A digitális világ környezetszennyezése

Biztos, hogy zöldek vagyunk, amikor nem nyomtatunk?

A környezetszennyezés és a globális felmelegedés egyre inkább kezd égető probléma lenni, amit immár szó szerint a bőrünkön is érzünk. Nyáron mind melegebb van, szélsőséges az időjárás a Föld országaiban; a tél lényegében eltűnt, a jégsapkák, gleccserek olvadnak. Valamit tenni kell, mondják sokan, hiszen rájöttek: meg kell óvni az élőhelyünket.

Egy fecske nem csinál tavaszt, tartja az ismert mondás, viszont valahonnan el kell kezdeni, és a lassú, de fokozatos átállás is segíthet. Ennek az átállásnak, váltásnak vannak költségei, amit nem mindenki tud megengedni magának – ez egy olyan kifogás, amit sokan hangoztatnak. Természetesen az elektromos autó nem olcsó, és a román átlagbérrel számolva valóban hosszú időbe telik a megvásárlása, de vannak olyan apró dolgok, amelyeket tényleg szinte bárki meg tud tenni. Az egyik és egyben legfontosabb a pazarlás, a fölöslegesen előállított termékek csökkentése.

Az egyik legkézenfekvőbb anyag, amit meg tudunk spórolni a mindennapokban, az a papír. Nem nyomattatjuk ki az aláírandó szerződést vagy nem papír szórólapokat használunk, hanem mindezt digitálisan tesszük. Tagadhatatlan, hogy ezzel környezetbarátabbak leszünk. Azonban továbbra is szennyezzük a környezetet, mivel a különböző eszközeink árammal működnek, ami nem egy esetben szénerőműből származik, azon túlmenően az interneten keringő információ is átmegy hatalmas szervereken, amelyek szintén áramot fogyasztanak, méghozzá nem is keveset. Ha mindezt összeszámoljuk, akkor egy egyszerű e-mail elküldése akkora terhet jelent a környezetnek, mint ha egy autóval megtennénk 15 métert, hangsúlyozta Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center klímapolitikai szakműhely társalapítója. Lehet azt mondani, hogy 15 méter nem sok, de hány e-mailt küldenek el naponta globális szinten? Egy 2022-es felmérés szerint 347,3 milliárdot. Ha így számoljuk, akkor már egy nagyon ijesztő számot kapunk.

Ez pedig csak egy egyszerű és ártalmatlannak tűnő e-mail. Ha ebben csatolmány is van, akkor még jobban szennyez. Továbbá ott vannak az online filmnéző szolgáltatások, amelyek közül a legelterjedtebb a Netflix, amelynek a bevallása szerint egyórányi filmezéssel 100 gramm szén-dioxidot állítunk elő átlagosan. Nyilván ez nagyon régiófüggő, Európa valamivel jobban áll, nálunk 55-60 gramm szén-dioxidba kerül egyórányi online filmnézés a Netflixen, mondta Schaffhauser. Ha ezt is át akarjuk számolni autóútra: valamivel több mint 500 métert lehet megtenni ekkora szén-dioxid-kibocsátással. A kérdés pedig itt is adott: globális szinten hány órán keresztül nézik az emberek a Netflixet vagy más hasonló streaming platformot? Ezzel kapcsoltban konkrét, összesített statisztikát nem találni, viszont biztosak lehetünk benne, hogy a szám ijesztő lenne. Különösen annak tekintetében, hogy az egyik legnépszerűbbnek számító közösségi oldal, a TikTok is rövid videókat ad a tartalomfogyasztóknak, akik órákat is eltöltenek előtte. És ez csak egy ember, és csak a TikToknak globális szinten több mint egymilliárd felhasználója van.

