2021. november 28., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Oktatás

Az elmúlt évtizedben – az év közbeni hullámzásokat is figyelembe véve – a romániai diákpopuláción belül a magyarul tanulók képességvizsga-eredményei viszonylag konstansak. Országos szinten 2012 és 2021 között a vizsgákon részt vevők sikerességi aránya 66,1% és 79,4% között mozgott; ehhez viszonyítva a magyar nyelven tanulók eredményei alapvetően elmaradtak: 65,0% és 77,1% közöttiek voltak. A magyar tagozaton tanulók szinte minden évben román nyelv és irodalomból teljesítettek a leggyengébben, kivéve 2012-t és 2017-et, amikor a matematikából elért sikerességi arány alulmúlta a románt. A tízéves trendeket figyelve a magyarul tanulók románvizsga-teljesítménye változatlan, a matematikavizsga sikerességi rátái enyhén javuló tendenciát mutatnak – az országos átlagokhoz mért relatív eltérések esetében.

A 2021-es képességvizsgán – először az elmúlt évtizedben – a magyarul tanulók sikerességi aránya kismértékben meghaladta az országost. Ez a kiemelkedő anyanyelv-, illetve a viszonylag jó matematikaeredményeknek volt köszönhető. Román nyelv és irodalomból mind a sikerességi arány, mind pedig az osztályzatok tekintetében hasonló mértékű volt a hátrány a korábbi évekhez képest – annak ellenére, hogy a 2021-es végzősök már új, differenciált tanterv szerint tanultak és vizsgáztak ebből a tárgyból.

1. A vizsga és az elemzés módszertana

A nyolcadik osztályos képességvizsga1 és a középiskolai felvételi jelenleg is érvényben levő módszertanát 2010-ben vezették be Romániában.2 A tanulók előzetes beiratkozás alapján vesznek/vehetnek részt a felmérésen, a diákoknak román nyelv és irodalomból, illetve matematikából kell vizsgázniuk, a kisebbségi nyelven tanulóknak pedig anyanyelv és irodalomból is. A középiskolákba való felvételi során 80%-ban a képességvizsgán elért jegyet és 20%-ban az általános iskolai médiának az átlagát veszik figyelembe a tanulók rangsorolásában.3 A képességvizsgán részt nem vevő diákok hároméves szakmunkásképzésbe közvetlenül beiratkozhatnak, illetve az első elosztás után betöltetlenül maradt líceumi helyekre is jelentkezhetnek.

A diákok egységes értékelését célzó vizsgák eredményeit 2012-től tudjuk nyomon követni. Az adatok forrását a 2012 és 2016 közötti időszakra az evaluare.edu.ro-honlapon közzétett eredmények képezik. 2017-től az eredmények megjelennek a data.gov.ro-portálon is, így lehetőség nyílt az adatsorok kétszeres ellenőrzésére, amelyet kiváltképpen az iskolai rangsorok elkészítése indokolt. A 2018-as adatok csak 2021-ben váltak elérhetővé a kormányzati portálon, illetve itt nem rendelkezünk a tannyelvre vonatkozó információval. Ennek hiányában a magyar nyelven tanulókat az anyanyelvvizsgán részt vevők, illetve a beiskolázási számok (az intézmény tannyelvi összetétele) alapján azonosítottuk.4 Az adatsorokban van egy másik torzító tényező is, a 2012–2016-os időszakban csak a minden vizsgán részt vett diákok eredményeivel rendelkezünk, 2017 és 2021 között pedig a vizsgajegyek értékelésekor azokat is figyelembe tudjuk venni, akik, bár nem vettek részt minden próbán, az adott vizsgán igen. Úgy véljük, hogy ezek a különbségek nem befolyásolják számottevően az eredmények értelmezhetőségét. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a magyar nyelven tanulók teljesítménye miként viszonyul az országos (az összes romániai diák) átlagokhoz. Az osztályzatok az egyes vizsgák esetében 1 és 10 közöttiek lehetnek,5 a média a román tannyelvű osztályok esetében a két, a kisebbségi osztályok esetében a három írásbeli vizsga számtani középarányosa. A sikerességi arányt a minden vizsgán részt vevők és közülük a legalább 5-ös átlagot elérők hányadosa képezi.

