A bákói táblabíróság elutasította Dărmăneşti fellebbezését
2021-10-31 16:23:01
- Mózes Edith
Végleges ítélet az úzvölgyi temető ügyében
A bákói táblabíróság csütörtökön jogerősen érvénytelenítette Dărmăneşti város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, amellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.
A táblabíróság megalapozatlannak tartotta, és elutasította Dărmăneşti város és a Dărmăneşti városi tanács fellebbezését az önkormányzati határozatot érvénytelenítő elsőfokú ítélet ellen. A határozat végleges. A perben Csíkszentmártont a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje képviselte.
Az eseményről Benkő Erika, a szolgálat vezetője számolt be közösségi oldalán. Amint leírja, az ügy témája a Dormánfalva tanácsa által hozott tanácsi határozat és mellékleteinek megsemmisítése, melyben elrendelik az úzvölgyi temető területének Dormánfalva város köztulajdoni nyilvántartásába sorolását, törvénytelenül.
„Ebben a perben a bíróság helyt adott a keresetünknek, vagyis Dormánfalva törvénytelenül hozta a határozatot a temető városi tulajdonba való helyezéséről. A későbbiekben, amikor kézhez kapjuk a részletes indoklást, be fogunk számolni az ügyről; arra kérem az újságírókat és a közvéleményt, legyenek addig türelemmel. De addig is hadd fejezzem ki örömömet a döntés miatt, köszönöm a nagyszerű munkát a szolgálat jogi csapatának és ügyvédjének, Kis Juliának!” – írja Facebook-bejegyzésében Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője.
***
2019-ben köztudottan az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb román–magyar botrányának tárgya volt az úzvölgyi katonai temető. A vita lényege az volt, hogy mind a Bákó megyei Dormánfalva, mind a Hargita megyei Csíkszentmárton községközpont – amelyhez Úzvölgye falu is tartozik – magáénak vallja a temetőt.
A 2010. évi 299-es kormányhatározatban módosították és kiegészítették a korábbi, Hargita megye területéről és a Hargita megyei városok, községek és falvak tulajdonában álló javakról szóló 1351/2001-es kormányhatározat mellékleteit. Ebben tételesen megjelenik az úzvölgyi temető a Csíkszentmárton tulajdonában álló javak felsorolásánál.
A katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye. Azonban Dormánfalva (Dărmăneşti) önkormányzata önkényesen 52 beton- és egy nagy méretű ortodox keresztet állított fel a bekerített sírkertben. Az összetűzés azt követően alakult ki, hogy három román aktivista vitába keveredett a helyszínen több magyar emberrel, mert ismeretlenek szemeteszsákokkal takarták le a temetőben elhelyezett betonkereszteket, illetve az ortodox emlékművet.
Több ezer román „megemlékező” érkezett a helyszínre, akik a gyenge csendőrkordont és az imádkozó helyi magyarok láncát áttörve berontottak a sírkertbe. „Győzelmüket” az emlékmű felavatásával, illetve a magyar katonakeresztek kidobálásával „ünnepelték” meg.
Az eset diplomáciai feszültséget okozott.
A múlt héten a Bákói Táblabíróság jogerősen érvénytelenítette Dărmăneşti város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.
A csütörtökön érvénytelenített önkormányzati határozat elfogadása volt az első azoknak a lépéseknek a sorában, amelyekkel a Bákó megyei város elindította a katonatemető átalakítását. A most érvénytelenített határozat alapján állította ki a maga számára az építési engedélyt, amellyel román parcellát hozott létre, és emlékművet épített a temetőben. Csíkszentmárton község az építési engedélyt is megtámadta a Bákó megyei törvényszéken, annak a pernek a tárgyalását azonban a törvényszék 2020 júniusában felfüggesztette, amíg a tulajdonjogi vitában jogerős ítélet nem születik.
Korábban Dărmăneşti önkormányzata is pert indított Csíkszentmárton ellen, annak az önkormányzati határozatnak az érvénytelenítését kérve, amelyben a székelyföldi község nyilvánította közvagyonává a katonatemetőt. Ezt a pert tavaly októberben a moldvai önkormányzat jogerősen elveszítette.
