Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Veszély fenyegeti a magyar demokráciát és az alapjogokat, vélte az európai képviselők többsége az Európai Parlament május 14-i brüsszeli plenáris ülésén, a magyar polgárok és jogállamiság védelmére kérték a Bizottságot és a Tanácsot.
Az EP-képviselők szerint a határozatlan idejű veszélyhelyzet és a szólásszabadság korlátozása nincs összhangban az európai értékekkel, ezért a Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kellene indítania Magyarországgal szemben, a Tanácsnak pedig napirendre kellene tűznie a 7. cikk szerinti eljárást
A Vera Jourová bizottsági alelnök és a Tanács horvát elnöksége részvételével lezajlott vitán a felszólalók többsége szerint a magyar kormány által a koronavírus-járvány kezelésére hozott veszélyhelyzeti intézkedések – többek között a határozatlan idejű veszélyhelyzet bejelentése – nem állnak összhangban az európai szabályokkal, és veszélybe sodorják a magyar demokráciát.
Több képviselő a jogi változások vizsgálatának befejezését és kötelezettségszegési eljárás indítását kérte a Bizottságtól. Többen a következő MFF-ből és helyreállítási alapból Magyarországnak kifizetendő uniós pénzek leállítását kérik, ha a kormány nem tartja tiszteletben a jogállamiságot. A képviselők bírálták a Tanács passzivitását, és hangsúlyozták: lépnie kell a Parlament által indított 7. cikk szerinti eljárásban. Ugyanis a határozatlan idejű veszélyhelyzet és a szólásszabadság korlátozása nincs összhangban az európai értékekkel.
Néhány képviselő védelmébe vette a demokratikusan megválasztott magyar Országgyűlés által hozott döntéseket, és párhuzamot vont a magyar lépések és más tagállamok, köztük Spanyolország és Franciaország intézkedései között.
A Parlament április 17-én állásfoglalást fogadott el, amelyben kiemelte: a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatos „valamennyi intézkedésnek a jogállamisággal összhangban szigorúan a helyzet által megkövetelt mértékkel (...) kell arányosnak lennie, egyértelműen kapcsolódnia kell a jelenlegi egészségügyi válsághoz, időben korlátozottnak kell lennie, és valamennyi intézkedést rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni”.
A veszélyhelyzet határidő nélküli meghosszabbítása, a kormány felhatalmazása a rendeletekkel történő kormányzásra és a parlamenti ellenőrzés meggyengítése „az európai értékekkel teljes mértékben összeegyeztethetetlen”, fogalmazott az állásfoglalás.
Emlékeztetünk, hogy a Parlament 2017 májusában elfogadott állásfoglalásában kimondta, hogy a magyar helyzet indokolttá teszi a 7. cikk szerinti eljárás elindítását, és meg kell vizsgálni, hogy fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata.
A képviselők utasították az állampolgári jogi szakbizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról. A szakbizottság június 25-én fogadta el a jelentést, amely így a plenáris elé került.
A magyar jogállamiság helyzetéről szóló úgynevezett Sargentini-jelentést 2018. szeptember 11-én tárgyalta az EP. A dokumentum felszólítja a Tanácsot, hogy indítsa el a 7-es cikkely szerinti eljárást, azaz állapítsa meg, fennáll-e az egyértelmű veszélye, hogy Magyarország megsérti az EU alapértékeit. A dokumentum szerint Magyarországon többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a véleménynyilvánítás szabadsága, a kisebbségek jogai, a migránsok és menekültek helyzete ad okot aggodalomra.
Az EP-képviselők a vita másnapján, szeptember 12-én megszavazták a jelentést.
A mostani az első alkalom, hogy a Parlament kezdeményezi a 7-es cikk szerinti eljárás elindítását a jogállamiság, a demokrácia és az alapjogok súlyos tagállami megsértésének egyértelmű kockázata miatt.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek betartatását szolgálja. A 7. cikk (1) bekezdése szerint a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fennáll az EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata, és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését.
A cikkelyt a tagállamok egyharmada vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság aktiválhatja. A Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia, miután kézhez kapta a Parlament kétharmados (a képviselők abszolút többségét is kitevő) többséggel elfogadott beleegyezését.
A 7. cikkely (2) bekezdése egy másik eljárásra ad lehetőséget, amikor a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia, az EP hozzájárulására is szükség van. A 7. cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.
A csütörtöki (május 14-i) ülésen a képviselők azt kérték, induljon szankciós eljárás, álljanak le a kifizetések, mert veszély fenyegeti a magyar demokráciát és alapjogokat.
(Forrás: az Európai Parlament Magyaroszági Tájékoztatási Irodája)