendelkező városok, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, de arányaiban Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely is messze megelőzik.

Labdarúgás

A segesvári kézilabda kivételével az egyetlen sportág, amely nem csak a megyeszékhely szintjén van jelen. Marosvásárhelyen pedig talán a legkevésbé. Létezik egy csapat, amely a tavalyi feljutása után megkapaszkodott a 3. ligában, és a következő idényre a nyilatkozatok szintjén magasabbra tör. Ezzel azonban a legnagyobb gond, hogy valójában nem Marosvásárhely, hanem Csíkszereda képviselője, az ott székelő Székelyföldi Labdarúgó Akadémia alközpontjaként, és ilyenként a fejlődési potenciálja igencsak behatárolt. Ugyanakkor a megyében működő Nyárádtői Unirea 2018 a 2. ligába jutás kapujáig jutott, és nem titkolják, hogy a következő idényben átlépnék ezt a küszöböt. A kisváros vezetése viszont teljes mellszélességgel támogatja a csapatot, néha a jóérzés határain túl is.

Kosárlabda

A férfi-kosárlabdacsapat számára az élvonalba való visszatérés éve volt. A mezőny többi résztvevőjéhez képest szerény költségvetéssel rendelkező keret megnyerte az alsóházat, de maradt némi hiányérzet, hiszen apróságokon múlt, hogy nem jutott a felsőházba. Ennél több egyelőre nem várható a csapattól, noha a mérkőzéseket telt ház előtt játssza. Nem is álmodhat olyan költségvetésről, mint amilyennel Kolozsvár, Nagyvárad rendelkezik, de bőven elmarad például Voluntari-tól is. 

A Sirius női csapata számára nem úgy sikerült az idény, ahogy elképzelték, a 8. helyen végzett, és mivel ez volt az a csapat, amely elsősorban magán támogatókra támaszkodott, esete bizonyítja, hogy ez az út nem járható. A klub ugyanis bejelentette: nem tudja egy újabb idényre vállalni a szereplést. Egyes hírek szerint a CSM indít az ősztől női csapatot is, ez azonban még nagyon bizonytalan.

Röplabda

Felemás idényt zárt a CSU Medicina női csapata az A2 ligában, hiszen a pályán nem teljesítette a feljutás célkitűzését, közvetlenül a vonal alatt zárta az osztályozót. Aztán kapott egy esélyt, miután Craiova visszalépett az A1 osztálytól. Ez az a klub, amelynek a pénzügyeit mély homály fedi, tény, hogy a jelenlegi keret és költségvetés teljességgel elégtelen az A1 osztályhoz. Mivel az indulást vállalták, feltételezzük, hogy van mire alapozniuk. Az erősítés kötelező.

Teremlabdarúgás

Kellemes meglepetés a nagyon fiatal teremlabdarúgó-csapat feljutása az 1. ligába, hisz erre sem a városi sportklub, sem maguk a teremlabdarúgók nem igazán számítottak, többnyire kedvtelésből játszottak, minimális támogatást kaptak a klubtól. Csakhogy az most kötelez, és még akkor is, ha az új idényben a minimális célkitűzésként a bennmaradást célozzák, a költségvetést jelentősen emelni kell, a klub vezetőségének pedig fel van adva ezzel a lecke.

Kézilabda

A marosvásárhelyi Arena magánklubként vett részt a második vonalnak számító női A osztályban, és noha próbálja összegyűjteni a város vonzáskörzetéből a tehetségeket, jelenleg nem tűnik lehetségesnek, hogy magasabb szintre lépjen. Meg tud erősödni középcsapatként a másodosztályban, a feljutásban azonban nincs hogyan reménykedni mindaddig, amíg a női kézilabda élvonalában eszméletlen költségvetésű klubok játszanak, mint a Bukaresti CSM, a Rapid, Rm. Vâlcea vagy Craiova, tele világsztárokkal, akik azért igazolnak Romániába, mert itt a legnagyobbak a fizetések egész Európában.

Amerikai futball

És végül ne feledkezzünk meg egy félhivatalos sportágról, az amerikai futballról sem. Amely azért sikeres, mert valóban amatőr alapokon nyugszik, bár a bajnoki ezüstérem megszerzésében oroszlánrészt vállaltak a csapathoz szerződött amerikai játékosok. Ezen a szinten azonban ők is minimális juttatásban részesülnek, szponzorok részéről. A klub máris bejelentette, hogy idén csakis a bajnoki aranyéremmel elégednek meg. Hogy ez  pontosan milyen keretet, milyen anyagi erőfeszítést igényel, egyelőre nem ismert.

Marosvásárhely sportja tehát az idényt a számára biztosított lehetőségek szintjén zárta, semmiképpen sincs azonban azon a szinten, amelyet a város potenciálja lehetővé tenne, ha a sportot kiemelt fontosságúként kezelnék. Úgy tűnik azonban, tanultak a kormánytól, amely annyira fontosnak véli a sport támogatását a párizsi olimpia előtt egy évvel, hogy megszüntette a szakminisztériumot. Ne csodálkozzunk akkor, ha egy-egy olimpiai érem akkor így egyre inkább a véletlen műve.

Kicsiben Marosvásárhelyen sincs másként.