A jövő tudását hozzák Erdélybe

Magyarország digitális agrárstratégiájának kiemelkedő részét képezi a Digitális Agrárakadémia. A projekt célja a Kárpát-medencei magyar termelők felkészítése a digitális megoldások alkalmazására. Ezt a tudást hozták el a hétvégén Erdélybe az anyaországi szakemberek.

A Digitális Agrárakadémia tananyagának elkészítéséhez hozzájárult a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, illetve a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) falugazdászai. Az elméleti tudás mellett az SZGE fontosnak tartja, hogy az erdélyi gazdák gyakorlati képzéseken is részt vegyenek. Ezért elhozta az anyaországból a Digitális Agrárakadémiát, a meghívott szakemberek a kertészet, növénytermesztés és állattenyésztés területén világítottak rá a precíziós megoldások alkalmazására.

A hétvégén hat erdélyi megyében (Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár) tíz helyszínre látogattak el a szakemberek. 

A Maros megyei gazdákat Nyárádszeredába hívták, ahol dr. Póti Péter, a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem állattenyésztési technológia és állatjóléti tanszékének vezetője kéttucatnyi gazdával találkozott, akiknek a precíziós juh- és kecsketenyésztésről tartott kimerítő előadást: fogalmakat tisztázott, lehetőségeket és irányzatokat mutatott be, és arról beszélt, hogyan kell felkészülni erre a váltásra a jövőben. A tenyésztési eljárásokban és tartástechnológiában óriási szerepük van ezeknek a digitális eszközöknek, és az az előnyük, hogy távolról is érzékelnek, és távolról is irányíthatók. Online végzik az adatgyűjtést a tartástechnológia minden területén, az állatjóléttől az ellésig, a fejéstől a legeltetésig, számtalan szenzorral lehet figyelni az állatot, adatokat lehet gyűjteni, és amit ezelőtt évekig tartó kísérletek alapján tapasztaltak ki, az ma már napok alatt kiderül. Hatalmas előnye az is, hogy a gazda akár otthonról is figyelheti és irányíthajta a tenyésztési rendszert. Egy évtizeden belül ez a technológia be fog vonulni az állattartásba, és habár ma még drága, akkor már elérhető ára lesz. A gödöllői egyetem azon dolgozik, hogy minél egyszerűbben, hatékonyabban alkalmazzák a technológiát, és minél kevesebb információból biztos következtetéseket lehessen levonni – részletezte az előadó Nyárádszeredában.

A hétvégi akadémiát szervező SZGE alelnöke a Népújságnak elmondta: a Maros, Nyárád, Küküllő és Szováta vidékéről érkező gazdák nagy érdeklődéssel fogadták az új témát,  tudni szerették volna, hogy hol, milyen eszközökhöz és szoftverekhez lehet hozzájutni. Lesznek olyan gazdák, akik rá fognak állni erre a technológiára, de ez nem megy egyik napról a másikra, ez egy folyamat. Az egyik fontos eredménye az lesz, hogy a technológia pótolni fogja a munkaerőhiányt, másrészt hozzásegíti a gazdákat az adatalapú döntéshozatalhoz – mutatott rá Szabó Árpád mérnök.