2. Az elmúlt tíz év eredményei

Az elmúlt tíz évben a képességvizsgák sikerességi rátája országos szinten 66,1% és 79,4% között mozgott. A magyar nyelven tanulók eredményei alapvetően elmaradtak az országos átlagoktól: 65,0% és 77,1% között voltak a sikerességi arányok. Az elmaradás mértéke változó; 2014-ben, 2017-ben és 2018-ban volt jelentősen kisebb a magyar tagozatok eredménye, ezekben az években a magyar tanulók sikerességi aránya 5-6%-ponttal maradt el a romániai átlagoktól (a relatív eltérés 7-9%-os). Kivételt a 2021-es képességvizsga képez, itt a magyarul tanulók enyhén jobb eredményt értek el ezen a viszonyítási ponton: sikerességi arányuk 77,1%-os volt az országos 76,8%-hoz képest. A médiákban is ebben az évben volt a legkisebb az elmaradás: 6,35 az országos 6,57-hez képest (lásd 1-es és 2-es táblázat).







A magyar tagozaton tanulók szinte minden évben román nyelv és irodalomból teljesítenek a leggyengébben, kivéve a 2012-es és a 2017-es éveket, amelyekben a matematikából elért sikerességi arány alulmúlta a románt. Az országos sikerességi rátákhoz képest is itt a legnagyobb a lemaradás, és ez viszonylag konstans: relatív értelemben 25% és 36% közötti az elmúlt évtizedben. Míg az összes diák 82%-a vizsgázott sikeresen románból az elmúlt tíz év átlagában, ez a magyar tagozatokon csupán 56%. Ebben az sem hozott (egyelőre) áttörést, hogy a 2021-es végzősök már új, differenciált tanterv szerint tanultak és vizsgáztak románból; mind a sikerességi arány, mind pedig az osztályzatok tekintetében hasonló mértékű volt a hátrány a korábbi évekhez képest.

Országos viszonylatban a matematikavizsga bizonyul a legnehezebbnek, a diákok mintegy kétharmada érte el az 5-öst, azaz az átmenő jegyet az elmúlt tíz év átlagában. A magyar nyelven tanulók eredménye minden évben elmarad az országos átlagtól, magasabb a bukók aránya (28% és 53% közötti), illetve konstans módon kisebbek a jegyek átlagai. Az utóbbi két évben relatív javuló tendencia figyelhető meg a magyarul tanulók matematikaeredményeiben; kérdés, hogy ez időtálló-e.

Magyar nyelv és irodalomból kiemelkedők az eredmények: ha az elmúlt tíz év átlagát számoljuk, a magyar tagozatok diákjainak 93%-a elérte az átmenő jegyet. Az országos átlagot oly módon számoltuk, hogy az adott kisebbségi tannyelven tanulók anyanyelvvizsga-eredményeit, illetve a román tannyelven tanulók románvizsga-eredményeit vettük figyelembe. A magyar nyelven tanulók sikerességi arányai minden évben meghaladják az így kalkulált országos átlagokat.

3. A 2021-es képességvizsga eredményei

A 2021-es képességvizsgán részt vevők hivatalos sikerességi rátája 76,8%-os volt országos szinten.6 A magyar nyelven tanulók sikerességi aránya enyhén magasabb: 77,1%-os. A beiratkozott diákok közül nem mindenki vesz részt a vizsgákon, országos szinten a beiratkozottak 93,9%-a, a magyar tannyelvűek esetében 93,4%-a jelent meg minden próbán. Így a beiratkozók populációjához viszonyított sikerességi arányok kisebbek, országos szinten a beiratkozó diákok 72,2%-a, a magyar tagozaton tanulók 72,0%-a ért el 5-ös vagy annál nagyobb médiát az idei felmérésen. 





A vizsgákon való részvételről lemondó diákok aránya a kisebb településeken és a kisebb iskolákban kiemelkedő.

