2015 legfontosabb eseményei a világpolitikában

Január

január 1. – Az Európai Unió soros elnöki tisztét fél évre Lettország vette át. Litvánia bevezette az eurót.

január 7. – Egy iszlamista szélsőséges testvérpár 12 embert mészárolt le Párizsban a Charlie Hebdo szatirikus hetilap székházánál, velük hajtóvadászat után végeztek. 8-án egy, az előző napi tettesekkel kapcsolatban álló iszlamista férfi lelőtt egy fegyvertelen rendőrnőt, majd egy kóser élelmiszerboltban négy embert ölt meg, a rendőrség vele is végzett. Január 11-én Párizsban másfél millió ember tüntetett a szólásszabadság mellett, tiltakozva az erőszak ellen.

január 15. – A svájci jegybank eltörölte a svájci frank árfolyamküszöbét az euróval szemben, a frank ezután szédületes erősödésbe kezdett.

január 25. – A hosszabb ideje államcsődtől fenyegetett Görögországban a megszorítás-ellenes, baloldali Sziriza párt győzött az előre hozott választásokon, a kormányt Alekszisz Ciprasz alakította meg.

 

Február

február 11–12. – A kelet-ukrajnai válságról tartott minszki német–francia–orosz–ukrán csúcstalálkozón egyezség született a 2014. szeptemberi tűzszüneti megállapodás betartásáról; a tűzszünet február 14-én lépett életbe.

február 20. – Bolíviában vádalku keretében öt év tíz hónap szabadságvesztésre ítélték a magyar és román állampolgársággal rendelkező Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát állampolgárságú Mario Tadicot, akik ki is szabadultak, mert éppen ennyi ideje voltak őrizetben. A két férfit, akiket azzal gyanúsítottak, hogy 2009-ben terrorista összeesküvés keretében meg akarták gyilkolni Evo Morales elnököt, április 24-én kimenekítette Bolíviából a Baptista Szeretetszolgálat, mert nem érezték biztonságban életüket.

február 27. – Moszkvában lelőtték az egyik legismertebb orosz ellenzéki politikust, Borisz Nyemcovot. A nyomozás szerint a merényletet iszlamista csecsenek követték el.

 

Március

március 12. – Izland visszavonta 2009-ben benyújtott európai uniós csatlakozási kérelmét.

március 19-20. – Az európai uniós országok állam- és kormányfői Brüsszelben megállapodtak az energiaunió létrehozásában.

március 24. – A francia Alpokban lezuhant a Germanwings német diszkont légitársaság gépe, a szerencsétlenségnek 150 áldozata volt. Később kiderült, hogy a depresszióval küszködő másodpilóta szándékosan vezette hegynek a repülőgépet.

 

Április

április 1. – A Palesztin Hatóság csatlakozott a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), ezzel megnyílt a jogi lehetőség a palesztin területeken elkövetett jogsértések kivizsgálása előtt.

Három évtized után megszűnt a tejkvótarendszer az Európai Unióban.

április 5. – Kétévi átépítés után újraindították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Genf közelében működő nagy hadronütköztetőjét (LHC), a protonütköztetések júniusban kezdődtek meg.

április 23. – Az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozót tartott Brüsszelben a migrációs válság kezeléséről.

április 25. – Több mint nyolcezer ember vesztette életét egy 7,9-es erősségű földrengésben Nepálban és a szomszédos országokban.

 

Május

május 1–október 31. – Megrendezték a milánói világkiállítást, az Életkert nevet viselő magyar pavilon hivatalosan június 5-én nyílt meg.

május 7. – Nagy-Britanniában a parlamenti választásokon meglepetésre abszolút többséget szerzett a kormányzó Konzervatív Párt. David Cameron kormányfő ezután közölte: még 2017 vége előtt kiírják a népszavazást a brit európai uniós tagságról.

május 9. – Moszkvában monumentális díszszemlével ünnepelték a második világháború befejeződésének hetvenedik évfordulóját. A Kreml Ukrajna-politikája miatt nem voltak jelen az ünnepségen az Egyesült Államok, az EU és az uniós tagállamok vezetői.

május 13. – A Vatikán bejelentette, hogy elismeri a palesztin államot, Izrael azonnal elítélte a döntést.

május 18. – Az EU Miniszteri Tanácsa úgy döntött, hogy a Földközi-tengeren haditengerészeti műveletet indítanak az Európába irányuló menekülthullám megfékezésére. Az ENSZ BT október 9-én hatalmazta fel az EU-t az embercsempészek elleni fellépés második fázisára.

május 21-22. – Rigában rendezték meg az EU keleti partnerségi csúcstalálkozóját.

