Talán senki számára nem meglepő, hogy az elektromos autók tekintetében az egyik legmeghatározóbb kérdés, hogy mekkora a hatótáv. Sok ember azért nem vesz ilyen hajtáslánccal szerelt autót, mert arra gondol, hogy mi lesz, ha egyszer hosszabb útra kell mennie. Tegyük hozzá, hogy Romániában, ahol a töltő infrastruktúra kimondottan gyenge, ez valós kérdés, viszont Európa nyugatibb részeiben már nem jelent problémát. Sokaknak viszont továbbra is egy nagyon jó kibúvó. A hatótáv kapcsán pedig már hosszú évek óta előkerül egy bűvös szám a potenciális vásárlók vagy éppen a kifogásokat keresők részéről: 1000 kilométer. Merthogy fórumokon, közösségi médiás felületeken, de még véleményanyagokban is nemegyszer szerepel a legkisebb négyjegyű szám mint küszöbérték. Nem egy és nem két ember mondja azt, hogy majd akkor vesz elektromos autót, amikor azok képesek lesznek egy töltéssel megtenni egy ekkora távot. Hozzá kell tenni, hogy sofőr legyen a talpán, aki megállás nélkül levezet egy ekkora távolságot. Viszont úgy fest, hogy hamarosan már a hatótáv és a bűvös ezer kilométer sem lehet kifogás, mivel a kínai BYD bejelentette, hogy olyan autót tervez, ami képes lehet megtenni 2000 kilométert. És nem is kell rá sokat várni, jövőben állítólag már meg is érkezhet!
Igaz, ez a típus még nem lesz tisztán elektromos, csak plug-in, konnektorról tölthető, hibrid. A világelső kínai gyártó dual mode nevű rendszerének ötödik generációja lesz képes a már említett 2000 kilométer megtételére, ez pedig mutatja azt, hogy a kínai vállalat nem várja karba tett kézzel, hogy a konkurensei felzárkózzanak. Maga a rendszer egy 1,5 literes, négyhengeres, 110 lóerős benzinmotort és egy 177 lóerős elektromos motort vonultat fel, amelyek egy CVT váltón keresztül forgatják a kerekeket.
A dual mode rendszer jelenlegi, negyedik generációja ugyanezzel a felépítéssel 1150 kilométer megtételére képes, elméleti körülmények között. Ezen kíván változtatni az ötödik generáció, amelyiknél mind a belső égésű, mind pedig az elektromos motor hatékonyabb lesz, így a 60 liter üzemanyagból nagyobb távolság megtételére lesz képes az autó, továbbá az akkumulátor méretét is szeretnék növelni. Utóbbinak a kapacitása jelenleg 18,32 kWh. Ezzel együtt egyes modellek karosszériájához is hozzányúlnak majd, hogy azok áramvonalasabbak legyenek. Így pedig a leghatékonyabb, legjobb légellenállási együtthatóval rendelkező autójuk összesített hatótávja elérheti az elméleti 2000 kilométert. Ez egy olyan szám – még papíron is –, amire egyetlen más autó sem képes. Természetesen kérdéses, hogy a kínai óriásvállalatnak valóban sikerül-e megugrania ezt az igencsak magasra tett lécet. Viszont az eddigi eredményei alapján még akár bizalmat is szavazhatunk neki, és már sokat nem kell várni ahhoz, hogy kiderüljön, mit fog mutatni a papír és mit a gyakorlat. Az tagadhatatlan, hogy ha ezt sikerül meglépnie, akkor azzal köröket ver minden konkurensére!
Távol van még a széles körű önvezetés!
Vannak, akik várják az önvezetésű kocsikat, mások már első perctől azt állítják, hogy ez hatalmas bukás lesz. Az idő majd eldönti, hogy melyik tábornak lesz igaza, de tagadhatatlan, hogy a rendszer fejlesztése korántsem áll valami jól. Az önvezetés nagy hírnöke a Tesla volt mindig is, amely egykoron azt ígérte, hogy 2025-re már teljesen kész lesz a technológia, és minden autójában elérhető lesz. Most úgy fest, hogy erre nem egy évet, hanem annál sokkal többet kell várni, sőt talán nem is a Tesla fogja elhozni a megoldást.
Jelen állás szerint az önvezető technológia nagyon, de nagyon távol tart még attól a szinttől, hogy a mindennapok része legyen, a magyarázat pedig kimondottan egyszerű: korántsem fejlett annyira, mint ahogyan azt sokan állítják vagy képzelik. Emellett természetesen van más ok is, a többi között az, hogy maguk az autósok sem bíznak az önvezető rendszerekben. Utóbbi tényező megérthető, mert az újdonság nem egy esetben képes sokkolni az embert. Gondoljuk csak el, hogy ott ülünk a kormánynál, elképzeljük, hogy mi hogyan is végeznénk el egy manővert, de az autó ezt teljesen máshogy teszi meg, vagy éppen egészen másként kezeli a gázt és a féket. Természetes, hogy ez nemcsak elsőre tűnik ijesztőnek nagyon sok ember számára. Továbbá ott van még maga az egyszerű elutasítás is. Az American Automobile Association szakmai szervezet felmérésére hivatkozott a Quartz hírportál abban a cikkében, amelyben azt írja, hogy az Egyesült Államokban az autósok 91%-a elutasítja az automatizált vezetést. Ehhez minden bizonnyal hozzájárultak a Cruise és a General Motors robottaxiival kapcsolatos negatív hírek is, de még ezzel együtt is nagyon magas az elutasítók aránya.
