Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A 2024-es parlamenti választásokat felügyelő Központi Választási Irodánál kedden a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Román Nemzeti Konzervatív Párt (PNCR), hétfőn pedig az S.O.S. Románia Párt, illetve a Szocialista Románia és a Románia Akcióban Párt politikai szövetsége, szerdán a Nemzeti Keresztény Szövetség (ANC), az Egyesült Szociáldemokrata Párt (PSDU), az Igazság és Tisztelet Mindenki Számára Európában Párt (DREPT) és a Független Szociáldemokrata Párt (PSDI) nyújtotta be a támogató aláírásokat az államelnöki választásra.
Aznap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nevében Kelemen Hunor is benyújtotta az okiratokat, ugyanakkor a parlamenti választásokhoz szükséges támogatói aláírásokat is. Az RMDSZ által benyújtott iratcsomók több mint 270.000 támogató aláírást tartalmaznak.
Az alakulat negyedik alkalommal jelöli elnökét, Kelemen Hunort az államfői tisztségre.
A pártok, politikai szövetségek, választási szövetségek és a nemzeti kisebbségek szervezetei csak akkor állíthatnak parlamenti jelöltlistákat valamennyi választókerületben, ha sikerül összegyűjteniük a választói névjegyzékben szereplő polgárok legalább 0,5 százalékának, vagyis csaknem 95 ezer választónak a támogató aláírását. Az elnökjelölteknek legalább 200 ezer támogató aláírást kellett iktatniuk.
– Az RMDSZ-nek az a célja, hogy megismételje a június 9-i önkormányzati választáson elért jó eredményt, hogy erős parlamenti frakciója legyen, és adott esetben akár kormányzati eszközökkel is szolgálhassa a magyar közösséget, támogathassa az önkormányzatokat – nyilatkozta a támogató aláírások iktatásakor Kelemen Hunor, a szövetség elnöke és államfőjelöltje.
– Ahhoz, hogy mi egyről a kettőre jussunk, ahhoz, hogy amit megszereztünk, megőrizzük, hogy hozzá tudjunk tenni, hogy a szülőföldért dolgozzunk, hogy modernizálni lehessen a közösségeink életfeltételeit, erős parlamenti csoportra van szükség. Másrészt az önkormányzatokban a jó eredményt akkor lehet kamatoztatni, ha mögötte van egy erős parlamenti csoport, és főleg hogyha a kormányzati eszközöket is tudjuk használni – mondta az elnök, majd hangsúlyozta, az RMDSZ programja nemcsak az erdélyi magyar közösség etnikai identitásának a meg-űőrzéséhez szükséges intézményes garanciákat tartalmazza, hanem az összes gazdasági és társadalmi területre is választ ad.
Elnökjelöltként Kelemen Hunor a „józan ész hangján” akarja megszólítani a romániai társadalmat, és a „polgárok fejére nőtt állam” reformját szorgalmazza, mint mondta, oly módon, hogy az állam ne uralkodjon a polgárok felett, hanem szolgálja őket.
Jelölési iratcsomója benyújtásakor Kelemen Hunor azt nyilatkozta a sajtónak: rá akar mutatni Románia valós problémáira, amelyek minden polgárt foglalkoztatnak, nemzetiségtől függetlenül: a reményvesztettségre, a bizalom hiányára és a demográfiai problémákra. „Az első fordulóban mindenki a legjobb megoldást választhatja, nem kell két rossz közül a kisebbik rosszat választani” – fogalmazott.
Kijelentette, Klaus Iohannis államfőnek igaza volt, amikor azt mondta, hogy az állam „kudarcot vallott”, ugyanis az állam valóban nem képes megvédeni polgárait, és az állampolgároknak „nagyon sok visszaélést” kell elszenvedniük az állami intézmények és a bürokrácia miatt.
A kormányra kerülés lehetőségéről Kelemen azt mondta, egyelőre várja a szavazás eredményeit, de véleménye szerint maximum három-négy kombináció jöhet szóba a kormányalakításkor.
Arra az újságírói kérdésre, hogy mit nem tenne, ha megnyerné az államelnök-választásokat, Kelemen Hunor azt felelte, Traian Băsescutól és Klaus Iohannistól is azt tanulta meg, mit nem szabad tennie egy államfőnek. Példaként említette, hogy nem utazna olyan repülőgépen, amilyennel a jelenlegi államelnök utazik, és nem élne visszahúzódva a Cotroceni-palotában, hanem beszélgetne különféle társadalmi csoportokhoz tartozó emberekkel.
Kelemen Hunor újságírók kérdésére válaszolva a progresszív adózás bevezetéséről azt mondta, „egyáltalán” nem támogatja, ugyanis ez csökkentené a vállalkozói kedvet. A hosszú távú gazdasági növekedéshez, a beruházásokhoz, a munkahelyteremtéshez egységes adókulcsra van szükség – jelentette ki.
Kelemen úgy vélekedett, csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat, főleg a központi költségvetését, ugyanis ott történik a legnagyobb pazarlás: a köztisztviselők száma például nincs arányban az állam által nyújtott szolgáltatások számával. Azt is kifejtette, csökkenteni kell a munkára kivetett adót, mert ez „a legnagyobb teher” az országban, az adóbegyűjtést viszont hatékonyabbá kell tenni, mert „hiába vetsz ki új adókat és növelsz adókat, ha képtelen vagy begyűjteni ezeket”. Úgy vélekedett, felborult a társadalom és az állam közötti szerződés egyensúlya, „a társadalom, az állampolgárok többet nyújtanak, az állam pedig kevesebbet”. Azt is kijelentette, hogy szükség van a közigazgatási reformra, de ezt nem lehet egy irodában ülve elvégezni, és a reformnak az állampolgárok javát kell szolgálnia, „nem az állami intézményekét, és nem a tisztségviselőkét”.
Azt is megkérdezték tőle az újságírók, mi a véleménye a melegházasság témájáról. Kelemen azt felelte, a jogtudomány számos hivatalos formáját képes kidolgozni az élettársi kapcsolatnak, de „ami a házasságot illeti, nem kell változtatni semmit. A romániai törvény ebből a szempontból nagyon-nagyon korrekt. A házasság egy férfi és egy nő között létrejött intézmény, és ennek így is kell maradnia. A többi formára lehet különböző jogi megoldásokat találni a probléma megoldása érdekében” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ a több mint 270 ezer aláírásnak köszönhetően Románia minden megyéjében és a külföldi választókerületben is indíthat jelölteket a december 1-jei parlamenti választáson, államfőjelöltje pedig részt vehet az elnökválasztáson, amelynek első fordulóját november 24-én, második fordulóját december 8-án tartják. (hírösszefoglaló)