 

Június

június 1. – Életbe lépett a stabilizációs és társulási megállapodás az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina között.

június 4. – Oroszország közölte: nem kéri visszavételét a világ legfejlettebb országait tömörítő G8 csoportba, ahol tagságát 2014-ben az ukrán válság miatt függesztették fel.

június 7. – Törökországban az iszlamista gyökerű kormányzó párt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) győzött a választásokon, de 12 év után elveszítette abszolút többségét, a törvényhozásba első alkalommal jutott be kurdbarát politikai erő. Miután a kormányalakítási tárgyalások kudarcba fulladtak, november 1-jén újabb választásokat rendeztek, ezen az AKP újfent abszolút többséget szerzett.

június 24. – Az Európai Parlament megszavazta a 315 milliárd eurós, az európai beruházásokat ösztönző befektetési intézkedéscsomagot, az úgynevezett Juncker-tervet. Az amerikai szenátus törvényben hatalmazta fel Barack Obama elnököt, hogy gyorsított ütemű eljárásban, eldöntendő szavazásra terjessze a törvényhozás elé a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) és az Európai Unióval kötendő kereskedelmi és befektetési megállapodás (TTIP) szövegét.

június 27. – Miután kudarcba fulladtak Görögország és a nemzetközi hitelezők tárgyalásai egy új, harmadik mentőcsomagról, az Alekszisz Ciprasz görög kormányfő által kezdeményezett népszavazáson a görögök elutasították a megállapodást. A népszavazás kiírása után az Európai Központi Bank „lélegeztető gépre tette” a görög bankrendszert, emiatt a bankok július 20-ig zárva maradtak, és tőkekorlátozásokat vezettek be. A második mentőcsomag június 30-án lejárt, Athén az államcsőd szélére sodródott. Július 13-án az euróövezeti csúcstalálkozón megállapodás született a harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről, ezzel elkerülhetővé vált a „grexit”, Görögország távozása az euróövezetből. A görög parlament július 16-án az áthidaló hitelhez szükséges megszorításokról döntött; a harmadik pénzügyi mentőcsomagot és a hozzá kapcsolódó újabb reformokat és megszorításokat augusztus 14-én fogadták el. A vitában Ciprasz lényegében elvesztette parlamenti többségét, ezért augusztus 20-án lemondott. A szeptember 20-i előre hozott választásokon ismét a Sziriza győzött, s újra Ciprasz alakított kormányt.

 

Július

július 1. – Luxemburg vette át az EU soros elnökségét.

július 2. – Az amerikai védelmi minisztérium négy év után frissítette katonai stratégiáját, amely Iránt, Oroszországot és Észak-Koreát jelöli meg agresszív fenyegetésként, de említi Kínát is.

július 8–9. – Az oroszországi Ufában rendezték meg az Oroszországot, Kínát, Brazíliát, Indiát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-csoport hetedik csúcstalálkozóját.

július 14. – Létrejött az iráni atomprogramról szóló átfogó megállapodás Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között. A 13 éves vitát lezáró egyezség szavatolni akarja, hogy a programot ne használják katonai célokra, cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket. Ennek betartását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzi.

július 20. – Az Egyesült Államok és Kuba helyreállította az 1961-ben megszakadt nagykövetségi szintű diplomáciai kapcsolatokat. Az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet 30 halálos áldozatot követelő öngyilkos merényletet követett el a szír határ közelében, a törökországi Suruc városában. Néhány nappal később Törökország lehetővé tette az IÁ ellen harcoló nemzetközi koalíció számára légi támaszpontjainak használatát.

 

Augusztus

augusztus 6. – Egyiptomban felavatták az új Szuezi-csatornát.

augusztus 10. – Japánban a széles körű társadalmi tiltakozás ellenére a 2011-es fukusimai atombaleset óta először indítottak újra nukleáris reaktort.

augusztus 23. – Nagy-Britannia ismét megnyitotta négy éve bezárt teheráni nagykövetségét.

augusztus 23. – Az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet felrobbantott egy kétezer éves római kori templomot az UNESCO világörökségi listáján szereplő szíriai Palmürában. Az IA az idén még több, pótolhatatlan műemléket semmisített meg.

