2024. december 3., Tuesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Demokrata Nemzeti Konvenció döntése

Hivatalos: Kamala Harris a Demokrata Párt jelöltje

Augusztus 19-e és 22-e között tartották meg Chicagóban a Demokrata Nemzeti Konvenciót, amelynek az egyik fő mozzanata az volt, hogy hivatalosan is megszavazták Kamala Harrist, így most már biztosan ő lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje az egyedült államokbeli választásokon, november 5-én.

A négynapos rendezvény első kiemelendő pillanata Joe Biden leköszönő elnök beszéde volt, aki az életútját ismertette, azt, hogy hogyan lett szenátor, alelnök, majd elnök, valamint, hogy most átadja a stafétabotot egy új generációnak. Nagyot fordult az utóbbi négy héten a világ, hiszen Biden július 24-i visszalépése előtt még úgy nézett ki a forgatókönyv, hogy ő lesz a Konvenció utolsó felszólalója, a Demokrata Párt elnökjelöltjeként – mutatott rá Fekete Rajmund történész, Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.

A felszólalók sorában ott volt Joe Bidenen kívül Alexandria Ocasio-Cortez, New York állambeli demokrata képviselő, aki még Kamala Harrisnél is fiatalabb generációhoz tartozik. De felszólalt Hillary Clinton is, aki 2015–2016-ban Donald Trump ellenfele volt. Elmondása szerint Kamala Harris lehet az a jelölt, aki áttöri azt az üvegplafont, amit neki nem sikerült, és ezáltal ő lehet az Egyesült Államok első női elnöke – emelte ki a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.

Barack és Michelle Obamát sem lehet kihagyni a felszólalók sorából. Mindkettőjük rendkívül jó szónok, és a konvención is hozták azt a színvonalat, amely rájuk jellemző, fogalmazott Fekete Rajmund. Michelle Obama, aki maga is chicagói, arról beszélt, hogy ő hogyan emelkedett fel, illetve párhuzamot vont a saját és a Kamala Harris életútja között. Barack Obama egykori elnök beszédében Donald Trumpról azt mondta, hogy egy 78 éves milliárdos, aki nem hagyja abba a nyafogást a problémáiról, mióta „kilenc évvel ezelőtt lejött közénk az arany mozgólépcsőjén”. Michelle Obama is használta a mozgólépcsőt beszédében, utalva arra a pillanatra, amikor a Trump Towerben a mozgólépcsőn felfele menet vetette oda az újságíróknak, hogy indulni fog az elnökválasztáson. Ugyanakkor nem meglepő, hogy Donald Trump bőven kapott kritikát a Demokrata Nemzeti Konvenció felszólalóitól, hiszen ő maga is minden alkalmat megragad, hogy valamilyen negatív megjegyzéssel illesse ellenfeleit.

A politikai egymásnak feszülésen túl a konvenció után most már egyértelműen kijelenthető, hogy a november 5-ei elnökválasztás Donald Trump republikánus és Kamala Harris demokrata jelölt között fog eldőlni. Mindenképpen szoros eredményre lehet számítani a mostani közvélemény-kutatások fényében, húzta alá a történsz, hozzátéve, hogy még több mint két hónap van a választásokig, ez idő alatt pedig sok minden változhat. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ameddig Joe Biden volt a Demokrata Párt jelöltje, addig Donald Trumpnak és a Republikánus Pártnak állt a zászló. Ebben nagy szerepet játszott az elnökjelölti vita, amelyet Donald Trump egyértelműen megnyert Joe Bidennel szemben, a republikánus elnökjelölt ellen elkövetett merényletkísérlet, valamint a Republikánus Konvenció, sorolta az Amerika-szakértő. Ezen az előnyön változtatott Joe Biden visszalépése, és ezzel szinte egy időben Kamala Harrisnak jelöltként való bejelentése. A demokraták jelöltje 59 évesen rendkívül energikus, és az eddigiek alapján az látszik, hogy nem fél belemenni a komolyabb adok-kapokba sem Donald Trumppal. A megváltozott politikai és kampánykörnyezetben egyelőre úgy látszik, mintha a republikánusok nem találnák a fogást a demokratákon, ami Trump kommunikációján is meglátszik, aki olykor őrültnek mondja Kamala Harrist, olykor alkalmatlannak, és olykor azt állítja, hogy ha a Demokrata Párt jelöltje hatalomra jut, akkor szét fogja verni az Egyesült Államokat, mondta a Kommunizmuskutató Intézet vezetője, aki arra is rávilágított, hogy ez a kommunikációs zavar a számokban is visszaköszön. Jelen állás szerint 1–2 százalékos különbség van a jelöltek között.

Mi döntheti el akkor az elnökválasztás kimenetelét? Egyértelműen a „csatatér”, avagy a „billegő” államok, ahol most mindkét jelölt arra hajt, hogy előnyt szerezzen. Ennek fényében egy rendkívül kemény és személyeskedésbe átforduló kampányra lehet számítani, amilyent nem mellesleg már most is látunk, mert egyik jelölt sem fél attól, hogy a másiknak eggyel keményebben odamondjon valamit, fogalmazott Fekete Rajmund. Donald Trump és csapata jelenleg azokat a jelzőket, megfogalmazásokat keresi – és feltehetőleg méri is a háttérben –, amelyekre a szavazók jól tudnak rezonálni. Ezeket fogja minden bizonnyal bevetni Kamala Harris ellen. A csalárd jelző, ami működött Hillary Clinton és Joe Biden ellen, Kamala Harisszel szemben jelenleg nem állja meg a helyét, ahogy az sem, hogy őrültnek vagy alkalmatlannak nevezi, emelte ki az Amerika-szakértő.

Nem elhanyagolandóak a geopolitikai események sem a kampány tekintetében, hiszen mind az orosz–ukrán háború, mind pedig az izraeli konfliktus befolyásoló tényező lehet. Mindkét párt konvencióján ezek égető kérdések voltak, illetve olyan témák, amelyeket nem is akartak megkerülni. Az látszik, hogy az izraeli konfliktus kapcsán a demokraták és a republikánusok is azon az állásponton vannak, hogy ezt a háborút be kell fejezni egy tűzszüneti megállapodással. Az orosz–ukrán háború kapcsán már más a helyzet: míg Donald Trump ezen téma kapcsán úgy fogalmazott, hogy beiktatását követően 24 órán belül megállítaná ezt a háborút – bár ennél több konkrétumot, erre vonatkozó garanciát nem árult el –, a demokraták szerint viszont ez a gyengeségnek a jele, és erre Joe Biden is utalt a hétfői beszédében.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató