2022. augusztus 9., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

a mesterséges intelligencia

Egyre több hír jelenik meg a mesterséges intelligencia széles körű felhasználásáról. Bár még sokan tartanak tőle, tagadhatatlan, hogy fontos szerepe lesz a jövőben. Igen, számos munkahely meg fog szűnni miatta, de ugyanakkor újakat is fog teremteni. Ezt eddig minden ipari forradalom igazolta. Elég csak a gőzgépre gondolni, a megjelenésével megszűnt néhány ember munkahelye, viszont újakat is teremett. Így lesz ez a mesterséges intelligenciával, ami ráadásul nemcsak néhány adott szakterület, hanem minden ember életét megkönnyítheti. Gondoljunk csak a teljesen önállóan működő okosotthonokra, az önvezető autókra vagy éppen a közlekedési lámpákra, hiszen a jövőben ez utóbbit is a mesterséges intelligencia vezérelheti.


Elektromos autó Forrás: villanylap.hu



Egy olyan szoftver, amely egyszerre több ezer közlekedési lámpát képes irányítani, nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy megszűnjenek a forgalmi dugók, hiszen tudja, hogy mikor kell átváltsa a lámpát, és mennyi időre. Így nincs álldogálás, és felesleges zöld jelzés sincs. Ezáltal pedig nemcsak időt nyer mind az autósoknak, mind pedig a gyalogosoknak, hanem még a környezetet is kíméli, hiszen az autók kevesebbet fognak működni, így kisebb mennyiségben bocsátanak káros anyagokat a levegőbe.

A dugók megszüntetése érdekében már most szimulációkat használnak, de egy Németországban készült kutatás már egyből a mesterséges intelligenciára bízná a feladatot. A New Atlas szerint a Fraunhofer Intézet csúcsminőségű kamerákat és radarokat szerelt fel Lemgo város forgalmas kereszteződéseibe. A rendszer számolta a piros jelzésnél álló gépjárművek számát, az ott töltött időt, illetve azt, hogy milyen sebességgel jutottak át az adott kereszteződésen. Ezt követően jött a kísérletezés. Különböző jelzésváltási módszereket alkalmaztak és próbálták megtalálni – egyben pedig alkalmazni is – a valós idejű forgalomnak valót.

A legjobb kombináció egyelőre 10-15 százalékkal tudta növelni az áteresztő képességet, de ahogyan a mesterséges intelligencia – és minden más saját magát fejleszteni képes algoritmus esetében – szokott lenni, minél több helyre szerelnek fel ilyen vagy ehhez hasonló rendszert, annál hatékonyabbá válik. A terv pedig pont ez, a következő időszakban több németországi város kereszteződéseiben fognak felszerelni hasonló rendszereket. Közben pedig nyomon fogják követni, hogy mennyivel lesz jobb a közlekedés.

Érdekesség, hogy ugyanezt a rendszert a gyalogos-átkelőhelyek esetében is be fogják vetni. Ebben az esetben LiDar radarral fogják nyomon követni a gyalogosok sebességét. Az a cél, hogy az autós forgalom gyorsabban tudjon haladni, de közben legyen idő kényelmesen átkelni az átjárókon is. Vagyis ideális esetben ez a két rendszertípus egy hálózatot alkot, ami egész városrészek vagy akár városok forgalmát képes figyelni. Ehhez azonban még nincs megfelelő kapacitás és infrastruktúra sem. Csak reménykedni lehet benne, hogy néhány éven belül valósággá válhat ez a rendszer, hiszen ebből mindenkinek csak előnye származna.

A norvégok is jelentkeztek egy 1000 km-re képes villanyautóval

Amióta piacon vannak az elektromos autók, a szkeptikusok azt kérdezgetik, hogy mikor lesz képes menni 1000 kilométert? Mikor lehet majd olyan gyorsan feltölteni, mint amennyi idő alatt feltankolunk egy belső égésű motorral szerelt autót? A második kérdésre már nagyon régen megszületett egy frappáns keresztkérdés, mégpedig, hogy mennyi időbe telik megkeresni azt a pénzt, amivel feltankoljuk a benzines vagy dízelautónkat? Ennek fényében máris teljesen új értelmet nyer a töltési idő. Viszont, ha komolyan kell erre a kérdésre válaszolni, a válasz úgy hangzik, hogy amint megjelennek a szilárd testes akkumulátorok. Ezek pedig várhatóan 2030 környékén fognak beköszönteni. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az újabb villanyautókat már most is 15-20 perc alatt 5-ről 80%-ra lehet tölteni, ha megfelelő oszlopnál „tankolunk”. Ennyi idő pedig egy tankoláshoz is kell, főleg, ha még vannak előttünk.

