1000 év Erdélyben, 100 év Romániában 

Kötet romániai magyar személyiségekről 

A Száz kiemelkedő romániai magyar személyiség címmel megjelent könyv olyan erdélyi magyaroknak az életpályáját ismerteti, akik az elmúlt száz évben hozzájárultak Románia tudományos, kulturális vagy sportsikereihez. Az Iskola Alapítvány Kiadó által megjelentetett kötetet a 9. kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében tartott rendezvényen mutatták be.

Novák Csaba Zoltán szenátorral, a kötet főszerkesztőjével beszélgettünk, akitől megtudtuk, hogy a könyv Marosvásárhelyen a Forgatagon kerül bemutatásra.  

– Hogyan született meg a könyv? 

– 2018 centenáriumi év volt Romániában. Az ország a modern kori Románia száz évét ünnepelte. Ehhez a sorsfordító eseménysorozathoz köthető az erdélyi magyarság kisebbségi sorsba kerülése. Az elmúlt száz évről beszélni kellett, beszélni kell, le kell vonni a következtetéseket, számvetést kell készíteni közösségi szinten is. Az a közösség képes pozitív jövőképet teremteni, amelyik tisztában van a múltjával, amely képes szembenézni saját történetével,  pozitív és negatív történéseivel egyaránt. Ezért döntött úgy az RMDSZ vezetősége, hogy a centenárium kapcsán saját programot dolgoz ki. Ez egy országos projekt volt, készült egy dokumentumfilm-sorozat, különböző kiadványok jelentek meg, kulturális programokat, konferenciákat, tudományos előadásokat szerveztünk. Ennek volt a része az is, hogy a 100 év apropóján bemutassunk száz olyan romániai magyar személyiséget, akik valamely szakterületen maradandót alkottak, értéket teremtettek, hozzájárultak saját közösségük és az ország szellemi, kulturális, tudományos gyarapodásához.

– Mi volt a céljuk ezzel a kötettel?

– A centenárium kapcsán ünnepelni nem volt okunk, de olyan típusú projektekben gondolkodtunk, amelyek segítenek eligazodni közösségünk tagjainak a 20. század történéseiben, konstruktív jellegűek, megmutatják a többségi társadalomnak és magunknak is, amit már Kós Károly is megfogalmazott annak idején a Kiáltó szóban, hogy dolgozni akarunk, hogy túl akarjuk élni a történelem viharait, hogy értékteremtő közössége vagyunk ennek az országnak.  Az arcképcsarnokban száz olyan személyt mutatunk be, akiknek eredményei a saját közösségen túlmutatva a többség szempontjából is mérvadóak.

– Milyen kritériumok alapján válogatták ki a személyiségeket?

– Az arcképcsarnokba az erdélyi egyetemi tanszékek-intézetek (fizika, kémia, történeti intézet, magyar

 nyelvészet, földrajz, szociológia, színház, biológia)  javaslataik alapján, lezárt életművel rendelkező személyek kerültek be, akiknek tevékenysége, életpályája vagy annak meghatározó szakasza Erdélyhez köthető. Kiemelt szakterületek: sport, irodalom, orvostudomány, építészet, közélet, zene, színház-film, képzőművészet, társadalomtudományok, egzakt tudományok. Próbáltunk úgy válogatni, hogy lehetőleg ne maradjanak ki köny-vünkből jellegzetes szakterületek, időszakok vagy akár régiók.

– Milyen adatokat tartalmaznak a szócikkek?

– A szócikkek születési sorrendben mutatják be a kiválasztott személyiségeket, és tartalmazzák az életút, a pálya fontosabb szakaszait, eredményeit. Egytől egyig jelentős személyiség, de ugyanakkor ez a lista csupáncsak egy  minta, azt is mondhatnánk, hogy ízelítője annak a szinte átláthatatlanul gazdag alkotómunkának, amelyet egy nehéz évszázad alatt az erdélyi magyar értelmiségiek végeztek.

– Nehéz volt összeállítani egy százas listát száz évről, vannak nagy kimaradottak is. A kolozsvári bemutatón felmerült a kérdés, hogy miért maradt ki például Kántor Lajos, Horváth Andor vagy akár Illyés Kinga. És még hosszú a sor...

– Még le sem zártuk ezt a könyvet, máris kiderült, hogy több ehhez hasonló súlyú listát össze lehetne állítani azokból a személyiségekből, akik maradandó életművet hagytak ránk. Mentegetőzhetnénk azzal, hogy minden válogatás esetleges, de úgy véljük, az lenne a baj, ha ki lehetne választani 100 olyan alkotót, akiket mindenki a legjobbaknak tart. Örülnünk kell annak, hogy ennél sokkal, de sokkal többen vannak a „legjobbak”. Azt gondolom, hogy adott egy 50-60 személyt tartalmazó „kemény mag”, amelynek mindenképpen ott a helye, a fennmaradt helyekre  többen is pályázhatnának. Tovább lehetne bővíteni a listát még ötven vagy akár száz személlyel. Egy ilyen munka magában hordozza a szubjektivitást, valahol meg kell húzni a határt.

– Fontos, hogy a többségi társadalom is lássa, értékteremtőek vagyunk Romániában. Lesz román nyelvű változat?

– Készült a kötetnek egy román nyelvű változata is, amelyet Bukarestben indítunk majd útnak, és szándékunkban áll a könyvtárak, kulturális intézmények mellett az összes román parlamenti képviselőnek is eljuttatni egy-egy példányt. Fontos, hogy a román közvélemény-formálók is lássak az elmúlt száz évhez való hozzájárulásunkat.

– Hogyan fogadták a kötetet, és melyek a további tervek?

– A kötet nyomtatott könyv formában a múlt hónapban jelent meg, de létezik egy online platform is már tavalytól, így az interneten is hozzáférhetőek ezek az adatok, amelyeket képekkel egészítettünk ki. Az online szócikkekre már a tavaly több tízezren kattintottak rá. Bemutatót eddig Kolozsváron tartottunk, de a nyár folyamán más erdélyi városokba is elvisszük. Marosvásárhelyre a Forgatag idején szándékozzuk elhozni. Intézményeknek, iskoláknak is küldünk belőle. Mindenhová elmegyünk bemutatni, ahová meghívnak.