A búza és árpa nem károsult

Gondokat okozott a száraz fagy

Országos viszonylatban kevés hó hullott az idei télen. Ennek nemcsak a téli sportok kedvelői, a sípálya-tulajdonosok, a hegyvidéki panziótulajdonosok látják kárát, hanem a gazdálkodók is, akik aggódva tapasztalják, hogy a csapadékszegény téli időszakban nagyon lecsökkent a talaj nedvességtartalma. 

Ez veszélyezteti a kultúrákat, az őszi árpát, a búzát, a repcét. De nem csak a szárazság, hanem a fagy is károsította a gabonaföldeket a hótakaró hiánya miatt. 

Mi a helyzet Maros megyében? – kérdeztük Silvia Judét, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság szakemberét. 

– Maros megyében nincs olyan nagy gond, mint a déli megyékben, illetve Temes vagy Krassó-Szörény megyében, ahol szárazságot okozott a csapadékhiány. Nálunk volt hó is, eső is, nem száradt ki a talaj, emiatt nincs olyan nagy veszély. Viszont amiatt, hogy a földeket nem borította hótakaró, a mínusz 7 és 8 fokos fagy károsította a kultúrákat, főleg a repcét. Maros megyében közel 6 ezer hektáron termelnek repcét, ennek tíz százalékát tönkretette a fagy. A farmereknek ezeket a fagykárosult területeket tavasszal újra kell vetniük vagy repcével, vagy kukoricával, vagy napraforgóval. Maros megyében sem jelentették, hogy az árpa és a búza károsult volna. Ugyanis a búza és az árpa mínusz 20 fok alatt fagy meg, ha nincs hótakaró alatt. Ilyen alacsony hőmérsékleteket azonban idén télen nem regisztráltak – tájékoztatott Silvia Jude.

Az új jogszabályokra várnak 

A szakember, témát váltva, arról is beszélt, hogy az igazgatóság szakemberei a támogatásokra vonatkozó új jogszabályok megjelenésére várnak, hogy indíthassák többek között a paradicsom-, a fokhagyma- és a gyapjútermelést ösztönző programokat. A gyapjú- termelést és -beszolgáltatást országos viszonylatban ösztönzik, azonban Maros megyében egyetlen engedélyezett begyűjtőközpont sincs, valószínűleg azért, mert nehézkes az értékesítése ennek a nyersanyagnak, hiszen a feldolgozók, a posztó- és szövetgyárak megszűntek. A juhosgazdák az értékesítés lehetőségének hiánya miatt inkább elégetik a gyapjút. Azért jó tudni, hogy az országos programban részt vevő juhászok a leadott gyapjú kilogrammjáért 2 lejt kapnak pluszban. Maros megyében több mint 490.000 juhot tartanak.