2021. augusztus 3., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Látható orvossá válva

„A radiológia ma már az orvostudomány legdinamikusabban fejlődő ága, amely forradalmian új változásokon ment át a röntgenkészüléktől a PET-MR-ig, amely az emberi test legtitkosabb rejtelmeiről, a szervek felépítéséről és működéséről is pontos képet közvetít. A modern képalkotó eljárások a kórisme felállítása mellett a legkorszerűbb gyógyítási módok vezérlőivé is váltak. A radiológus pedig a háttérben leletező orvosból látható orvossá vált, aki a legújabb terápiás eljárásokkal gyógyít” – fogalmazott egy előadásában dr. Battyáni István egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvosi Kara Intervenciós Radiológiai Tanszékének vezetője. 


Dr. Battyáni István Fotó: PTE



Amint beszélgetésünk során elmondta, 1983-ben végezte tanulmányait a PTE Általános Orvostudományi Karán, 2002–2015 között a PTE Radiológiai Klinikáját irányította, azt követően vette át a klinikán belül működő Intervencionális Radiológiai Tanszék vezetését. Országos szakmai elismertségét bizonyítja, hogy egyéb megbízatásai mellett az Egészségügyi Szakmai Kollégium Radiológiai Tagozatát 10 évig vezette, 2020-óta a titkári tisztségét tölti be a szakma első számú képviselőinek egyikeként az egészségügyi kormányzat felé. Klinikavezetői megbízatására úgy emlékezik, hogy „kőkemény időszak” volt, reggeltől késő éjszakáig tartó munkával. 

– A radiológia vonzotta már a kezdetektől? – kérdeztem a kiváló pécsi szakembertől, akinek nevéhez több új intervenciós radiológiai eljárás magyarországi bevezetése fűződik. A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzés Egyesület meghívására marosvásárhelyi diákoknak is szívesen tartott előadást.

– Kezdetben nem gondoltam a radiológiára, sebész akartam lenni. Negyedéves orvostanhallgató koromban a radiológiavizsga után az akkori professzor visszahívott, és megkérdezte, hogy nem szeretnék-e radiológus lenni. Jó, hogy nem mondtam nemet. Hatodéves koromban ugyanis, amikor már egészen biztossá vált, hogy nem lesz sebészi állás, felkerestem, és megkérdeztem, aktuális-e még az állásajánlata, ő pedig angolos úriemberként igent mondott.

Magyarországon az intervenciós radiológia a pécsi bölcsőből indult ki, így az ebben úttörő szerepet játszó prof. dr. Horváth László mellett kezdhettem el a szakmát tanulni, és közben rá kellett jönnöm, hogy nem a nagy metszésekkel végzett operációké, hanem a minimálisan invazív (kis sebzéssel járó) sebészeté a jövő. Nagyon megtetszett, és rájöttem, hogy azt a tevékenységet, amire vágytam, ezen a területen is végezhetem. Itthon én honosítottam meg a súlyos szubtotális tüdőembóliák katéteres kezelését, a perkután epekőoldást, és intézetünk végzett elsőként és nagy számban szelektív thrombusoldó kezelést. 

– Több szakágban is hallunk intervenciós sebészeti beavatkozásokról, mit fed az intervenciós radiológia? 

– Az intervenciós radiológia több mint 330 műtéti beavatkozást foglal magában, négy fő pillérből áll, a vaszkuláris (azaz érrendszeri) beavatkozások, a nem vaszkuláris (máj, vese, testüregi, bélrendszeri és muszkuloszkeletális) beavatkozások, az intervenciós onkológiai és a neuroradiológiai beavatkozások a főbb elemei. A vaszkuláris intervenciók során érelzáródásokat nyitunk meg, érszűkületeket tágítunk fel, szükség esetén sztentet helyezünk be az ér nyitvatartása céljából, trombózisokat oldunk fel vagy távolítunk el mechanikusan, kezeljük a különböző éren belüli malformációkat, vérzéseket embolizálunk (a sérült ereket mesterséges érelzáró anyagokkal elzárjuk a vérzés megállítása céljából mind ütőeres, mind vénás oldalon), tehát elég széles területet fed le a tevékenységünk. 

