41,5 Celsius-fokig nem káros a szervezetre

Valóságos lázfóbia alakult ki a kisgyerekes szülők körében, egyesek már enyhe hőemelkedés esetén is azonnal lázcsillapítóhoz nyúlnak, mivel agykárosodástól, lázgörcstől tartanak, mások pedig úgy vélik, hagyni kell, hogy a szervezet tegye a dolgát. A szülők tanácstalanságához nagyban hozzájárul, hogy számos tévhit kering a lázzal, illetve a lázgörccsel kapcsolatosan. A témáról a Marosvásárhelyi 2-es Számú Gyermekklinika vezetőjével, dr. Horváth Adrienne egyetemi előadótanárral beszélgettünk. 

 

– Mire utalhat a láz, és káros-e a szervezetre?

– A láz egy védekező mechanizmusa a szervezetnek, a fertőzések ellen véd, tehát tulajdonképpen hasznos mechanizmus. A kiváltó ok lehet valamilyen fertőzés, legyen az vírusos, bakteriális, illetve gombás, vagy pedig valamilyen gyulladásos betegség. 37-38 Celsius-fok között hőemelkedésről beszélünk, 38-40 Celsius-fok között mondjuk, hogy lázas a gyerek. Negyven fok fölött hiperpirexiáról, azaz igen magas lázról van szó. A lázról még azt kell tudni, hogy 41,5 fokig nem káros a szervezetre. A szülők igazából ettől tartanak, mivel különböző tévhitek keringenek, például, hogy a láz agykárosodást okoz. Tudományosan be van bizonyítva, hogy 41,5 Celsius-fok alatt az agy nem károsul. Utána viszont igen, ugyanis 41,5 fok fölött a szervezetben különböző elváltozások mennek végbe, az anyagcsere megváltozik, és akkor már károsodnak a szervek. 42 Celsius-foknál koagulálnak a fehérjék, és beáll a halál. A fertőzés viszont nem emeli a lázat 41,5 fölé. Tehát csak valami más, ritkább, különleges ok vezethet ekkora lázhoz. A fertőzéses láz esetén a szervezetnek van egy saját védekező mechanizmusa, amikor is nem engedi, hogy a fertőzés okozta láz kárt okozzon a szervezetben. A másik a hőguta – malignus hipertermia –, különböző altatószerek, gyógyszerek, agyvérzés, agyi betegségek váltják ki, amikor 42 fokra emelkedhet a láz, és halált is okozhat. De ez a láz soha nem fertőzéses eredetű. 

– Mikortól csillapítjuk?

– 38,5 Celsius-fok fölött kell csillapítani a lázat, addig nem szükséges. Illetve bármikor, ha a gyereknek emiatt rossz a közérzete. Mert tulajdonképpen a lázcsillapítással azt érjük el, hogy jobban érzi magát, tehát javítjuk az általános közérzetét, de ezzel nem befolyásoljuk a lázat okozó betegséget, a kiváltó okot. És mindig ezt hangsúlyozzuk, hogy fontosabb megtalálni a láz okát, mint sürgősségileg csillapítani a lázat. Nem kell ennyire félni a láztól. Már említettem, hogy a szülők valójában a tévhitek miatt félnek a láztól, attól tartanak, hogy agykárosodást vagy pedig lázgörcsöt okoz. 

– Milyen összefüggés van a láz és a lázgörcs kialakulása között? 

– Van összefüggés, mert a lázgörcs tulajdonképpen egy tónusos-klónusos görcsroham, ami hasonlít az epilepsziához, de nem az, és lázas gyereknél alakul ki 6 hónapos és 6 éves kor között, ha a lázat nem koponyaűri fertőzés (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás) okozza. Tehát lázgörcs csak ezen életkorok között létezik, és igenis láz váltja ki. Leggyakrabban tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, otitis esetében alakul ki. Nagyon gyakran a lázgörcs még a hőemelkedés fázisában jelentkezik, amikor kezd emelkedni a testhője a gyereknek. Tehát nemcsak a magas láz váltja ki. Az összes lázas gyerek 2-4 százalékánál alakul ki lázgörcs. Ha kikérdezzük a kis beteg családját, nagyon gyakran kiderül, hogy a szülőknél is jelentkezett gyermekkorban. 

– Lázgörcs esetén milyen tünetek jelentkeznek? 

– Eléggé ijesztő a lázgörcs klinikai képe. A gyerek elveszíti az eszméletét, sápadt lesz, vagy szürkés-kékessé változik a bőrének a színe, a légzése nem megfelelő vagy leáll. Első fázisban merevgörcs jelentkezik, ami néhány másodpercig tart, utána következik a klónusos szakasz, amikor rángógörcs alakul ki, előfordulhat, hogy habzik a szája, széklet-, vizeletinkontinencia alakulhat ki, a légzése hangossá válik. Általában nem tart sokat, öt-tíz percet, viszont ez a szülőnek nagyon soknak tűnik.