Ugyanakkor a teljes kép megértéséhez még egy lépéssel vissza kell lépnünk. A 2020/2021-es tanévben Romániában 146 597 ezer diák kezdte meg a VIII. osztályt, a magyar tagozatokon pedig 8 147 tanuló.7 Az évet elkezdők és a képességvizsgára beiratkozottak között jelentős a különbség, országos szinten a lemorzsolódás 11%-os, a magyar tagozatok esetében 12%-os. A különbséget a pótvizsgára maradtak, a lezáratlan tanulmányi helyzetűek, az évismétlők, a képességvizsga alól felmentett speciális nevelési igényű tanulók és a korai iskolaelhagyók teszik ki. Ha a sikerességi ráták számításakor a nyolcadik osztályt elkezdők számát vesszük alapul, akkor országos szinten 64,6%, a magyarul tanulók esetében 63,3% azoknak az aránya, akik eredményesen zárták az általános iskolát, sikeres képességvizsgával együtt.

A vizsgajegyek és a médiák kiszámításában értelemszerűen csak a résztvevőkkel számolunk. A jobb áttekinthetőség kedvéért az osztályzatokat intervallumok szintjén is megjelenítjük, négy kategóriába sorolva a jegyeket: 5-ös alatti, 5 és 7 közötti, 7 és 8,5 közötti, illetve 8,5 és 10 közötti kategóriákat különítettünk el.

Országos szinten a diákok 23,2%-a nem érte el az átmenő, 5-ös osztályzat feletti médiát, román nyelv és irodalomból a vizsgázók 16,0%-a, matematikából 32,6%-a, anyanyelvből (itt csak a kisebbségi tagozatokkal számolva) 4,1%-a bukott meg. A médiák tekintetében az is megfigyelhető, hogy a magyar tagozatokon végzők jelentősen alulrepre-zentáltak a kiváló eredményeket elérők között: a 8,5-ös átlag felettiek aránya országosan 20,5%, a magyar tanulók esetében csupán 10,7%.

A magyar nyelven tanulók román nyelv és irodalomból teljesítettek gyengén. Annak ellenére, hogy a 2021-es végzősök már új, differenciált tanterv szerint tanultak és vizsgáztak románból, mind a sikerességi arány, mind pedig a médiák tekintetében hasonló mértékű volt a hátrány a korábbi évekhez képest. A bukók aránya 44%-os, a jegyek átlaga 5,23 volt. Kiváló eredményeket románból a magyar tagozatos diákok 7,5%-a ért el.

A matematikavizsga továbbra is jelentős kihívás a diákok számára, a magyarul tanulók 33,0%-a kapott 5-ösnél kisebb osztályzatot, a jegyek átlaga 5,98 volt. Az idei év fontos különlegessége, hogy a magyar tagozatok eredménye csak kis mértékben marad el az országos átlagoktól, legalábbis az elmúlt tíz év távlatában. Országos szinten a matematikából bukók aránya 32,6%-os, az osztályzatok átlaga pedig 6,17. Ennek ellenére a 8,5-ös osztályzatnál nagyobb matematikajegyet a magyarul tanulók csupán 13,8%-a ért el.

A magyar osztályokba járó diákok médiáját a magyarnyelv- és irodalomvizsgák eredményei ellensúlyozzák. Az anyanyelveredmények kiemelkedően jók (a román-, illetve a matematikajegyekhez képest), az átlag 7,82, a bukók aránya csupán 4,2%. A magyar nyelven tanulók anyanyelveredményei (magyar nyelv és irodalom) jobbak a román nyelven tanulók anyanyelvjegyeinél is (román nyelv és irodalom). A román tannyelvű osztályok esetében a románvizsga átlaga 6,97, a bukók aránya 14,5% volt 2021-ben.

4. A magyar tagozatok eredményét befolyásoló tényezők

A sikerességet meghatározó tényezőket és azok összefüggéseit korábbi, 2019-es tanulmányunkban elemeztük részletesen.8 A 2021-es eredményeket röviden tekintjük át, néhány fontosabb háttérváltozó szerint: megyék, települések (közigazgatási egységek) típusa és mérete, illetve a vizsgázók létszáma (az idei évben beiratkozottak száma alapján).





A magyar diákok száma szerint a két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna a legnagyobb. Sikerességi arányukat tekintve az alsó középmezőnyben találhatók a többi megyéhez képest. Nagyon alacsonyak a románjegyek, Hargita megyében a matematikából és az anyanyelvből elért osztályzatok átlagosnak tekinthetők, Kovászna megyében átlag alattiak. Maros megyében enyhén jobbak a románeredmények, másban nincs számottevő eltérés a székelyföldi megyékhez képest.