Amíg az intervenciós kardiológia a szívvel és a koszorúerekkel, addig mi a szív ereinek kivételével az összes többi érrel foglalkozunk. Az intervenciós neuroradiológia speciális tudásanyaga miatt külön licencelt Magyarországon. Ezeknek a szakembereknek feladata a nyaktól fölfelé lévő intracranialis (koponyán belüli) erek betegségeinek, az agyi aneurizmáknak (értágulatoknak) az ellátása, a gerinc csontbetegségeinek megoldása, pl. összeroppanó csigolyák esetén a vertebroplasztika (a törött csigolyatest csontcementtel való feltöltése).

A mi laborunk nagy számban végez nem éren belüli beavatkozásokat a vese, a húgyúti rendszer, az epe, a máj, hasnyálmirigy területén. Ebben a csoportban a leggyakrabban végzett beavatkozások a célzott szövetmintavételek, a drénezések (tályog, ciszta), a húgyvezetékek elzáródásainak, szűkületeinek megnyitása, tágítása, nefrosztómia végzése, epeúti elzáródásban az epeelfolyás helyreállítása drénnel vagy sztenttel, a lezárt epehólyag tehermentesítése, leszívása punkcióval, a retroperitonealis folyadékgyülemek drenázsa, a necrotizáló hasnyálmirigy-gyulladások esetén a retroperitoneum (kötőszövettel bélelt tér a hasüregben) CT-vezérelt drénezése.

Az intervenciós onkoradiológiai bevatkozásaink is egyre nagyobb számban fordulnak elő, mint a vese-, a máj- és a tüdődaganatok radiofrekvenciás vagy mikrohullámú ablációja (tumorroncsolás hőenergiával), a májdaganatok TACE-kezelése (éren keresztüli szuperszelektív daganat-kemoembolizáció, speciális érelzáró anyag és citosztatikum keverékével), tumoros vesevérzések embolizációja, kismedencei nőgyógyászati és hólyagtumorok szelektív citosztatikus kezelése, nőbetegeknél a miómák (jóindulatú méhizomdaganatok) embolizációja, férfiaknál jóindulatú prosztata-megnagyobbodásban a prosztata embolizációja a normális vizelés helyreállításáért.

Hőabláció során egy speciális elektródát vezetve a daganatba, szelektíven megsütjük a daganatot (fehérjekoagulációt idézünk elő) radio- vagy mikrohullám segítségével. A kezeléskor a gyors mozgásra késztetett molekulák a sejtközti térben a súrlódásuk révén hőt képeznek, mellyel akár 100 fokra is fel lehet melegíteni a célterületet, ami a daganatszövet visszafordíthatatlan károsodásához vezet. A különböző kezeléseket kombinációban is szoktuk alkalmazni (pl. TACE + abláció). A kezelések előnye, hogy közvetlenül a daganatra fejtik ki hatásukat, miközben a többi szervet nem vagy csak kismértékben károsítják. A célzott kezelések az onkoterápiás intézettel való szoros együttműködésen alapulnak, a kezelési módozatokat az adott daganat kezelésében jártas (sebész, belgyógyász, onkológus, intervenciós radiológus, nőgyógyász, urológus stb.) szakemberekből álló „onkoteam” döntése határozza meg. A hagyományos műtét helyett, ami hosszú lábadozási idővel jár, egyéjszakás kórházi bennalvással sok esetben hasonló eredmény érhető el. 

– Mi történik az égetett, roncsolt szövettel?

– Az égett seb az emberek tudatában nagyon fájdalmas érzetet jelent. A hőabláció során azonban nem ugyanaz a folyamat játszódik le, mint amikor az ember otthon megégeti kezét, ami felhólyagosodik, nagyon fáj, a sejtmembrán tönkremegy, a sejt elfolyósodik, a bőr leválik. Az abláció során olyan gyorsan visszük fel a hőt 100 Celsius-fokra, hogy nincsen idő az előbbi folyamatokra, a fehérjék azonnal denaturálódnak, hőfixáció lép fel (hasonló a hatás, mint amit a formalin okoz), a daganatszövet eredeti méretében megmarad, de immunhisztokémiai vizsgálatokkal halott, életképtelen szövet igazolható. A kezelés utáni elhalt szövet képalkotó vizsgálatokkal továbbra is kimutatható, de keringés benne már nem. Idővel, lassan csökken a mérete, az elhalt sejtek elszállítódnak, és a szöveti antigén hatása miatt stimulálja az immunrendszert. Egy jól bevált módszerről van szó, amit időben kell elvégezni, amikor még elég kicsi (4 cm alatti) a daganat ahhoz, hogy megfelelő biztonsági zónával lehessen elpusztítani. A kezelést rövid altatásban vagy kábításban végezzük, de utána a tompa nyomásérzésen kívül egyéb fájdalommal nem jár. 