– Mit tehet ilyenkor a szülő, hogyan segíthet a gyereken, amíg a mentő megérkezik?

– Ilyen esetben biztos pozícióba kell helyezni a gyereket, azaz féloldalra fordítjuk, hogy ne aspirálja a váladékokat, nem szabad a száját kifeszíteni, valamint bármit is a szájába helyezni. Fontos, hogy ilyenkor ne próbáljuk etetni, itatni, szájon keresztül gyógyszert beadni, mert felszívhatja, és súlyosbodhat az állapota. A mentőorvos, amikor megérkezik, első lépésben oxigént ad a gyereknek, hiszen fontos fenntartani az élettani funkciókat, a légzést, a keringést, utána jön a görcsnek a megszüntetése, ami különféle gyógyszerekkel történik, leggyakrabban Dia-zepammal. Abban az esetben, ha a szülők tudják, hogy ismétlődő lázgörcsei vannak a gyereknek, az ideggyógyász felírhat, hogy legyen otthon, végbélben adható Diazepamot. Ilyenkor kizárólag végbélbe lehet adni lázcsillapítót, esetleg görcsoldót, ha erre a szülőket egy szakorvos alaposan felkészíti, és tudják, mit és milyen adagot kell adjanak. 

– Ha már hajlamról beszélünk, azoknál a gyerekeknél, akiknek egyszer már volt lázgörcsük, törvényszerű, hogy többször is elő fog fordulni?

– Nem. Van olyan gyerek, akinek csak egyszer volt lázgörcse, de olyan is, akiknek ismétlődik. Ha ismétlődik, akkor ajánlott ideggyógyászati vizsgálatot, egy EEG-t kérni, hogy a háttérben ne legyen valamiféle epilepsziára utaló elváltozás. 

– A lázgörcs maga okoz-e maradandó károsodást?

– Általában nem, de arra vigyázunk, törekszünk, hogy minél rövidebb ideig görcsöljön a gyerek. Arra a periódusra ugyanis az agy oxigénellátása károsodik. De, sajnos, kivételek mindig vannak. 

– Lázmérőtéren rendkívül széles a választék. Melyik mutatja a legpontosabb eredményt? 

– A legpontosabb a higanyos lázmérő, amit kivontak forgalomból a higanymérgezés miatt. Gyakran eltörik, vagy a gyerek elharapja, a szájába kerül a higany, ami káros a szervezetre. Valójában a legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy a szobában elvesztődik a kis higanyrész, és ha ez hosszú ideig párolog, a belélegzett higanypára nagyon káros. A legpontosabb értéket hónaljban tudunk mérni, és tudni kell, hogy legalább 3-5 percig kell ott tartani. Nálunk az országban nagy divat, hogy a kisgyerekek hőjét a végbélben mérik. Itt is lehet, de az ott mért hőmérsékletből le kell vonni 0,5 Celsius-fokot. Külföldön nem nagyon alkalmazzák ezt a módszert, mert végbélkárosodást okozhat, erre tehát vigyázni kell. Külföldön nagy divat, de nálunk nem alkalmazzák például a nyelv alatti hőmérsékletmérést, állítólag ez is pontos eredményt ad. A digitális hőmérő nem annyira pontos, mint a higanyos, de valójában megfelel a célnak. 

– Számos vád fogalmazódik meg a családorvosokkal szemben, hogy enyhébb tünetekre is azonnal antibiotikumos kezelést írnak fel a gyerekeknek. Mikor indokolt az antibiotikum?

– Az antibiotikum nem lázcsillapító. A nálunk leggyakrab-ban használt lázcsillapító a Paracetamol és az Ibuprofen. Felnőtteknél és nagyobb gyerekeknél még az aszpirin is szóba jöhet. De minden gyógyszernek megvannak a maga mellékhatásai: például a Paracetamol nagyon jó lázcsillapító, de vigyázni kell, hogy ne haladjuk meg a kiírt adagot, és ne adjuk gyakrabban, mint 4-6 óra. Ha hamarabb adjuk, mérgezzük a szervezetet, könnyen túladagolhatjuk. És nagy adagban májkárosító hatása van. Az Ibuprofen hatása valamivel hosszabb ideig tart, 6-8 órát, tehát érdemes este beadni, mert akkor éjjel a gyerek nem lesz lázas, és nyugodtabban pihen. Viszont az Ibuprofen mellékhatása, hogy a trombociták összecsapzódását gátolja, tehát különböző vérzékenységgel küszködő betegeknél nem ajánlott. Az aszpirint 12, mások szerint 16 éves kor alatt nem szabad használni, mert különösen bizonyos vírusos fertőzések esetén nagyon súlyos állapotot idéz elő, amit úgy hívnak, hogy Reye-szindróma; ez egy akut májelégtelenséget és agyödéma együttese, amelynél nagyon magas a halálozási arány. Ez főleg akkor alakul ki, ha hólyagos himlős, vagy valamilyen vírusos fertőzésben szenvedő beteg kap aszpirint. Az Algocalmin sem veszélytelen, kisgyermekeknél nem ajánlott, illetve csak orvosi javallatra, minél rövidebb ideig javasolt a használata a nem kívánt mellékhatások miatt. 

