Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2026-09-01 15:00:00
*A segesvári Kikerics néptáncegyüttes
Fotók: Vajda Harmat
Immár 22. alkalommal rendezték meg augusztus 26–30. között a segesvári várban a ProEtnica interkulturális fesztivált, amely így néhány napra a művészeti előadások, a hagyományőrzés, a történelem és a párbeszéd sokszínű központjává vált.
Az ünnepi megnyitót augusztus 26-án, szerdán 16 órától tartották a Vár téren felállított színpadon. A nyitóünnepségen részt vett többek között Angela Ganninger, a Német Szövetségi Köztársaság romániai nagykövete, Cristian Roșu, a Román Elnöki Hivatal államtanácsosa, Thomas Șindilariu, a kormány Etnikai Kapcsolatokért Felelős Főosztályának államtitkár-helyettese, valamint Iulian Praja, a Maros Megyei Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatási Központ igazgatója. Az egybegyűlteket a fesztivál igazgatója, Volker Reiter köszöntötte, kiemelve, hogy a rendezvény 25. jubileumát ünnepli.
– Érdemes ismét feltenni a kérdést: miért szervezzük meg a fesztivált? Számomra a válasz egyszerű: a békéért. A béke akkor kezdődik, amikor az emberek találkoznak, beszélgetnek, meghallgatják egymást, együtt esznek, táncolnak, vitatkoznak, sőt, néha ellentmondanak egymásnak – de továbbra is kommunikálnak. A ProEtnica egy ilyen találkozási hely szeretne lenni. Lehetőséget szeretnénk biztosítani a nemzeti kisebbségeknek arra, hogy úgy mutassák be magukat, ahogyan ők szeretnék: zenén, táncon, nyelven, irodalmon, művészeten, gasztronómián, történelmen, vitákon és kortárs projekteken keresztül – mondta.
Az igazgató kiemelte, hogy a rendezvény idén nehéz körülmények között jött létre, de a közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült megmenteni.
A galaci ukránok Yasnytsya együttese
– Számomra ez a legszebb üzenete ennek a jubileumi kiadásnak: a nemzeti kisebbségi szervezetek és a résztvevők mentették meg az idei ProEtnica fesztivált. Az ő hozzájárulásuk és szolidaritásuk nélkül nem lehetett volna megrendezni ebben a formában. Pontosan ez a szolidaritás mutatja meg, mi is valójában a ProEtnica: nem egy személy, és nem is egyetlen szervezet fesztiválja. A ProEtnica egy közös projekt – mondta.
Angela Ganninger, Németország romániai nagykövete egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a nagykövetség támogatása szorosan kapcsolódik a fesztivál történetéhez.
– Számos kisebbség őrzi a mai napig hagyományait és kulturális örökségét, és megbízhatóan, pragmatikusan és konstruktívan vesz részt a társadalmi párbeszédben. A romániai kisebbségek példamutató jogi védelme biztosítja, hogy ez továbbra is lehetséges legyen. Mindez egy olyan helyen történik, amely turisztikai látványosság, és amely nem véletlenül az UNESCO világörökségének része. Ma ez a történelmi hely, amelyet egykor az emberek védelmére emeltek, egy másfajta védelem keretét biztosítja számunkra. A sokszínű, nyitott és a párbeszédet keresőkkel való együttműködésre hajlandó közösségek védelmét, amelyek a sokszínűség megőrzését hozzáadott értéknek tekintik – mondta.
A dettai svábok Edelweiss tánccsoportja
Nicușor Dan, Románia elnökének üzenetét Cristian Roșu, az Elnöki Hivatal képviselője tolmácsolta, kiemelve egyebek mellett, hogy „a kihívásokkal jellemzett időszakokban a közösségeknek alapvető szerepük van a társadalmi béke megőrzésében és a közjó építésében”.