– A sok precíziós eljárást hányan művelik a pécsi klinikán?

– A fiatal ambiciózus radiológus kollégák között népszerű ez a szakmai terület, jelenleg az intervenciós radiológiai részlegen hat licenccel rendelkező és három licencképzésben részt vevő kolléga dolgozik, ami országos szinten is kiemelkedő. 

– Minden orvos vállal valamennyi beavatkozást, vagy kialakult már egy bizonyos szakosodás valamelyik szervre, szervekre? 

– A beavatkozásoknak van egy mindenki által kötelezően elvégzendő csoportja, ami a napi akut esetek ellátásához szükséges. A készenléti ügyelet és szabadságolások másképpen nem lennének megoldhatók. Természetesen mindegyikünknek van egy vagy több kiemelt területe, ami specialitásokat tartalmaz, és abban nagyobb tapasztalattal rendelkezik. Van, aki a miómaembolizációból végzett több ezret, és abból készül a PhD-dolgozata. Másik kollégánk a centrális dializáló katéterek behelyezésének és dializáló fisztulák tágításának a mestere. Van, aki az érrendszeri beavatkozások terén a bonyolult, kivitelezhetetlennek tűnő helyzetek megoldásának a mestere. Jómagam nagy tapasztalattal rendelkezem az intervenciós onkoradiológiai eljárások területén, a máj- és epeúti katéteres beavatkozások terén, de sok lábszári intervenciót, végtagmentést is végzek. Intervenciós radiológiával nagyon sok beteg lábát tudjuk megmenteni. Magyarországon évente közel 5–6 ezer lábat vágnak le, melynek több mint egyharmadát meg lehetne menteni egy jól működő országos hálózattal. Nagyon jó az együttműködésünk az érsebész kollégákkal, és mindig megpróbáljuk a lábmentést amputáció előtt. Ezeknek a betegeknek megfizethetetlen, ha „meg tudnak állni a saját lábukon”, különösen akkor, ha nincs meg a támogató családi háttér, másrészt a szociális ellátórendszeren is könnyítünk.

Látni kellene az idős emberek óriási megkönnyebbülését, ahogy zokognak, és nem tudják, hogyan fejezzék ki a köszönetüket azért, hogy megmaradhatott a végtagjuk és ezzel a mozgásképességük. Ekkor érzi az ember, hogy van értelme annak, amit csinál, és ezzel kiteljesedik a földi léte. Ha egyszer életünk végén feltesszük magunknak a kérdést: mit kerestünk itt a Földön, akkor elmondhatjuk, hogy sok olyant tettünk, ami értelmet adott a létezésünknek.  

– Új eljárások egész sora fűződik a nevéhez. Melyik a legfontosabb?

– A tüdőembólia nagyon súlyos esetei (szubtotális embólia), amikor majdnem minden ér elzáródik, és amiben mindenki szinte törvényszerűen meghalt 1989-ig. Abban az évben kezdtük el a szelektív trombolízist. Kialakítottunk egy rendszert, melyben a mentők egyenesen hozzánk hozták a beteget, akinek percei voltak hátra. Mi katéterrel a vénás rendszeren keresztül felmentünk a tüdőartériába, összetörtük a fő eret elzáró trombust, kipasszíroztuk a periféria felé, ezzel megindítottuk a keringést, és utána szelektíven feloldottuk a vérrögöket. Gyakorlatilag 38 ilyen súlyos esetem volt, közülük egy személy halt meg, de nem a tüdőembólia miatt, hanem két héttel később egy másik betegségben. Az összes többi beteg meggyógyult, pedig voltak nagyon bonyolult esetek, mint a császármetszés után súlyos embóliát kapott háromgyermekes családanya, vagy a radikális prosztataműtét után tüdőembóliával kezelt férfi, de számos fiatal is volt köztük, akiknek a megmentése különösen sokat jelentett számunkra. Tevékenységünknek köszönhetően változott meg a helyzet, és nem vették többé természetesnek azt, hogy ebben a betegségben meg kell halni. 

Sok mindenben elsők voltunk, például az intervenciós onkológiai beavatkozásokat világviszonylatban is az elsők között végeztük, és amikor Európában is elkezdték ezeket az eljárásokat alkalmazni, workshopokat tartottunk nagy európai szakmai fórumokon. Jelenleg is vannak még olyan eljárási protokollok, amelyekben még fellelhetők a mi ajánlásaink.