Most azonban az első kérdésen van a hangsúly, vagyis azon, hogy mikor lesznek képesek az elektromos autók megtenni 1000 kilométert egyetlen feltöltéssel? A kérdésre az a válasz, hogy már most is képesek. Legalábbis elméletben. Láthattuk már a Mercedes EQXX koncepcióautót, ami akár 1250 kilométer megtételére is képes. Abból persze soha nem lesz szériagyártású autó, már csak azért sem, mert annyira drága lenne, hogy nem érné meg, viszont egyes részeit minden bizonnyal viszont fogjuk látni a jövő Mercedeseiben. Most pedig a villanyautózás szempontjából világelső ország, Norvégia villantott valamit.

A norvég Fresco cég már több mint két éve bejelenttete, hogy a Reverie nevű szedánnal szállna be az elektromos autók piacára. Ám azóta nem sokat hallatott magáról a vállalkozás. Most viszont előállt valami mással, ami egyáltalán nem úgy néz ki, mint a Reverie továbbfejlesztett változata. Az új koncepció neve XL, ami első ránézésre a Cybertruckot juttatja az emberek eszébe.

A design – hasonlóan a Tesla még meg nem jelent elektromos pickupjához – minimalista, az első és hátsó lámpákat a manapság nagyon divatos fénycsíkkal oldották meg. Természetesen szinte biztos, hogy ez még nem a végleges formaterv. A megjelent sajtóanyag alapján az XL-t nyolc ember szállítására is alkalmasnak tervezik, és hogyha az üléseket lehajtják, akkor egyből egy óriási raktér áll a rendelkezésre.

De ez mind nem olyan érdekes, mint az a tény, hogy a kolosszális méretek ellenére is 1000 kilométeres hatótávot saccolnak neki a norvégok, méghozzá szélsőséges környezeti tényezők – hideg és szél – mellett is. A bejelentést persze érdemes fenntartásokkal kezelni, mert jelenleg a cég mindössze hat személyt foglalkoztat, és sem partnercégről, sem az autóra vonatkozó műszaki paraméterekről nem tudni semmit. Mindössze annyit közölt, hogy az előrendeléshez ezer euró előleget kell fizetni, amihez további 99 ezret kell majd hozzácsapni akkor, amikor át akarjuk venni az autót. Jó kérdés, hogy erre valamikor sor kerül-e egyáltalán. Mondjuk, ha valahol van esélye befutni egy villanyautókat gyártó vállalatnak, az éppen Norvégia.

Valóban az elektromos autóé a jövő?

Világviszonylatban csökken a belső égésű motorral felszerelt autók száma. Ennek egyik oka, hogy a döntéshozók egyre komolyabb szabályokat hoznak, ez pedig az autógyártóknak egyre nagyobb büntetést vagy egyre több fejlesztést jelent. Úgy számítják, hogy az Euro 7 kibocsátási norma bevezetésével a kisebb méretű városi autók teljesen el fognak tűnni, mert a gyártásuk – a büntetések miatt – veszteséget fog termelni. Jó néhány gyártónál látjuk, hogy a kisebb autók utódait egytől egyig elektromosnak tervezik.

Egy másik ok, ami az elektromos autók mellett szól, hogy a világ – a jelenlegi ismeretek szerint – néhány éven beül eléri azt az éves kőolaj-kitermelési mennyiséget, amit már nem lehet tovább fokozni. Ez pedig az elektromos autók malmára hajtja a vizet. Közben a villanyautók ára is egyre alacsonyabb lesz, így könnyedén elképzelhető, hogy 15-20 év múlva egy átlagember számára is elérhető opció lesz a belső égésű motor nélküli gépjármű. Pontosabban már napjainkban is van olyan német prémium autógyártó, amely a teljesítményt árazza be, vagyis ugyanannyiba kerül egy 300 lóerős benzines, dízel, hibrid vagy elektromos autó.

 Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a szervizköltsége lényegében nulla, és a „tankolás” is olcsóbban megoldható, sőt ha otthon napelemről tudjuk tölteni az autónkat, akkor igazából ingyen közlekedünk.

Jelen állás szerint úgy néz ki, hogy a jövő a villanyautóké, hacsak addig ki nem találnak valami még jobb alternatívát. Ez akár a hidrogénhajtás is lehet, főleg a teherautók, hajók és repülőgépek esetében.