Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az elektromos autók kedvelői közül sokan a szilárdtest-akkumulátort várják, ami számos problémát lesz képes megoldani. Az elmélet szerint ugyanis a szilárdtest-akkumulátorok sokkal könnyebbek, gyorsabban tölthetőek és nagyobb hatótávot tesznek lehetővé. Sokan, akik elektromos autót vennének, azon az állásponton vannak, hogy megvárják a szilárdtest-akkumulátort, ami sok szempontból egy jó ötletnek is tűnik, csakhogy van egy nem is olyan kis bökkenő: még egészen biztosan sokat kell rá várni.
A világ legnagyobb akkumulátorgyártója, a CATL szerint ugyanis még távol van a technológia széles körű bevezetése. Az ok pedig nagyon egyszerű: nem biztonságos a szilárdtest-akkumulátor. A gyártó vezérigazgatója, dr. Robin Zeng a Financial Timesnak magyarázta el, hogy miként is működnek ezek az akkumulátorok. A fő probléma a kémiai vegyületben keresendő, a CATL tiszta lítium anódelektródát használ, ezzel viszont az a gond, hogy folyamatosan magas nyomáson kell tartani, ami nem biztonságos. További nehezítő tényező, hogy az akkumulátorok térfogata töltéskor és merüléskor, minimálisan ugyan, de változik. Így pedig még nehezebb lenne megteremteni és fenntartani a magas nyomást. De ez csak az egyik probléma. A másik arra vonatkozik, hogy ha valamilyen oknál fogva megsérül az akkumulátortokozás, azaz a burkolat, akkor mérgező lítium-hidroxid kerül a levegőbe, ami az adott autó utasaira, a segítségnyújtó szervekre és a többi közlekedőre nézve is egyaránt ártalmas. Még tovább nehezíti a technológia piacképes megteremtését az, hogy a már említett magas nyomás miatt csak kevés töltési ciklus mellett lenne biztonságosnak nevezhető a szilárdtest-akkumulátor, azaz rövid lenne az élettartama, gyakrabban kellene cserélni, aminek értelemszerűen anyagi és környezeti károsító következményei is lennének.
Mindez nem azt jelenti, hogy a CATL feladta a próbálkozást. Az elmúlt 10 évben szakemberei komoly kutatásokat végeztek, és értek is el részeredményeket. A jövőben is folytatni fogják a munkát, keresik a lehetőségeket. De jelen állás szerint a legnagyobb akkumulátorgyártó nem ebben látja a jövőt. Annyi pedig bizonyos, hogy ha a CATL-nek nem sikerült tető alá hozni a szilárdtest-akkumulátort, akkor a többi gyártó még nehezebb helyzetből indul, persze ettől még a feladat nem lehetetlen. Tisztában kell lenni azzal, hogy a CATL az elektromosautó-akkumulátorok piacának nagyjából a 36%-át látja el, valamint olyan márkákkal dolgozik együtt, mint a Tesla, a Porsche, a Hyundai és a Ford. Az elmúlt egy évtizedben pedig semmilyen erőforrást nem sajnáltak a kutatásra, fejlesztésre, de most mégis azt mondják, hogy a jövő – legalábbis a közeljövő – nem a szilárdtest-akkumulátorról fog szólni.
Ugyanakkor arról is beszélt dr. Robin Zeng, a CATL vezérigazgatója a Financial Timesnak, hogy jelenleg sokkal inkább a nátrium-ion akkumulátorokra érdemes figyelni, ezeket mellesleg félszilárdnak is szokták nevezni. A technológiával 2021 óta foglalkozik mélyrehatóbban a CATL, és a vezérigazgató elmondása szerint arra törekszenek, hogy úttörőek legyenek ezen a téren. A vállalat álláspontja szerint a félszilárd akkumulátorral sokkal jobb értéket lehet majd elérni, mint a jelenleg is használt lítium-ion akkumulátorokkal. Persze ilyen tekintetben sincs ingyenebéd, az már előre látható, hogy a nátrium-ion akkumulátor drágább lesz, mint a most használtak, viszont előreláthatólag nem fogja annyival megdobni az elektromos autók árát, mint amennyivel a szilárdtest-akkumulátor megemelte volna. Érdekes adalék, hogy a félszilárd-akkumulátor technológiája nemcsak a CATL fantáziáját mozgatta meg, hanem a Stellantisét is. Az autókonszern is elkezdett dolgozni a nátrium-ion akkumulátorokon, számára a fő cél az lenne, hogy csökkentse az elektromos autói súlyát.
Az FSD, vagyis a Full Self Driving név ne tévesszen meg senkit, ez csak az elnevezése a Tesla vezetéstámogató rendszerének, ami egyre szélesebb körben használható, illetve az amerikai sofőrök már több szituációban, élesen is tesztelhették, hogy mit tud a rendszer. Az is tagadhatatlan, hogy folyamatosan fejlődik az FSD, és egyre változatosabb helyzeteket is képes magától, a sofőr beavatkozása nélkül megoldani, de még így is csökken a kereslet, egyre kevesebb ember vásárolja meg vagy fizet elő rá.
A Tesla egészen eddig drágán, 12.000 dollárért adta a Full Self Drivingot az autóihoz. Ezért az összegért az autó teljes élettartama alatt használhatta a tulajdonos. Továbbá van egy másik lehetőség is, ez a havi előfizetés, amelynek ára eddig 200 dollár volt. Ugyanakkor a Tesla is belátta, hogy valamit tenni kell annak érdekében, hogy emelkedjen a kereslet a szoftver iránt. Így Elon Musk kitalálta, hogy felére csökkenti az árakat. Így mostantól az életre szóló megvásárlás 6000 dollárba kerül, míg a havi díj 100 dollárra csökkent. Utóbbi azok számára is a felére, vagyis 100 dollárra fog esni, akik korábban 200 dollárért fizettek elő.
Lehet örvendeni a döntésnek, és egészen biztosan örvendenek is azok, akik az Egyesült Államokban most vásárolnak Teslát, vagy havi díj ellenében használják az FSD-t. Viszont az a réteg, amely megvásárolta 12.000 dolláros áron a rendszert, most biztosan nem örvend, hiszen ennek fényében a megtérülés 5 évről 10 évre emelkedett. Egy átlagos amerikai pedig 8 évig használja az autóját, vagyis azok, akik még a régi áron vették meg a Full Self Driving csomagot, az esetek többségében veszteséget fognak elkönyvelni.
További fejlemény az FSD kapcsán, hogy az Egyesült Államok után Kanadában is elérhetővé teszi a gyártó a havi előfizetést – immáron kedvezményes áron. Arról egyelőre nincs hír, hogy Európába is elhoznák. Egyelőre a Földnek ezen a részen az úgynevezett Autopilot rendszert lehet megvásárolni a Teslákba, de erre (még) nem létezik havi előfizetés.