Dr. Horváth László emeritus professzor érdemeit emelném ki, ő volt korábban az intervenciós radiológia vezetője, a világon Charles Dotter után az elsők között alkalmazta a ballonos értágítást Pécsett, később oktatta és részt vett az amerikai orvosok kiképzésében, és neki köszönhető az intervenciós onkoradiológia magyarországi és pécsi elindítása. Neve az intervenciós radiológia úttörőnek nevei között megtalálható. Dr. Kuhn Endre professzor nyugdíjba vonulása után (akinek a klinikai pályafutásom elindítását köszönhetem) dr. Horváth László professzor lett a klinika igazgatója, ezért is volt nagy megtiszteltetés számomra, hogy Horváth professzor nyugdíjba vonulását követően 2002-ben tőle vehettem át a pécsi klinika vezetői megbízatását.

– Nagyon izgalmas és látványos ez a munka.

– Azt szoktam mondani, hogy a radiológia egy csodálatos szakma, az orvostudomány teljes vertikumát felöleli a diagnosztikán át az intervenciós radiológiai terápiás eljárásokig. Mindennel foglalkoznunk kell a diagnosztikában, hiszen az összes szakterületnek a diagnosztikai hátterét a radiológia adja, ezzel egy sokkal szélesebb rálátást biztosít az orvostudományra, mint a legtöbb klinikai szakma. Így lehetőségünk van arra, hogy a szakmán belül tudjunk új területre váltani úgy, hogy ne kelljen feladni az addigi tevékenységünket. Az intervenciós radiológiához is az elmélyült képalkotó diagnosztikai tudás nélkülözhetetlen, mert a képen kell olvasni, megtervezni, és képi vezérléssel kell kivitelezni a beavatkozásokat, hogy minél kisebb szövődménnyel tudjuk a legjobb eredményt kihozni. Ehhez a radiológiai alapszakvizsga elengedhetetlen. 

– Mennyi idő alatt alakul ki ez a képesség?

– Mint minden, ez is gyakorlás kérdése. Erre szolgál a radiológiai szakvizsga, amire az európai előírásoknak megfelelően öt év a felkészülés. Ennyi időt kitevő gyakorlat kellő tudást biztosít ahhoz, hogy a szakosodó orvos önállóan adjon leleteket, és értékeljen képeket. Az intervenciós radiológiai licencet újabb 18 hónapos képzés után lehet elnyerni olyan központokban, ahol legalább két licenccel rendelkező szakorvos dolgozik, és kellő számú beteg van ahhoz, hogy az előírt esetszámot a szakosodó orvos el tudja látni. 

– Milyen készségek szükségesek?

– A szakmai tudás, a szakmai alázat, a kézügyesség, a türelem, a precíz munka és az eszközismeret a legfontosabbak. Egy eset mindig annak eldöntésével indul, melyik módszer lenne a beteg számára személyre szabottan a legmegfelelőbb, milyen eszközzel fogom kivitelezni (milyen eszköz áll rendelkezésre?), honnan, milyen irányból végezhető el a beavatkozás, milyen eredményt tudok a módszerrel elérni. Ha megválaszoltuk ezeket a kérdéseket, akkor a többi már rutinmunka. A tudás a pontos terv felállításához kell, a kivitelezésben viszont nagy segítséget nyújt a tapasztalat. A technikai kivitelezést viszonylag gyorsan meg lehet tanulni, de a minden fontos szempontot figyelembe vevő, legjobb döntéshozatalt, a csapdák elkerülését nem lehet gyorstalpalással elsajátítani.

– Oktatóként mi a feladata?

– Részt veszek a graduális és posztgraduális oktatásban. Az orvostanhallgatók graduális oktatásában magyar és angol nyelven tanítom a radiológiát. Korábban a klinika vezetőjeként, a radiológia tantárgy felelőseként nagyon sok kontaktórát oktattam, sokat változtatunk a képzési tematikánkon, igyekeztünk a legmodernebb technikát bevinni az oktatásba. A gyakorlati képzésben a hallgatóközpontú oktatás híve voltam, ami sok többletenergiát emésztett fel. Több mint húsz éve kerül minden évben meghirdetésre a „gyakorlati CT és ultrahang diagnosztika” elnevezésű kreditpontos kurzusom, mely mind magyar, mind angol nyelven nagy népszerűségnek örvend a hallgatók körében.

