Avagy – mondhatnánk úgy is –, hogyan nem szabad kormányozni egy országot? Akármilyen kezdő politikusnak elrettentő példa lehetne a jelenlegi román kormánykoalíció tehetetlensége. Megtanulhatná, hogyan nem szabad egy ország kormányát vezetni, sorsát intézni.
Természetesen a szociáldemokraták és a liberálisok között tapasztalható sokéves ellentétről, illetve az érdekek kiváltotta erőltetett koalícióról van szó. Nem beszélve az egyéni ambíciókról, szimpátiákról, ellentétekről, ellenszenvekről. Közismert a két politikai alakulat közötti többéves ellenségeskedés. Ám ami jelenleg folyik, az már a tragikomédia fogalmát is „lekörözi”.
Hónapok óta tartó úgymond egyeztetések után sem tudtak megegyezni a legfontosabb jelöltekről : nincs államelnökjelöltjük, nem tudnak közös nevezőre jutni a bukaresti főpolgármester személyét illetően sem.
Hoppá! Időközben kihúztak egy nevet a kalapból!
A „központi” csetepaté helyi szinteken is érezteti hatását. A liberálisok első alelnöke szerint a két hatalom csatája helyileg a Steaua és a Dinamo párharcához hasonlít, a közös európai parlamenti jelöltséget egy nemzetközi megmérettetésen részt vevő válogatotthoz lehetne hasonlítani.
Az ellenzéknél sem jobb a helyzet. A Központi Választási Iroda elutasította az Egyesült Jobboldal Szövetségének létrehozására irányuló kérelmet, ami kemény hangú reakciókat, vehemens vádakat váltott ki az alapítók részéről. Azt mondták, hogy a döntés ellen a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékhez (ÎCCJ) fognak fellebbezni.
„Az Egyesült Jobboldal Szövetsége bejegyzésének elutasítása a PSD kérésére Iohannis, Ciolacu és Ciucă részéről érkező politikai agresszió, amely megmutatja az egész országnak, hogy hova jutott a demokrácia. De ígérem nekik, nem fognak megállítani minket! Azt mutatja, hogy az egyetlen párt, a PSD–PNL hajlandó lábbal tiporni a demokráciát, hogy megtartsa hatalmát.” A Klaus Iohannis által pártfogolt maffiaállam fél az Egyesült Jobboldaltól, és megpróbálja szövetségként eltávolítani, hogy ne lehessen rá szavazni – állítja a jobboldal.
Ez zajlott központi szinten. A vidéki „demokrácia” sem volt jobb. Például egy részeg Mehedinţi megyei polgármester megverte a hivatal őrét, mert az nem szavaz rá. A biztonsági őrt kórházba kellett szállítani.
A Temes megyei Varjas községben az iskolának négy évvel ezelőtt szüksége volt egy iskolabuszra – több mint 60 diákot szállított volna a jármű a tanintézményekbe. A község polgármestere azonban négy éven át egy több mint 30 éves, 56 férőhelyes iskolabuszt bérelt 483.000 lejért, holott ennél olcsóbban vadonatújat vehetett volna. Most újabb mandátumért indulna.
Marosvásárhelyen az RMDSZ felmondta a koalíciót a liberálisokkal, ugyanis a liberálisok bojkottja miatt a 2024-es költségvetést a PRO Románia és az RMDSZ szavazataival fogadták el. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete ezt követően arról döntött, hogy felmondja a koalíciót, és a liberális alpolgármester lemondását követelte. Az RMDSZ szerint a PNL mindenáron akadályozni próbálja a város fejlődését és működését. Ezért nem tud és nem is fog helyi koalícióban dolgozni olyan pártokkal, amelyek személyes büszkeség, önérdek és gyenge kampánylogika miatt rossz döntéseket hoznak, és ezzel súlyosan károsítják városunk fejlődését.
Emlékeztetünk, hogy a liberálisok megyei elnöke azzal kampányolt, hogy bárki lehet Marosvásárhely polgármestere, csak ne legyen magyar. Sőt magyarellenes szlogennel nyerte meg a megyei tanácselnöki választást is… Itt viszont nem tehetetlenségről, kimondott magyarellenességről van szó.
Ez a romániai demokrácia „magasiskolája”.
