4keréken

Toyota: Jobb a hibrid, mint az elektromos, mert többen meg tudják venni

Az elektromos autók szélesebb körű térnyerése óta adott a kérdés, hogy kinek is érdemes villanyautót vásárolni? A válaszok eltérnek: vannak, akik azt állítják, hogy azoknak, akik tudják otthon vagy a munkahelyükön tölteni, mások azt hangoztatják, hogy azok számára egy életképes opció, akik főleg a városban közlekednek, a harmadik csoport pedig azon az állásponton van, hogy második autónak érdemes elektromosat választani. Az tagadhatatlan, hogy jelen állás szerint a jövő az elektromos autóké, hiszen 2035-től nem lehet belső égésű motorral szerelt autót értékesíteni az Európai Unióban. Azonban egyelőre mind Romániában, mind Európa keleti részén komoly gondot jelent a töltőhálózat és az egyéb, elektromos autózással összefüggésbe hozható infrastruktúra hiánya. Bár meg lehet tenni már hosszabb utakat, ez elég komoly szervezést igényel. Így elsődleges és egyetlen autónak még mindig nem a legcélravezetőbb a tisztán villanyhajtású.

Azonban vannak olyan felhasználók, akik környezetbarát módon szeretnének közlekedni. Az ő esetükben merül fel a kérdés, hogy milyen hajtáslánccal szerelt autót válasszanak. Egyrészt ott van a tölthető, azaz a plug-in hibrid. Ezekben a típusokban már egy nagyobb akkumulátor van, ami kb.50 kilométeres tisztán elektromos hatótávot biztosít, ami a legtöbb embernek elegendő ahhoz, hogy a napi városi utakat vagy az agglomerációból való ingázást megoldja. Hosszú utak esetében pedig ott a belső égésű motor, amivel elkerülhető a hosszas és igényes tervezés, hiszen benzinkutat mindenhol lehet találni. Azt lehetne mondani, hogy a plug-in hibrid a tökéletes megoldás, viszont nincs öröm üröm nélkül. A konnektoros hibrid esetén ugyanis az autók magukkal cipelnek egy pluszsúlyt, ami az akkumulátor és a nagyobb teljesítményű elektromos motor. Ez a teher pedig megmutatkozik a fogyasztásban is.

Azt mondhatjuk, hogy elektromos autót az válasszon, aki tudja otthon vagy a munkahelyén tölteni, és nagyon ritkán megy hosszabb útra. A plug-in hibridek pedig azoknak javallottak, akik hétköznap a városban járnak, éjszaka fel tudják tölteni az autójukat, így a lakott területen való közlekedést meg tudják oldani tisztán elektromos hajtással, de hétvégente elmennek egy hosszabb útra, ahol jól fog a belső égésű motor. Továbbá egyik hajtáslánc tekintetében sem elhanyagolható az a tény, hogy ezek a mostani viszonyok között nem mindenkinek szólnak. Az ok pedig az ár, hiszen mind a tisztán elektromos, mind a konnektoros hibrid sok pénzbe kerül, amit az átlagos romániai vásárló nem tud magának megengedni.

Van viszont egy olyan opció is, ami valamelyest környezetbarát, és árban is barátságosabb, mint a fent leírt két opció. Ez nem más, mint a klasszikus, avagy öntöltő hibrid, aminek a fejlesztését a Toyota juttatta el a csúcsra. A Toyota új igazgatója egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy bár az elektromos autók hívei szerint az autók mindennapos környezetszennyezését csak villanyautókkal lehet megoldani, ez nem feltétlenül igaz, vannak más opciók is. Mindeközben Sato Kojitól, a Toyota Motor Corp. új vezérigazgatójától azt várja el az autós közösség, hogy vizsgálja át a világ jelenlegi legnagyobb autógyártójának elektromos autókkal kapcsolatos startégiáját, hiszen nagyon úgy fest, hogy miközben a Toyota teljes gőzzel a hibridekre koncentrált, a villanyautók terén elmulasztotta a fejlesztéseket, amiből a következő években komoly hátránya származhat, és könnyen elveszítheti piacvezető pozícióját. Ezen túlmenőn a márka kedvelői között is immáron sokan vannak, akik szeretnének elektromos autóra váltani, de a márkahűségük miatt maradnának az eddig beváltnál. Azonban a Toyotának eddig mindössze egy, a globális piacon elérhető elektromos autója van, a bZ4X, ami nem lett egy sikermodell. Így nem csoda, hogy különösen a villanyfanatikusok fogják számon kérni az új igazgatón a fejlesztéseket, ha úgy érzékelik majd, hogy a Toyota továbbra sem tesz lépéseket ilyen irányba.