Akkor hát valóban rosszabb a digitális, mint az analóg? Nem! A digitális és online megoldások összességében sokkal kevésbé szennyezők, mint például a hagyományos – például papíralapú – módozatok. Viszont ezzel együtt is érdemes kiemelni néhány tényezőt, amelyek banálisnak tűnnek, de mégis számítanak. Az egyik, hogy iratkozzunk le azokról a hírlevelekről, amelyekre nincs szükségünk, és olvasás nélkül töröljük őket, a másik, hogy például egy e-mail-csatolmány esetében válasszuk a kisebb méretűt – például egy Word-dokumentum kisebb, mint egy PDF fájl –, hiszen ezzel is óvjuk a környezetet, a harmadik pedig, hogy amennyire csak lehet, csökkentsük a képernyőidőt – ezzel nemcsak a környezetet, hanem a saját testi és szellemi egészségünket is védjük, hangsúlyozta a Green Policy Centre klímapolitikai szakműhely társalapítója.

Schaffhauser Tibor arra is figyelmeztetett, hogy ne essünk a fogyasztói társadalom csapdájába. Ne cseréljük le csak azért az eszközeinket, hogy menőbbnek tűnjünk, csak akkor váltsunk, ha ténylegesen szükségünk van rá, vagy az előző már elromlott. A szakember szerint ezekben a helyzetekben is érdemes megnézni, hogy melyik gyártó eszköze a legkörnyezetbarátabb, melyik tartalmazza a legtöbb újrahasznosított anyagot, melyik jelenti a legkevesebb kárt a környezet számára. Ugyanakkor érdemes felújított eszközöket vásárolni, amelyek ugyanolyan jók lehetnek, mint az újak, viszont már elő vannak állítva, nincs szükség a legyártásukra. Szem előtt kell tartani, hogy egy elektronikai eszköz puszta legyártása nagy környezeti teher, különösen igaz ez a számítógépekre, ahol külön van a kijelző, a billentyűzet, az egér és maga a számítógép „agya”, tette hozzá a szakember. És akkor még nem is beszéltünk az áramfogyasztásukról és az áram előállításáról, ugyanis egy napi 8 órát – vagyis a munkaidő alatt – használt számítógép éves szinten az általa fogyasztott áram okán annyit szennyez, mint egy városi terepjáró 1200 kilométeren.

Ezt a szennyezést csökkenthetjük, ha napelemmel állítjuk elő az otthon elfogyasztott energiát, és erre már egyre inkább lehetőségük van a tömbházban élőknek is, mivel megjelentek az úgynevezett erkélynapelemek. Ezeket fel lehet szerelni az erkélyre, és egyenesen rákötni a hálózatra, méretükből adódóan sok elektromosságot nem fognak termelni, viszont napsütésben bőven elegendőek ahhoz, hogy ellássák a háztartási gépeket, sőt nagy valószínűséggel még több áram is termelődik. Sokan mondják, hogy nagy befektetés egy napelem; egy ház tetejére szerelt rendszer valóban sok pénzbe kerül, de egy erkélynapelem hamar megtérül, mondta Schaffhauser Tibor, hozzátéve, hogy ez nemcsak az anyagiakra értendő, hanem az ökológiai lábnyomra is. A szakember beszámolt arról is, hogy az akkumulátorok esetében sem olyan fekete az a bizonyos leves, mert bár valóban nagy ökológiai lábnyomot feltételez az előállításuk, ez teljességgel megtérül az idő alatt, amikor egy elektromos autóban teljesítenek szolgálatot, azt követően pedig, hogy degradálódtak, bekerülhetnek háztartásokba energiatároló egységként vagy a nagyobb akkumulátorcsomagok megújuló energiaparkokhoz. Továbbá egyre hatékonyabb és környezetbarátabb megoldásokat dolgoznak ki mind a napelemek, mind az akkumulátorok újrahasznosítására.

Megoldás tehát van, lehetünk környezetbarátok, de ne gondoljuk azt, hogy csupán a digitalizáció képes megoldani az összes problémát. Odafigyeléssel, egy kis utánajárással sokat tehetünk a környezetünkért, valamint rengeteget segít, ha nem fogyasztjuk túl magunkat, nem vásárolunk meg olyan eszközöket, termékeket, amelyekre nincs szükségünk.