A fesztivál egyik kiemelt eseményét, a 25 év ProEtnica – az etnikai sokszínűség mint a béke, a stabilitás, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés tényezője című kerekasztal-beszélgetést szintén szerdán rendezték meg 17.30-tól a polgármesteri hivatal barokk termében. A téma alkalmat nyújtott a résztvevőknek arra, hogy visszatekintsenek a ProEtnica által az elmúlt 25 évben megtett útra, azokra az értékekre, amelyeket a fesztivál felépített és megőrzött, illetve azokra a korlátokra és kihívásokra is, amelyekkel egy ilyen kezdeményezés szembesül.
Ezzel párhuzamosan, a hivatalos megnyitó után a Vár tér színpadán bolgár, görög, horvát, macedón, szerb, lengyel és német előadások voltak láthatók. A nyitónapon a történelemről való megemlékezés sem maradt el, a kolostortemplomban az Interkulturális párbeszéd fórum keretében nyitották meg a mohácsi csata 500. évfordulójának szentelt Fordulópont: 1526. Válság és lehetőség című kiállítást.
A topraisari Can Renkler tatár táncosok
Az irodalom összeköt
A fesztivál második napján az irodalmi szalonnak a Szarvasos Ház adott otthont. Mariana Gorczyca írónő új könyvéről (Meciul lui Michael Zwischen) beszélt. Az írónő egyebek mellett úgy fogalmazott, hogy „az irodalom terápiás szerepet játszhat: az olvasó felismeri magát a történetben, és ezáltal enyhítheti saját traumáit”. Az érdeklődők megtekinthették A közösség emlékezete – Gyergyószentmiklós és Szépvíz című dokumentumfilmet is, amelyet a Romániai Örmények Szövetsége készített. A film nemcsak az erdélyi örmények múltjáról szól, hanem az élő emlékezet törékenységéről is.
A roma holokauszt emlékezete
A harmadik nap egyik kiemelt eseménye A romák rabszolgasága és a történelmi megbékélés szükségessége című konferencia volt, amelyet az Országos Romaügynökség szervezett az Interkulturális párbeszéd fórum keretében. A Segesvári Polgármesteri Hivatal épületében tartott találkozón a beszélgetések a roma közösség két nagy történelmi traumájából – a közel öt évszázadig tartó rabszolgaság és a roma holokauszt az Antonescu rezsim idején – indultak ki, valamint abból a szükségletből, hogy ezeket megismertessék és a közös történelem részeként elfogadtassák.
A nagyszebeni Șatra Elijah, roma kulturális csoport
Emlékezetes görög nap
A szombat az európai kultúra egyik legnagyobb mítoszának – Odüsszeusz utazásának és hazatérésének – jegyében kezdődött. A Segesvári Polgármesteri Hivatal kistermében mutatták be Simona Nicoleta Lazăr Odüsszeusz visszatérése. Háromfelvonásos színpadi mű, prológussal és epilógussal című kötetét a Romániai Görög Szövetség szervezésében.
Az írónő a görög világról, az utazásról és Odüsszeusz visszatéréséről nem csupán a homéroszi kaland befejezéseként beszélt, hanem az ember egyik alapvető élményeként. Úgy fogalmazott, hogy „Odüsszeusz nem csupán a hazatérő hős, hanem az az ember is, akit az út annyira megváltoztat, hogy a hazatérés már nem jelentheti azt, hogy visszatér oda, ahonnan elindult”.
A nap folyamán emellett a Romániai Albánok Ligája az albán kultúrának szentelt kiállítással és könyvstanddal volt jelen a fesztiválon, a Romaügynökség pedig hagyományos viseletet és kézműves termékeket, valamint kiemelkedő roma személyiségeket bemutató tárlattal készült. A napot a 19.30-tól kezdődő nagyszabású görög est zárta a Vár téren. A 22. ProEtnica interkulturális fesztivál augusztus 30-án, vasárnap ért véget.
Görög tűztánc az Efthimos előadásában