Bizonytalanságban tartani az időseket, a kisnyugdíjasok szemét kiszúrni évi egy-kétszeri pár száz lejes támogatással – ezzel eddig minden kormány eljátszadozott. A legbombasztikusabb ígéretet 2020-ban a PSD javaslatára a parlament által elfogadott 40 százalékos nyugdíjemelés jelentette, párhuzamosan a tanári fizetések növelésével. (A pedagógusok pár napja is a bérek emeléséért tüntettek.) Hogy nincs költségvetési fedezet egy ilyen mértékű nyugdíjemelésre? Lehet. Választási év volt, és a pártok a nyugdíjasok szavazataira ácsingózva tették, amit „kellett”. A nyugdíjasok tudatába pedig elég mélyen beivódott az a 40 százalék. Rövid távon meglehet, hogy a pártok jól jártak, hosszú távon viszont elvesztették a nyugdíjasok bizalmát. Most pedig rá lehet fogni a koronavírus-járványra, az ukrajnai háborúra, hogy nincs miből nyugdíjat emelni. És tényleg nincs miből. Már az is nagyvonalú ígéretnek számít, hogy a minap a PSD elnöke 2023. január 1-től az állami alkalmazások befagyasztása mellett a nyugdíjaknak az inflációs ráta szerinti kiigazítását helyezte kilátásba. Az infláció már áprilisban elérte a 13,8 százalékot, és valószínűleg a 15%-öt is meghaladja jövő ilyenkorra, tehát legalább 10 százalékos nyugdíjemelést kellene eszközölni. A gazdasági elemzők szerint egyhamar nem számíthat az ország egy számjegyű inflációra, a statisztikai hivatal az élelmiszerek 13,5%-os, a nem élelmiszertermékek 8,9%-os és a szolgáltatások 7,1%-os drágulását jelentette. Ezzel szemben a szakértők már márciusban 20 százalékot meghaladó pénzhígulásról beszéltek, az árak növekedése messze fölötte van a hivatalos adatoknak.
Marius Budăi munkaügyi miniszter azonban a PSD által előrevetített dátumot nem erősítette meg. Sőt: elbizonytalanította a nyugdíjasok millióit, akikre elmondása szerint „gondolnak”, de hát ebben a „nehéz világgazdasági helyzetben” nem akarnak teljesíthetetlen ígéreteket tenni. Az egyre csökkenő beruházások mellett nehéz megtalálni a nyugdíjemelésre a pénzforrásokat, csak akkor azt nem értjük, hogy mire gondol a miniszter, amikor egy bizonyos mértékű nyugdíjemelés helyett az „egyenlőtlenségek eltörlésének” szükségességéről beszélt. Vagy a nyugdíjak várható átszámolása nem jelenti azt, hogy nagyobbak lesznek az összegek? Arról is beszélt, hogy javasolni fogja, töröljék a helyreállítási alapban a nyugdíjalapra vonatkozó, a GDP 9,4 %-át kitevő előírást. Ugyan az európai átlag 12,5-13 százalék közötti, és a tárcavezető szerint Románia célja is ezt elérni, de arra hivatkozva, hogy minden tagállam önállóan kellene döntsön a szociális és gazdaságpolitikájáról, nem jó, ha kikötik a nyugdíjkeret mértékét. Márpedig a helyreállítási alapból kiemelni ezt a célszámot, ahelyett, hogy felfele módosítanák, nem feltétlenül jelent nagyobb nyugdíjkeretet…
