A közelgő államelnök-választások kapcsán két közvélemény-kutató cég, a CURS és az Avangarde eredményei is azt mutatják, hogy az elnökválasztások első fordulóját mintegy 30 százalékkal George Simion szélsőséges pártvezér nyerné, a második helyre – a CURS szerint – Crin Antonescu, a kormánykoalíció jelöltje, míg a harmadikra Nicuşor Dan független jelölt kerülne. Az Avangarde szerint a két utóbbi helyet cserélne a versenyben. Közismert, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagjaként Crin Antonescut támogatja, ezáltal arra ösztönzi szavazóit, a romániai magyarokat, hogy támogassák a közös jelöltet. Crin Antonescu jelöléséről a közösségi médiában (és nem csak ott) olyan vélemények terjednek, hogy rossz választás volt egy visszavonult politikust újra helyzetbe hozni. Többen meg azt kifogásolják, hogy míg ifjúságügyi miniszter volt, és más politikai szerepet töltött be, nem igazán voltak eredményei. A vélemények között az is szerepel, hogy az RMDSZ-nek – különösen itt Maros megyében – nem volt felhőtlen a kapcsolata a Nemzeti Liberális Párttal, most pedig a liberális jelöltet támogatná. Mindenben van igazság, azonban a politika logikája más. A nagyobb kockázatot jelentő szélsőséges Călin Georgescu félreállításával még nem szűnt meg az a veszély, hogy az ország élére hasonló gondolkodású politikus kerül. Ami nemcsak az RMDSZ-nek, a romániai magyaroknak és más kisebbségeknek is katasztrofális lenne, tegyük hozzá, európai politikai kontextusban is, hiszen köztudott, hogy több országban is megerősödött a szélsőjobboldal. Ne tévesszen meg senkit se a magyarországi, se az európai politikai párt által hirdetett szuverenitás koncepció.
A világot átrendező trendek mögött ugyanis gazdasági csoportérdekek vannak, mint ahogy ez kiderült az ukrajnai béketárgyalások során. Az erdélyi magyarok világosan el kell határolódjanak mindenféle szélsőséges törekvéstől. Ez létkérdés is. Már többször megtapasztalhattuk, hogy a megbélyegzés, kirekesztés, félretájékoztatás hova vezet. Nem kell a második világháborúig fellapozni a történelemkönyvet, elég, ha az 1990-es évekre gondolunk, a marosvásárhelyi pogromra vagy az egykori Jugoszláviában zajló etnikai tisztogatásokra. Az alkotmány szerint Romániában félelnöki rendszer van. Talán a legfontosabb társadalmi funkciója az, hogy közvetít az állami intézmények, többek között az állam és a társadalom között, kinevezi a kormányt, a parlament javaslatára miniszterelnököt, Románia nevében megköti a kormány által megtárgyalt nemzetközi szerződéseket, továbbá a fegyveres erők főparancsnoka. Gondoljuk csak el, a felsorolt területeken, hogyan és milyen döntéseket hozhat egy extrém nézeteket valló államelnök, akinek ráadásul (bár nem döntően) nagy arányú támogatottsága van a parlamentben. Az államelnök hagyja jóvá, illetve megvétózhatja a parlament által hozott törvényeket. Így, amennyiben az államelnök ellenzéki beállítottságú, akkor fennállhat annak a lehetősége, hogy lassítsa, gátolja a jelenlegi, koalíciós partnerek által hozott jogszabályok alkalmazását, ami konfliktusokhoz vezethet, amiből így is van elég mind a kül-, mind a belpolitikában. Crin Antonescut a kormányon levő pártok – így az RMDSZ is – tárgyalások nyomán támogatják. Ennek egyik feltétele az volt, hogy Crin Antonescu az ország Európai Unióhoz való elkötelezettségét erősítse, ami a romániai magyarság érdeke is. Az egyezség garanciája az RMDSZ kormányzati szerepvállalása is, ami tovább biztosítja pl. a magyarok által lakott települések fejlesztését. Ez a siker annak is köszönhető, hogy közösségünk a szélsőséges veszély általi fenyegetettségében összefogott. Továbbra is szükség van arra, hogy támogassuk ezt az irányt. A kisebbik rossz logikája alapján fogadjuk el a kormánykoalíció közös államelnökjelöltjét!