 

Szeptember

szeptember 13. – A menekültválság miatt Németország ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést.

szeptember 18. – A japán parlament mindkét háza elfogadta azt a törvényt, amely a második világháború óta először teszi lehetővé – korlátozottan – a hadsereg külföldi bevetését. Amerikában nyilvánosságra hozták, hogy a német Volkswagen konszern a dízelautók kibocsátási tesztjeit manipulálva kijátszotta a környezetvédelmi előírásokat. Más autógyártók is hasonló gyanúba keveredtek, a botrány szakértők szerint az egész dízel iparág jövőjére hatással lehet.

szeptember 22. – Az EU belügyminiszterei minősített többségi szavazással megállapodtak, hogy két év alatt 120 ezer, főként Olaszországtól és Görögországtól átvett menekültet osztanak szét az unió 23 tagállama között. A döntést december 2-án Szlovákia, majd másnap Magyarország is megtámadta az Európai Bíróságon.

szeptember 22–25. – Az Egyesült Államokba látogatott Ferenc pápa, aki első katolikus egyházfőként mondott beszédet az amerikai Kongresszus két háza előtt. A pápa New Yorkban felszólalt az ENSZ-közgyűlésben, s részt vett a családok philadelphiai világtalálkozóján.

szeptember 24. – A mekkai zarándoklatok történetének legsúlyosabb katasztrófájában hivatalos adatok szerint is mintegy 1500 embert tapostak halálra egy tolongásban.

szeptember 27. – Spanyolország leggazdagabb régiójában, Katalóniában a függetlenségi pártok nyertek a parlamenti választáson. A barcelonai parlament november 9-én határozatot fogadott el az önálló állam létrehozásához vezető folyamat elindításáról.

szeptember 30. – Oroszország légi csapá-sokat kezdett Szíriában az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen, támogatást nyújtva a Bassár el-Aszad elnökhöz hű erőknek.

 

Október

október 5–13. – Bejelentették a szakmai Nobel-díjak és a Nobel-békedíj kitüntetettjeinek nevét. Az orvosi-élettani Nobel-díjat az ír William C. Campbell, a japán Omura Szatosi és a kínai Juju Tu; a fizikait a japán Kadzsita Takaaki és a kanadai Arthur B. McDonald; a kémiait a svéd Tomas Lindahl, az amerikai Paul Modrich és a török-amerikai Aziz Sancar; az irodalmit a fehérorosz Szvetlana Alekszijevics; a Nobel-békedíjat a tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett; a közgazdasági Nobel-emlékdíjat a brit-amerikai Angus Deaton kapta. A díjakat december 10-én adták át.

október 10. – Ankarában 86 ember vesztette életét egy béketüntetés résztvevői között elkövetett öngyilkos merényletben, amelyért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.

október 15. – A német törvényhozás döntött a menekültügyi rendszer reformjáról, ami az eljárások felgyorsítását, az úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését, a menekültek jobb integrációját és a menedékre nem jogosultak gyorsabb hazatelepítését szolgálja. A nyilvántartásba vett németországi menedékkérők száma az év végére elérte az egymilliót, s egyre gyakoribbak lettek a menekültszállások elleni támadások.

október 15–16. – Az Európai Unió csúcstalálkozóján a közös határ őrizetének megerősítéséről tárgyaltak, és akciótervet fogadtak el arról, miként működhetnének együtt Törökországgal az onnan induló migránsáradat megállításában.

október 17. – A magyar–horvát határ előző napi lezárása után a Balkánról érkező migránsok Horvátország felől Szlovénián, majd Ausztrián át próbáltak eljutni Németországba. A menekültek feltorlódása miatt október 21-én a szlovén parlament engedélyezte a hadsereg kivezénylését a határ védelmére.

október 25. – Ukrajnában a helyhatósági választásokon a Kárpátalján közös listán induló magyar pártok bejutottak a megyei közgyűlésbe és megőrizték Beregszász polgármesteri posztját. 

A nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek részvételével tartott brüsszeli csúcstalálkozón 17 pontos akciótervet fogadtak el a migrációs válság kezelése érdekében.

október 31. – Az egyiptomi Sínai-félsziget fölött az Iszlám Állam dzsihadista szervezet által elkövetett merénylet következtében lezuhant egy orosz turistákat szállító repülőgép. A 224 emberéletet követelő terrorcselekmény miatt Oroszország november közepétől fokozta légi csapásait Szíriában az IÁ ellen.

