Az OTP Bank Románia ismét növeli a magánszemélyek által lekötött betétek kamatát
Az OTP Bank Románia azzal a céllal növeli ismét a lejalapú betétek kamatát, hogy a versenyképes ajánlatával ösztönözze ügyfelei körében a megtakarítási hajlandóságot rövid- és középtávon, valamint elősegítse a felelős pénzügyi tervezést. Ennek megfelelően az 1 és 3 hónapra lekötött betétek esetében a kamatot 0,4%-kal, illetve 1,10%-kal növelte, így a kamat értéke eléri az 5,10%-ot, valamint 6,10%-ot.
Ezenkívül a lejalapú betétek esetében NULLA a jutalék a lekötéskor és megszüntetéskor, valamint a készpénzfelvételkor is. Utóbbi kizárólag abban az esetben, ha az ügyfél a lejárat napján veszi fel a lekötött betétből származó összeget, az egy hónapnál hosszabb lejárattal rendelkező betétek esetében.
A megemelt kamatlábak elérhetők minden magánszemély számára, valamint érvényesek meglévő betétek meghosszabbítása és az új betétek nyitása esetén is. Az ügyfelek betétet nyithatnak bármelyik OTP Bank fiókban vagy akár online is, a bank digitális csatornáin. Mindazok, akik a mobilbank alkalmazáson, a SmartBankon keresztül, illetve az internetbank honlapon, az OTPdirekten keresztül nyitnak betétet, 0,20% kamatbónuszt kapnak. Mindez azt jelenti, hogy akár 6,30%-os kamatozás mellett nyithatnak lejalapú, 3 hónapra lekötött betétet. (közlemény)
Makronóm: Jövőre is marad az élelmiszerválság
Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat – állapította meg a Makronóm Intézet friss elemzésében.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésükben a gazdaságpolitikai kutatóintézet idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót.
Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz–ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.
Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket, akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.
A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.
Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.
Az élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra – írták.
A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatait.
A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén 13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe. (MTI)
Kétszázezer lejes támogatással csábítják haza a vállalkozni akarókat
Kétszázezer lejig terjedő finanszírozást kaphatnak azok a külföldön élő román állampolgárok, akik hazajönnek, és itthon kezdenek vállalkozásba – közölte pénteken a turisztikai és vállalkozásügyi minisztérium.
A finanszírozás a Start-Up Nation-program harmadik kiírása keretében valósul meg. „Románia jelenti az otthont! Itt tudunk egyre virágzóbb jelent és jövőt építeni magunk és gyermekeink számára” – jelentette ki Constantin Daniel Cadariu tárcavezető, emlékeztetve, hogy a vállalkozási kedv serkentésére indított Start-Up Nation-programra idén első ízben a diaszpórában élő román állampolgárok is pályázhatnak.
A vissza nem térítendő támogatás felső határa 200 ezer lej. Azok a külföldön élő román állampolgárok számíthatnak erre a finanszírozásra, akik vállalják, hogy hazatérnek, és Romániában alapítanak olyan céget, amely legalább két, teljes munkaidős munkahelyet teremt. Azok a pályázók, akik csak egy munkahely teremtését vállalják, maximum 100 ezer lejes támogatást kaphatnak. A kedvezményezett vállalatnak ezenkívül a projekt értékének legalább 5 százalékát kitevő társfinanszírozást kell biztosítania. (Agerpres)