Amikor lázas a gyerek, mindig indokolt orvoshoz vinni, mert az a fontos, hogy megnézzük, miért lázas, mi az alapbetegsége. Antibiotikumot adni csak azért, mert lázas a gyerek, műhiba. Az orvos dönti el, hogy milyen esetben mit ír fel. Ha vírusfertőzés okozza a lázat, természetesen nem fog antibiotikumot kapni a gyerek. Megjegyezném, hogy a lázas gyerekek körülbelül 90 százalékának vírusos fertőzése van, amire nem szükséges antibiotikum. Viszont négy-nyolc-tíz százalék esetében súlyos bakteriális fertőzés áll a háttérben, ami az életét veszélyeztetheti. Itt már szükséges az antibiotikum. Ezért fontos a lázas gyereket orvoshoz vinni, hogy ezeket az eseteket ki tudják szűrni. Minél kisebb a gyerek, annál komolyabban vesszük a lázas állapotot. Ha három hónaposnál kisebb gyerek lázas, azonnal orvoshoz kell vinni. Sőt, azt javasolják, hogy laboratóriumi vizsgálatokat, bakteriológiai leoltásokat végezzünk. Ez az a korcsoport, amikor az orvos kórházban tarthatja a gyereket egy-két-három napig, ameddig megjönnek az eredmények. Ha addig elkezdi az antibiotikumos kezelést ilyen csecsemőknél, az nem műhiba, mert ilyen picinél jobb, ha elkezdjük a kezelést, és amikor megérkeznek az eredmények, és kiderül, hogy nem bakteriális fertőzés, abbahagyjuk, mert fordított esetben az életébe kerülhet. Nagyon komolyan vesszük három hónapos korig a lázat, ezt az eljárást minden orvosnak kötelező betartani. 

– Vannak jelek, amelyekből a szülő bakteriális fertőzésre gyanakodhat?

– Nagyon gyakori a húgyúti fertőzés, semmi látható jele nincsen, csak lázas a gyerek és esetleg rossz a kedélyállapota, néha hasmenés, hányás is kíséri. Gyakori még a középfülgyulladás, ilyenkor a gyerek általában éjjel nyugtalan, sír, jellemző, hogy a fájdalom éjjel, melegben fokozódik. Közepes intenzitású lázzal jár. 

Elhúzódó láz esetén általában valami krónikus betegségre gondolunk. Lehet visszatérő húgyúti fertőzés, főleg amikor összetévesztik a mandulagyulladással, és négy-öt napig kezelik antibiotikummal, a tünetek kissé javulnak, öt-hat napig jól lesz a gyerek, de utána ismét visszatér a láz. Hosszan tartó, 2-3 hétnél tovább tartó láz esetén már egy malignus betegséget keresünk, leukémiát, krónikus gyulladásos betegséget, tbc-t. 

Fontos hangsúlyozni, hogy a betegség súlyosságát jobban mutatja, hogy hogyan néz ki a beteg, mint a láz magassága. Arra figyeljünk, hogy mennyire elesett, milyen az általános állapota, milyen a tudata. Ha letargiás, ha a viselkedése nem olyan, mint egy normális gyereké, például nem ismeri meg a szüleit, nem reagál a fájdalomra, szúrásra (vérvétel) nem sír, nem ellenkezik az orvosi vizsgálat ellen, ha kék-szürke a bőrének a színe, ha hidegek, nedvesek a végtagjai, rosszul lélegzik, akkor kell megijedni, ez szepszisre (súlyos bakteriális fertőzés) utalhat. Lázas állapotban nagyon fontos a folyadékpótlás. Nem baj, ha nem eszik a gyerek, csak folyadékot fogyasszon.

– A lázas állapotot sokan fogják a fogzásra. Van-e ennek reális alapja?

– Ez tévhit, a fogzás nem okoz lázat, hőemelkedést sem. Más az oka a láznak, de ugyanabban az időben bújik a foga is a gyereknek. Számos kutatás volt ezzel kapcsolatosan, és beigazolódott, hogy tévhit, de sajnos az orvosok tíz százaléka is elhiszi, az anyukáknak pedig még nagyobb hányada.