 

November

november 4. – Bukarestben tartották meg a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok államfőinek értekezletét.

november 5. – Rómában megkezdődött minden idők legnagyobb olasz maffiapere.

november 7. – Szingapúrban 66 év óta először találkozott Kína és Tajvan vezetője.

november 11. – Szlovénia megkezdte a kerítésépítést Horvátországgal közös határán a migránsáradat megfékezésére. December 7-én az osztrák hatóságok is megkezdték a szlovén határon, a spielfeldi gyűjtőpontnál egy négy kilométeres kerítés építését.

november 11–12. – Málta szigetén az illegális migrációról rendezett EU–Afrika-csúcstalálkozón cselekvési tervet fogadtak el, s megállapodás született, hogy az EU 1,8 milliárd eurós alapot hoz létre, amely az illegális migrációt kiváltó okok kezelését, a kiutasítottak támogatását segíti Afrikában.

november 13. – Összehangolt terrortámadást hajtottak végre Párizsban; az éttermekben, koncertteremben, stadionban elkövetett vérengzésnek 130 halálos áldozata volt. A tettesek utáni hajsza során a rendőrség 18-án rajtaütésben hiúsított meg egy újabb támadást. A felelősséget az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet vállalta, a tetteseket francia és belga állampolgárságú, második generációs bevándorlókként azonosították. A merényletek után rendkívüli állapotot hirdettek ki, amelyet a francia parlament három hónapra meghosszabbított, Brüsszelben, az EU székhelyén egy hétig a legmagasabb szintű terrorfenyegetettség volt érvényben. Franciaország fokozta hadműveleteit Szíriában, s Párizs az EU segítségét kérte az Iszlám Állam elleni harcban, majd az ENSZ BT 20-án felhatalmazást adott az erő alkalmazására az IÁ ellen.

november 14. – Tizenhét ország magas rangú képviselői menetrendet fogadtak el Bécsben a Szíriában négy éve tartó polgárháborús válság rendezésére.

november 15–16. – A terrorizmus elleni összefogás volt a fő téma a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az EU-t tömörítő G20-csoport a törökországi Antalyában megrendezett csúcsértekezletén, amelyen jóváhagyták az adóelkerülés elleni OECD-akciótervet.

november 19. – A nyugat-balkáni országok és Szlovénia korlátozták a migránsok beáramlását, csak azokat engedték be, akiket már regisztráltak és nem minősültek gazdasági migránsnak. A görög–macedón határon a hónap végére ezrek torlódtak fel, ezért a macedón kormány úgy döntött, hogy a határ újabb részén építenek kerítést.

november 24. – Török vadászgépek lelőttek egy orosz vadászbombázót a török–szír határ térségében. Oroszország válaszul gazdasági szankciókat rendelt el, felfüggesztette a török állampolgárok vízummentességét, és megtiltotta turistautak szervezését Törökországba. 

november 29. – Az Európai Unió és Törökország csúcsértekezletén közös akciótervet fogadtak el, amely szerint Törökország erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdekében, az EU vállalta a vízumliberalizációt, Ankara csatlakozási tárgyalásainak felgyorsítását, emellett hárommilliárd euróval támogatja a Törökországban tartózkodó mintegy kétmillió szíriai menekült ellátását.

november 30–december 12. – Párizsban az ENSZ 21. klímavédelmi konferenciáján – amelynek nyitónapján 195 ország vezetői vettek részt – globális klímavédelmi egyezményt írtak alá, amelynek részesei első alkalommal kötelezték magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre.

 

December

december 1. – A NATO külügyminiszterei döntöttek a NATO-katonák afganisztáni kivonásának leállításáról, és meghívták Montenegrót a védelmi szervezet tagjai közé. A NATO és az EU vezetői tárgyalásokat kezdtek az európai fenyegetettség csökkentésére.

december 2. A kaliforniai San Bernardinóban egy 28 éves amerikai férfi és 27 éves szaúd-arábiai felesége 14 embert mészárolt le, a tettesekkel végeztek a rendőrök. A támadást terrorcselekménynek minősítették, a két elkövető szélsőséges iszlám szervezetekkel állt kapcsolatban. December 6-án Barack Obama elnök beszédében az Iszlám Állam megsemmisítését ígérte az amerikaiaknak.

december 3. – Megszavazta a londoni parlament a brit légierő bekapcsolódását az Iszlám Állam szíriai állásai elleni nemzetközi légi hadműveletekbe. Másnap a német parlament is engedélyezte, hogy a Bundeswehr közvetlen támogatást nyújtson a légi csapásokhoz.

december 8. – A Vatikánban Ferenc pápa megnyitotta az isteni irgalmasságnak szentelt rendkívüli, 2016. november 20-ig tartó szent évet.

december 10–11. – A rivális szíriai ellenzéki csoportok Rijádban keretmegállapodást fogadtak el a béke megteremtése érdekében.

december 12. – Szaúd-Arábiában a helyhatósági választásokon először szavazhattak a nők.