A bihari és szatmári eredmények tekinthetők a leginkább gyengének. Itt a románosztályzatok hasonlóak a székelyföldiekhez, viszont az alacsonyabb matematikaeredmények tovább rontják a két megye helyezését. Az is szembetűnő, hogy ezekben a megyékben nagyon alacsony a részvételi arány: Szatmár megyében a beiratkozók 79%-a, Bihar megyében pedig 82%-a jelent meg végül az összes vizsgán.

A Kolozs megyei eredmények relatív kiemelkedőek, a sikerességi arány 94%-os, a román- és a matematikavizsgán elért osztályzatok átlaga 7-es körüli, és az anyanyelvi eredmények is kiemelkedőek. Hasonlóan jó eredményeket a besztercei, a szebeni és a bukaresti magyarul tanulók értek el, utóbbi két terület esetében viszont nagyon alacsonyak a diákszámok.

A Szilágy megyei magyar tagozatok teljesítménye átlagosnak tekinthető, románból enyhén jobbak, matematikából enyhén gyengébbek, mint a magyarul tanulók országos átlaga.

Az eddig nem említett szórványmegyék közül Brassó, Fehér, Máramaros és Temes a felső középmezőnyben foglal helyet, Arad és Hunyad pedig az alsó középben. A szórványban általában jobb a tanulók románvizsga-teljesítménye (kivételt Arad képez); a matematikaosztályzatok Beszterce, Brassó és Máramarosban kiemelkedőek; Arad, Fehér, Temes és Hunyad megyékben átlag alattiak. A magyarnyelv- és irodalomvizsgán a besztercei, brassói és máramarosi diákok teljesítettek jól; Fehér, Arad, Temes és Hunyad átlag alattiak.

Az eredményeket jelentősen meghatározza a települések mérete, amelyekben az adott iskola működik. Az összefüggés lineáris jellegű, a lakosságszám növekedésével egyenes arányban nő a diákok eredményessége: emelkedik a részvételi arány, a sikerességi ráta, illetve a vizsgajegyek átlaga is. Kivételt a nagyvárosok vonzáskörzetében található községek iskolái képeznek, több szempontból is itt a leggyengébbek az eredmények. Nagy valószínűséggel a tehetősebb szülők jelentős része a városi iskolába járatja gyermekét.

Szintén jelentősen befolyásolja az eredményeket az adott évfolyamon vizsgázók száma, amely jó közelítéssel az iskola méretét mutatja. A kisebb iskoláktól a nagyobbak fele haladva egyenes arányban nőnek a tanulói teljesítmények. Míg a legkisebb évfolyamokon/iskolákban a részt vevő diákok mintegy 65%-a ért el átmenő jegyet az idei képességvizsgán, addig a 100 diák feletti évfolyamokon a sikerességi ráta 94%-os.

(Az Erdélystat közleménye)

1  Románul: „evaluare naţională”, magyarul az országos felmérés, nyolcadikos záróvizsga vagy kisérettségi is használt szinonima.

2 Forrás: Az Oktatási Minisztérium 2009.08.31-ei, 4848. számú, a 2010–2011-es tanévi állami líceumi oktatásba való felvételi szervezési és lebonyolítási módszertanára vonatkozó rendelete.

3 A képességvizsga átlagának súlya a felvételin 2014-től nőtt 50-ről 75%-ra, majd 2017-től 80%-ra.

4 139 diákról nem lehetett eldönteni, hogy magyar vagy német osztályba jártak, őket kihagytuk az elemzésből.

5 Egy pont hivatalból jár.

6 Az adatok forrása: http://evaluare.edu.ro/rezultate/ index.html, illetve https://data.gov.ro/dataset/rezultate-evaluarea-nationala-2021 (Letöltés: 2021. augusztus)

7  https://www.edu.ro/date-publice-deschise (Letöltés: 2021.10.04.)

8 Képességvizsga 2019. A magyar nyelven tanulók eredményei (Letöltés: 2021.10.12.)