Larry P. Vellequette, az Automotive News hírportál publicistája szerint azonban könnyen megtörténhet az, hogy hiába fognak hatást gyakorolni az igazgatóra. Véleményét a Toyota amerikai értékesítési vezetőjének, Jack Hollisnak egy korábbi megjegyzésére alapozza. A dallasi autókiállításon a szakembernek volt egy sokat eláruló testbeszéde. Amikor az újságírók arról kérdezték, hogy mi a véleménye az elektromos autókra való átállásról, Hollis összeillesztette maga előtt a két tenyerét, és úgy tett, mintha esővizet akarna a tenyerébe gyűjteni. Ebből a testbeszédből lehet arra következtetni, hogy a Toyotának még most sem prioritás az elektromos autókra való átállás.

Jack Hollis később saját fórumán magyarázta, hogy miért tartotta maga előtt a begörbített tenyerét. A magyarázat a következő: egy maréknyi lítiumot tart a kezében. Azt kérte, hogy képzeljék el, hogy ez a mennyiségű lítium elegendő egy darab 68 ezer dollárba kerülő tisztán elektromos autó, hét darab 48 ezer dolláros plug-in hibrid vagy száz darab 30 ezer dolláros Prius előállításához. Ezzel a példával azt akarta képletesen elmondani, hogy ugyanannyi lítiumból sokkal több hibrid autót lehet gyártani, amelyeknek a károsanyag-kibocsátása mérsékelt.

Az amerikai menedzser azt is leírta, hogy a globális cél nem az elektromos autók gyártása, hanem a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Ennek értelmében pedig nem tisztán elektromos, hanem inkább hibrid autókat kell gyártani, mert ezek olcsóbbak, így többen megengedhetik maguknak. Ha pedig többen vesznek hibrideket, akkor összességében jobban csökkenthető az autók szén-dioxid-kibocsátása, mint ha az utakon kis arányban jelen lennének a villanyautók és nagy arányban a csupán belső égésű motorral szerelt gépjárművek. A Toyota menedzsere szintén képletes példa gyanánt felhozta azt, hogy mi a teendő akkor, ha a falu határában ég az erdő? Egyesek azt mondanák, hogy ki kell hívni a tűzoltókat. Ők a tisztán elektromos autók hívei. Miközben egyesek odaállnának, és slagokkal, vedrekkel próbálnák eloltani a tüzet, egészen biztosan le lennének intve, hogy úgysem ér sokat az ő locsolásuk. Azonban, ha sokan állnak neki slaggal oltani a tüzet, az összességében elég hatásos lehet, még akkor is, ha teljes egészében nem képes helyettesíteni a tűzoltókat. A slaggal tüzet oltók képviselik a hibrid autósokat, akik nem tudnak egységnyi lebontásban olyan hatást elérni, mint az elektromos autósok, viszont többen lehetnek, és ahogy a mondás is tartja: sok lúd disznót győz.

Magyarán: a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításához demokratizálni kell az emberek hozzájárulását, vagyis lehetővé kell tenni, hogy minél többen a saját lehetőségeiknek megfelelően vállaljanak belőle, hiszen a sok kicsi sokra megy. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésébe pedig egyértelműen be kell vonni a teherszállítást is. Ezt azért is fontos kihangsúlyozni, mert a nehezebb járművek meghajtásában sokkal nagyobb kihívás az elektromos megoldás bevezetése, mint a személyautók tekintetében. Arról nem is beszélve, hogy sokkal több időbe telik az elektromos töltőhálózatok kiépítése, ami értelemszerűen – a nagyobb teljesítmény miatt – sokkal költségesebb is.

Visszatérve Larry P. Vellequettere: elmondása szerint Sato Koji biztosan többször kerül nehezebb választás elé, amikor kénytelen lesz dönteni, hogy milyen irányba vezeti tovább a Toyotát. A villanyautók szerelmesei egészen biztosan minden olyan döntést el fognak utasítani, ami a nem tisztán elektromos meghajtás támogatását, fejlesztését célozza. Ha az új vezérigazgató ki akar tartani a hibridek mellett – akkor is, ha közben az elektromos autók is jobban fókuszba kerülnek –, komoly kitartásra és erőre lesz szüksége.