A családi hagyományt követi, de művészként is ígéretes

A marosvásárhelyi Janka Tamás festőművésznek június 22-én, csütörtökön délután 6 órától nyílik a tárlata a marosvásárhelyi vár Tímárok bástyájában. A tárlat június 25-ig, vasárnapig naponta 12-22 óra között lesz látogatható a 26. Marosvásárhelyi Napok keretén belül. A művész festményei változatos stílusban születnek – az absztraktól a portréig, a tájképtől a grafit- és szénrajzokig –, alkotásairól így vélekedett: 

– Ez az első tárlatom, ahol a fehér–fekete színűek mellett színes rajzokat is kiállítok. Fiatal festő vagyok, így a végleges úti célt még nem találtam meg a festészet terén, de elmondhatom, hogy a várbeli tárlaton kiállított alkotásaim mindegyike már gazdára lelt: öt festményem egy bánffyhunyadi iskolába, két festményem Jeddre, egy pedig Sepsiszentgyörgyre kerül, de a festményeim eljutottak többek közt a Budai Várba, Norvégiába és Kanadába is – mondta el a minap a 39 éves balkezes festőművész. 

A kezdetekre így emlékezett: 

– Már az általános iskolai évek alatt szerettem rajzolni, egy volt osztálytársammal – akivel kicsi autókat rajzoltunk – versenyeztünk, hogy ki alkot élethűbbet. Aztán a líceumi évek alatt érdekelni kezdett a grafika is, így mindig is a fehér-fekete színek, a sötétebb stílus érdekelt. 2003-ban volt egy 27 portrés és absztrakt alkotásokat felvonultató kiállításom a Deus Providebit Tanulmányi Házban, aztán évekig egyéb elfoglaltság miatt feledésbe merült számomra a festészet, bár hobbiként még űztem. 2021-ben – amikor egy panziót vezettem – elfoglaltság gyanánt újra elkezdtem festeni. A panzióban volt egy festmény, amit én a tulajdonossal való egyeztetés után szinte tökéletesen lefestettem, aztán több mást is – mesélte el az alkotó, akit a festészet leköt, kikapcsol, főleg éjjelenként, amikor a Pink Floyd vagy éppen Mozart zenéjét hallgatja. 

– A festészet számomra egyelőre hobbi, de idővel életforma is lehet, persze, ha az emberek jobban megismerik és megkedvelik az alkotásaimat. Elvégeztem egy jobb agyféltekés rajztanfolyamot, hogy jobban rálássak a színek árnyalataira, keverésére és elhelyezésére, ezzel sokat fejlődtem. A falfestményeim egy részét licitre is bocsátottam beteg gyerekek és felnőttek gyógyulására vagy anyagi támogatására – mondta el Janka Tamás, aki cipészként (is) keresi a kenyerét:

– A családomban senki nem volt festőművész, így a tehetséget nem örököltem senkitől, viszont a 91 éves apai nagyapám ismert cipész volt városunkban. Én sportegyetemet végeztem Marosvásárhelyen, előtte futballoztam is (ASA, serdülők, Kecskeméti TE, Marosszentannai Scorillo), 14 évvel korábban a nagytatám cipészműhelyébe besegítettem. Időközben megtanultam és megszerettem a mesterséget, közben a klientúráját is elörököltem. Jelenleg is a tatám az egyetlen kollégám, mondhatni egyben a mentorom és jó barátom, így együtt visszük tovább a családi hagyományt a Cuza Vodă utcai napipiac hátsó bejáratánál lévő műhelyünkben – mondta el Janka Tamás, a kétgyerekes, boldog és tehetséges családapa.