Külön kiemelendő, hogy az American Automobile Association évente elvégzi ezt a felmérését (is), és a tavalyihoz képest nem javult az arány, nem barátkoztak meg emberek az önvezető autókkal, sőt a megkérdezettek kétharmada egyenesen azt mondta, hogy fél a robotautóktól. De nem is várható el, hogy az emberek bízzanak az önvezetésben, amikor olyan régebbi technológiákról is megoszlanak a vélemények, mint például a sávtartó vagy a vészfékezés automatika. Igaz, utóbbiak tekintetében már elfogadóbbak az autósok.
Összességében nézve, az önvezető rendszereknek először meg kell győzniük az embereket arról, hogy képesek biztonságosan, balesetmentesen működni, illetve nem hátráltatják a forgalmat. Ehhez további fejlesztésre van szükség. Ezt követően szép lassan elindulhat egy megbarátkozási folyamat, ami továbbra sem lesz akadálymentes, hiszen sok embernek a megélhetése függ a vezetéstől, így ők biztosan nem fogják támogatni a technológiát. És ez csak egy a sok példa közül. Tehát a teljes önvezetésnek még hosszú és rögös utat kell bejárnia ahhoz, hogy érdemben lehessen róla beszélni, ennek az útnak pedig az elemei lesznek az elfogadás, a fejlődés, a jogi és etikai környezet kidolgozása. A legoptimistább becslések szerint is legalább egy évtizedről beszélhetünk, illetve arról az időről, ameddig mindenki átáll és mindenkinek önvezető autója lesz. Ha az említett tíz évhez még hozzáadjuk azt, hogy Romániában az autók átlagéletkora 18 év fölött van, nos, akkor van még mit várni!
Nemiszerv-méregetés a javából!
Értelmetlenül gyors autók mindig is léteztek, és mindig is volt egy verseny a márkák között, hogy ki tud gyorsabb vagy jobban gyorsuló autóval előállni. Időről időre meg is jelentek az új, legjobbnak számító típusok, amelyek ténylegesen nagy népszerűségnek örvendtek. Persze, amilyen áron elkeltek és elkelnek ezek az autók a legtöbb ember számára ez csak álom marad. Mondjuk, ez bizonyos szinten nem gond, mert félelmetes lenne, ha mindenki 1000 lóerő fölötti autókkal közlekedne. Ennek a számháborúnak vagy a nemiszerv-méregetésnek mostanra viszont két nagy szereplője van, amely sportot űz abból, hogy ki tud jobb autót gyártani. Ezek a szereplők a Porsche és a Tesla.
Azért írtuk először a Porschét, mert most éppen az ő autói számítanak gyorsabbnak, legalábbis a két gyártó autói közül. A Tesla a Nürburgringen felállított egy brutális 7 perc 25 másodperces köridőt még tavaly, a Porsche pedig már akkor bejelentette, hogy készül valamivel. Meg is érkezett az a „valami”, ami nem más, mint a Taycan Turbo GT, ami 7 perc 7 másodperces köridőt futott, ezzel pedig komolyan megverte az amerikai márka legjobbját. Ezzel mondjuk még mindig nem a Porsche a leggyorsabb, merthogy az imént említett típus 2,35 másodperccel kapott ki a leggyorsabbnak számító sorozatgyártású autótól, a Rimac Neverától. A horvát gyártó mentségére legyen szólva, ő csak egyszer próbálkozott, és nem állt bele egy ilyen véget nem érő számháborúba.
Természetesen a Porsche büszke – és lehet is! – az eredményére, de biztosak lehetünk abban is, hogy Elon Musk sem hagyja ezt szó nélkül. Félreértés ne essék: fontos a versenyszellem, csak egy idő után komolyan úgy tűnhet, hogy a gyártók nagyon túltolják a szekeret, ahogyan ebben az esetben is. Halkan kérdezném, hogy nem lenne-e célszerűbb olcsó, több ember számára elérhető villanyautókat tervezni, mintsem eurómilliókat beleölni fejlesztésekbe, amelyek csak egy kimondottan szűk réteget céloznak meg? Vagy akkor el kell dönteni, hogy mi a cél: az elektromos autókra való átállás vagy a nemiszerv-méregetés? Lehet, inkább előbbire kellene fektetni a hangsúlyt!