Természetesen rendszeresen szerveztem posztgraduális kreditszerző szakorvosi továbbképzéseket, melyeknek rendszeres előadója is voltam és vagyok. Mindemellett oktatok a főiskolai képzésben, és részt veszek a szakorvosjelöltek szakmai képzésében.

– Jelentős orvostechnikai gépparkkal rendelkezik a pécsi egyetemi klinika, mondjon néhány szót erről.

– Amikor Horváth professzortól 2002-ben átvettem a klinikát, akkor az első három évben 25 pályázatot írtunk, és abból 2,5 milliárd forintot tudtunk begyűjteni, amit a nagyobb fejlesztésekre fordítottunk. Ez nagy előrelépést jelentett a klinikának, így 2015-ben vezetését jó technikai feltételek mellett tudtam átadni Bogner Péter professzornak, aki szintén nagy gondot fordít arra, hogy a technikai feltételek a lehető legjobbak, klinikához méltóak legyenek. 

A diagnosztikában használjuk a digitális röntgentechnikával történő felvételezéseket, az ultrahangtechnikának a teljes palettáját, a kontrasztanyagos ultrahangvizsgálatokat is az országban elsőként kezdtük (és tanítjuk is), elsők voltunk az ultrahang-navigációs technika használatában. A CT- (komputertomográfia) technikában az országban elsőként használtunk duál energiás CT-technikát. 

Természetesen Bogner professzor vezetése alatt tovább fejlődött a géppark egy korszerű MRI- (mágneses rezonancia) készülékkel, valamint egy PET-CT-vel a Nukleáris Medicina Intézetben. A gépek megújítása, korszerűsítése folyamatos. 

Egy pályázat révén 2007-ben létrehoztuk a Térségi Szűrő és Diagnosztika Központot, amit öt évig uniós projektként kellett működtetni, és ez idő alatt több mint 110.000 embert vizsgáltunk meg öt-hét szakmás szűréssel. A szűrést a régiónkban vezető öt halálokra végeztük. A tevékenységünk révén a térség településein a lakossági átszűrtség addig soha nem látott szintre emelkedett. Kiváló csapat alakult ki szenzációs gyakorlati tudással, de amikor lejárt az uniós program, az egyetem, mivel a szűrés nem tartozott az alapfeladatához, megvonta a támogatást, és minden szétesett, pedig a modell példaértékű volt. 

Jó kapcsolatok birtokában továbbra is sok színvonalas rendezvényt szerveztünk, ilyen volt például a közép-európai kardiovaszkuláris diagnosztikakonferencia (Central European Conference on Noninvasive Cardiovascular Imaging) a szakterület legnevesebb amerikai és európai képviselőinek részvételével. Az élet fintora, hogy intervenciós radiológus vagyok, de az Egyesült Államokban a nevem kardiodiagnosztaként jobban ismerik. Szoktam is ott képzéseket moderálni. 

– Mi volt a legnagyobb elégtétel? 

– Az, hogy a hétköznapi emberek javát szolgálva szakmailag meg tudtam valósítani az elképzeléseimet, és országosan sokban hozzá tudtam járulni a radiológia szakmai fejlődéséhez. Ez irányú tevékenységem miatt a Magyar Radiológusok Társasága dr. Alexander Béla- és dr. Benkő György-emlékéremmel tüntetett ki. 

Örülök, hogy ismét lehetőségem van azzal foglalkozni, amit legjobban szeretek, a betegek gyógyításával, a tromboembóliás kórképekkel, a daganatos betegek kezelésével, érbetegekkel.

Boldog embernek tartom magam, mert a hobbim és a munkám sikerült az életem során összekapcsolni. Sok munkával és szakmaisággal értem el sikereket, melynek eredményeként két ciklusban a Magyar Kardiovaszkuláris és Intervenciós Radiológiaiok Társaságának elnöke, két ciklusban a Magyar Radiológusok Társaságának elnöke, 10 évig a Szakmai Kollégium Radiológiai Tagozatának elnöke voltam, 13 évig vezettem a Pécsi Radiológiai Klinikát. Most a betegellátásban szeretném kamatoztatni a tudásom, a vezetés pedig a következő generáció feladata kell legyen, hogy fiatalos lendülettel tovább tudják építeni azt, amibe nagy energiával én is fiatalon belekezdtem. Sokan másoknak, én mindig a magam mércéjének akartam megfelelni, amit talán többé-kevésbé sikerült elérnem, és ez harmonikussá teszi az életem.