Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Június 22-én adták át Marosvásárhelyen a díszpolgári címeket, amelyeket idén nyolc személy vehetett át a házasságkötő teremben tartott gálán. Az idén főként a népi kultúrára, népzenére helyezték a hangsúlyt a díjazottak kiválasztásánál. A következő években más-más szakterületek kiemelkedő személyiségeit szeretnék kitüntetni, azokat, akik munkájukkal közösségépítő tevékenységet folytattak és öregbítették a város hírnevét, fogalmazott Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere.
A 26. Marosvásárhelyi Napok első programpontja volt a díszpolgáravatás. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere, Camelia Vasilica Săbădean laboratóriumvezető asszisztens, Dimitrie Poptămaş író, a Maros Megyei Könyvtár volt igazgatója, Koszorus Kálmán Antal zenész, Leontina Pop népzenei szólista, Pávai István népzenekutató, Virgil Pană tudományos kutató kapta meg a díszpolgári címet, illetve post mortem Lőrincz Lajos koreográfusnak ítélték oda.
Soós Zoltán lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a jövőben a színház és az irodalom területén tevékenykedő alkotókat is díjazni fogják, azonban úgy gondolták, hogy a népzene és népi kultúra háttérbe volt szorítva az utóbbi időben, ezért döntöttek amellett, hogy azokat az embereket tüntetik ki, akik ilyen vonatkozásban értek el eredményeket. Számos olyan személy született Marosvásárhelyen, akik évtizedeken át azért dolgoztak, hogy emeljék a térségben a népi kultúra színvonalát. Mellettük múzeumigazgatók, könyvtárigazgatók, más intézményvezetők is voltak a díjazottok között. Camelia Vasilica Săbădean tevékenysége, bár nem kapcsolódik a kultúrához ugyanolyan jelentős, hiszen a véradást helyezte a középpontba. Ezen a területen számos kampányt indított, a romániai nagy fesztiválokkal is együtt dolgozott.
Talán a legkiemeltebb díszpolgár az idén Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere volt. A két település között 26 éve van testvérvárosi kapcsolat, és ez egyfajta megkoronázása ennek a viszonynak, mondta Marosvásárhely polgármestere. Elmondása szerint a Kárpát-medencében levő városoknak, a távolság ellenére, közös a történelme, ezért is tölti el jó érzéssel az embereket, ha megvalósul a közös munka, az együtt dolgozás.
A díszpolgári címre való jelölési javaslatok a polgármesteri hivatal személyzetétől és a városi tanácsosoktól származnak, de más javaslatokat is elfogadnak. Balaicz Zoltánt, Zalaegerszeg polgármesterét a Zalaegerszeg–Marosvásárhely baráti társaság terjesztette fel a kitüntetésre. A jelöltek és kitüntetettek listájának összeállításához a javaslatok mindig más-más forrásból érkeznek, az a cél, hogy olyan emberek nyerjenek el díszpolgári címet, akik a városért valami maradandót tettek, például Pávai István tevékenysége nemcsak Marosvásárhelyen hozott változásokat, hanem a teljes magyar népzenekutatás területén, nyomatékosította Soós Zoltán.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere lapunknak elmondta, hogy 1996-ban kötötte meg a két település a testvérvárosi szerződést, ez pedig nem csak abban áll, hogy a két polgármester ellátogat egymáshoz, és beszélgetnek. Az elöljáró meglátása szerint akkor lehet jó a kapcsolat, ha a polgármesterek nélkül is képes működni. A két város között ez a kapcsolat kiterjed iskolákra, óvodákra, tűzoltóságra, civil szervezetekre, sőt az egyes emberekre, családokra is. Bizonyíték erre az is, hogy Cseh Gábort, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör elnökét Zalaegerszegért díjjal már kitüntették, és a következő időszakban további elismerésekre lehet számítani, hiszen még szorosabbá szeretnék fűzni a viszonyt a két város között.
Balaicz Zoltán külön kiemelte, hogy a díszpolgári címet egy ember veheti át, és hatalmas megtiszteltetés számára, hogy megkaphatta, azonban úgy érzi, hogy ez nem kimondottan neki szól, hanem az összes zalaegerszegi polgárnak, illetve mindkét város korábbi vezetőinek, akiknek köszönhetően létrejöhetett ez a kapcsolat.
Az elmúlt negyed évszázad elsősorban a kultúráról, a nemzeti hagyományok ápolásáról és az oktatásról szólt, most ideje egy új úton elindulni és megnézni, hogy gazdaságfejlesztési szempontból milyen új kapcsolatokat lehet kötni, hiszen erre is kínálkoznak lehetőségek, nyomatékosította a magyarországi elöljáró. Példa gyanánt Balaicz Zoltán felhozta a marosvásárhelyi repülőteret, illetve a sármelléki nemzetközi repülőteret, amelyek között akár közvetlen járatokat is lehetne indítani, fellendítve ezzel a turizmust és segítve a különböző vállalkozásokat.