A heti munkaprogram meghosszabbodása, ami sok határidővel és stresszel jár, mindenkit megterhel manapság, s ha nem igyekszünk „raktárainkat” felfrissíteni egy kis kikapcsolódással, kirándulással, ha a fárasztó munka megszokottá válik életvitelünkben, beáll a krónikus fáradtság, a kiégés veszélye. A szakemberek kimutatták, hogy a kiégés különösen a szociális foglalkozásokat gyakorlókat érinti, akik jelentős emocionális túlterheltség mellett kénytelenek dolgozni. A kiégés szindróma többféleképpen megnyilvánulhat, és a panaszok a legkülönbözőbb szinteken jelenhetnek meg. Ezeket a páciens többnyire nem hozza kapcsolatba a kimerültséggel, inkább önálló betegségként éli meg őket: szívpanaszok, heves szívdobogás, kalapáló szívverés, emésztőrendszeri panaszok, fejfájás, hátfájás, depressziós hangulatzavar, koncentrációs zavarok, állandó fáradtság. Az elismerés hiánya vagy a magunkkal szemben támasztott túlzott elvárások és igények is okozhatnak kiégést. A jelenség hátterében egyaránt állhatnak pszichés, szociális és fizikális tényezők, amelyeket a páciens is jelentős mértékben képes befolyásolni. A szakemberek figyelmeztetnek, hogy a kiégés szindrómát el kell különíteni a krónikus fáradtság szindrómától, melynek oka nem a tartós túlterhelés, hanem egyéb kóroki tényezők. Ennek kezelése orvost igényel, míg a kiégés általában egyszerű módszerekkel javítható, gyógyítható.
A stresszel agyonhajszolt modern ember sok kávét fogyaszt. A koffein mind fizikailag, mind szellemileg fokozza a teljesítményünket. Ugyanez érvényes más koffeintartalmú italokra, a kólára, teákra. Azt azonban tudni kell, hogy a koffein nem nyújt energiát, csupán az energiaraktárainkat mozgósítja. Ha viszont valakinek lemerültek az akkumulátorai (és a kiégésben ez van), a kávézással csak tovább ront a helyzeten. A koffeinnel kapcsolatos másik probléma, hogy hozzá lehet szokni. Aki olykor-olykor megiszik egy csésze kávét, tapasztalni fogja frissítő hatását. Aki viszont mindennap issza, annál a hatás jelentősen csökken, sőt egy idő után már semmilyen hatás nem érezhető, kivéve, ha az ember elhagyja a reggeli felkelés utáni kávét. Ebben az esetben még fáradékonyabbak, elcsigázottabbak leszünk. Ki lehet próbálni, hogy ha 3 napig megvonjuk magunktól a koffein bármilyen formáját, s ennek hatására kimerültebbnek érezzük magunkat, esetleg a fejünk is megfájdul, vagy keringési panaszok jelentkeznek, akkor minden bizonnyal koffeinfüggőség alakult ki a szervezetünkben. Ha valaki úgy érzi, hogy kávé nélkül nem tud élni, akkor erőt kell vennie magán, és kipróbálni, hátha mégis megy. Ajánlatos a kiégés szindrómában megpróbálni a koffeinmegvonást. A kávét a jövőben élvezeti szerként és ne doppingszerként fogyasszuk, ám az élvezeti szerek nem mindennapi rendszeres fogyasztásra valók. Heti háromszori kávézás mellett nem alakul ki a függőség, így kellene tennie minden egészséges embernek, a kiégés szindrómában szenvedőknek pedig pláne, ha nem akarnak egyre rosszabb állapotba kerülni.
Ha a kiégett páciens este munka után hazaérkezik, általában belezuhan a fotelbe, és azt kéri, hogy hagyják békén. Esetleg alkoholt iszik, ami a pillanatnyi kellemes érzés mellett utána még inkább elront mindent. Feltevődik a kérdés: mit lehet tenni ilyenkor? Mit tanácsolhat a szakember megoldásképpen? Nos, bármennyire is furcsa, a legjobb a mozgás. A testedzés segít kimászni a gödörből. A tápanyaghiány is okozhat kiégés szindrómát, ezért a megfelelő tápanyagok bevitele a szervezetbe, a helyes táplálkozás szintén jótékony megoldás lehet. A kiégést helyrehozó terápiákról, életviteli változtatásokról a folytatásban bővebben.
