25 éves a Milvus Madártani Egyesület

Múlt héten a marosvásárhelyi Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület fennállásának 25. évfordulója alkalmából sajtótájékoztatón tekintett vissza a szervezet életére Pap Tamás elnök, Pap Judit, a nemzetközi természetvédelmi fotókiállítás szervezője és Daróczi Szilárd alapító tag.

Fotó: Vajda György

Múlt héten a marosvásárhelyi Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület fennállásának 25. évfordulója alkalmából sajtótájékoztatón tekintett vissza a szervezet életére Pap Tamás elnök, Pap Judit, a nemzetközi természetvédelmi fotókiállítás szervezője és Daróczi Szilárd alapító tag.

Pap Tamás elmondta: az egyesületet hét frissen végzett egyetemista alapította Szombat Zoltán muzeológus lakásán, azzal a céllal, hogy tegyenek valamit a természetért, a madárvédelemért. A szervezet lépésről lépésre építkezett. Programokat írtak, pályázatokat nyertek meg, több hazai, majd nemzetközi környezetvédelmi szervezetet tömörítő csoportosulásnak is tagjai lettek. Eredményeiknek a határon túl is visszhangja van. „Sajnos Romániában a környezetvédelmet nem kezelik kiemelt figyelemmel, ezért nem mondhatjuk azt, hogy teljesítettük küldetésünket, nagyon sok még a tennivalónk az elkövetkezendő 100 évre is” – mondta az elnök, aki néhány példát is megemlített. Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően Románia összterületének csupán 7%-a volt védett, most már eléri a 23%-ot. Az országban jelenleg mintegy 400 védett terület van, 200-nak a védetté nyilvánításában a szervezet segédkezett a menedzsmentterv elkészítésével és egyéb sajátos tevékenységgel. A Milvus más szervezetekkel közösen is 14 területet gondoz.

A két és fél évtized alatt több tudományos kutatást végzett az országos ornitológiai társasággal – számolt be Daróczi Szilárd, aki kifejtette: olyan védett madárfajokat követtek, mint a szirti sas, a vándorsólyom, a kék vércse, a békászó sas és a kerecsensólyom – ez utóbbiból, erőfeszítéseiknek is köszönhetően, 14 pár fészkel az országban, populációja csökkent, veszélybe kerültek természetes élőhelyei. Közismert és a legsikeresebb a sáromberki gólyamentő programjuk, a faluban múzeumot alapítottak és mai napig is megfigyelik a „gólyacsaládokat”.

Nemcsak madarak, hanem a nagyvadak védelmével is foglalkoznak. Jelentős eredményeket értek el medve-, hiúz- és vidramentő programokkal is.

Pap Judit elmondta: 8 éve szervezik a nemzetközi természetfotó-kiállítást, amelyet Kerekes István, Marosvásárhelyről elszármazott természetfotós szorgalmazott, s amelyet azóta Tamás András és Dan Dinu fotóművészekkel közösen zsűriz. A tárlat idei anyaga a várbeli múzeumban látható november 15-től.

Újságírói kérdésre válaszolva a szervezet képviselői elmondták, nem foglalkoznak a várost elárasztó vetési varjak vagy galambok védelmével, de konkrét javaslatokat tettek arra, hogy az előbbieket miként lehet távol tartani a parkoktól, zöldövezetektől. A galambokkal kapcsolatban pedig az volt a válasz, hogy ezek a szárnyasok ugyanolyan háziállatok, mint a macskák vagy a kutyák, amelyekből bőven van az utcákon – az intézkedéshozatal nem tartozik tevékenységeik közé.

Azt is megtudtuk, hogy környezetvédelmi neveléssel is foglalkoznak. Nagyon sok iskolába ellátogattak, és meghívásra szívesen találkoznak diákokkal, hogy felhívják a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

A környezetvédelemre vonatkozó törvényeken is lehetne javítani, módosítani – hallhattuk –, Romániában csak a vadászati törvényben van az elejthető vadaknak értékük, egyébként sem a madaraknak, sem más vadon élő állatnak, madárnak nincsen eszmei értéke, így szándékos pusztításuk, orvvadászat esetén nem lehet pénzbírságot meghatározni. Ugyanakkor nem jött létre a természetvédelmi területeket adminisztráló országos ügynökség sem, ami garancia lehetne arra, hogy megfelelő pénzösszegekkel is támogassák az említett területek fenntartását.

A szervezet fennállásának 25. évfordulója alkalmából a fotókiállítás mellett november 20-án 10-14 óra között madarásznapot szerveztek a radnóti halastavakon. Itt alkalom nyílt arra, hogy az érdeklődők megismerjék a madárgyűrűzés módszerét, megfigyeljék az ilyenkor itt tanyázó vízimadarakat. November 27-én 10 és 16 óra között nyílt napot rendeznek a nyárádszentsimoni vadállat-rehabilitációs központban, ahol a sérült állatokat, madarakat gondozzák a szervezet tagjai.