100 éve hunyt el az első Bolyai-forrásközlő

• 2014-12-18 15:45:23

• Oláh-Gál Róbert

Dr. Szabó Péter Vályi Gyula után a legjelentősebb Marosvásárhelyen született matematikus. Édesapja, a legendás Szabó Sámuel ismertebb, róla monográfiát is írt Olosz Katalin (Szabó Sámuel: Erdélyi néphagyományok, Mentor 2009).

Dr. Szabó Péter (1867–1914)1

Dr. Szabó Péter Vályi Gyula után a legjelentősebb Marosvásárhelyen született matematikus. Édesapja, a legendás Szabó Sámuel ismertebb, róla monográfiát is írt Olosz Katalin (Szabó Sámuel: Erdélyi néphagyományok, Mentor 2009).

Dr. Szabó Péter Marosvásárhelyen született 1867. május 2-án, az akkori Kazinczy utcai kollégiumi tanári szálláson (ma Kogălniceanu utca), 30 méterre az ősi marosvásárhelyi Református Kollégiumtól. 1868-ban Kolozsvárra költöztek, mert édesapját meghívták professzornak az ugyancsak 450 éves kolozsvári Református Kollégiumba. Szabó Pétert így joggal tekinthetjük kolozsvárinak, és ő is úgy tekintett Kolozsvárra, mint arra a városra, amely az akkori Magyarországon az egyik legkiválóbb matematikatanárrá formálta.

De szólnunk kell az édesapáról, Szabó Sámuelről, aki 48-as tüzér főhadnagy Bem seregében. A ’48-as forradalomban való részvétele és szerepe közismert, az ő emlékirataiból hitelesen tudjuk a kökösi csata történetét, amelyben életét vesztette Gábor Áron. Szabó Sámuelről az erdélyi művelődéstörténet sokat írt, és a neve jól ismert az irodalomtörténészek előtt is, mert ő volt Szabó Dezső irodalomtanára, és ő hívta meg Marosvásárhelyre Tolnai Lajost, a vitriolos tollú írót.

De azt sehol sem említik, hogy báró Eötvös József Szabó Sámuelt szerette volna fia mellett házitanítójául látni. Íme erre a bizonyíték:

Báró Eötvös József levele Szabó Sámuelhez².

„Karsbad 29/7. 1855.

Tisztelt Szabó Sámuel Úr!

Jancsó József barátom, ki a’ Kolozsvári főiskola tanárának választván házamat elhagyja értesített, hogy Kegyed az állást mellyet ő fiam mellett olly kitűnőleg töltött be elfogadni talán kész leend. Minden mit Kegyedről azoktól kik eddigi munkásságát közelebbről ismerik hallottam és személyes esmeretségem mellyre múlt tél alatt alkalmam vala igen kívánatossá teszik előttem e’ kilátást, ’s azért azon kérdést vagyok Kegyelmedhez intézni bátor, valyon csakugyan számolhatok ezen Jancsó barátom által kifejezett remény telyesülésére? – Orvosom addig míg a’ fürdőcura tart az írást eltiltotta, ’s így Jancsóra bíztam hogy Kegyedet azon feltételekről értesítse, mellyeknek pontos telyesítésére számolhat. Ha az állás pénzbeli tekintetben csekélyebb, mint mit Kegyed jeles tehetségei mellett igényelhetne, ’s mivel én azt ha vagyonombeli állásom engedné szívesen tenném, legalább arról meg lehet győződve, hogy az kire fiam nevelését bízom házamban mindig barátok között fogja találni magát. –

Pestre csak Augustus 18-án fogok érkezni, méltóztassék tehát kérem határozatát Nőmmel tudatni. A posták hazánkban olyan rosszul járnak, hogy ha egyenesen nekem ide Karlsbadba írna, levele talán már nem találna itt, ’s természetesnek fogja találni Kegyed, hogy nőm Kegyed válaszát szintolly nyugtalanul várja mint én, ki magamat szívességébe ajánlva őszinte tisztelettel maradok

Alázatos szolgája

Eötvös József s.k.”

Szabó Sámuel a felajánlott nevelői állást nem fogadta el, mert akkor már külföldi egyetemre készült, hova 1856 őszén el is utazott. Így sajnos nem lett Eötvös Loránd házitanítója.

Szabó Sámuel felesége Nagy Péter református püspök leánya, akitől nyolc gyermeke született. De 1882. december 14-én meghalt Szabó Péter édesanyja, a legkisebb gyermeke akkor még csak egyéves. Röviddel ezután a diftéria elvitte két fiútestvérét is. 1884. szeptember 16-án elhunyt Nagy Péter református püspök is. A család ápolását a nagyobb leányok vették át. Szabó Sámuel 1905. január 1-jén hunyt el.

Szabó Pétert édesapja otthon tanította, és csak 11 évesen íratta be a kolozsvári Református Kollégiumba.

Kiváló tanuló volt, és sikeres érettségi vizsga (1886) után a Ferenc József Tudományegyetem Matematika és Természettudományi Karán folytatta tanulmányait (1886–1890). Abban az időben olyan óriások előadásait hallgatta, mint Farkas Gyula, Schlesinger Lajos, Vályi Gyula, Fabinyi Rudolf, Martin Lajos, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A doktorátusát az akkor még csírázó absztrakt algebrából írta, nevezetesen a teststruktúrák bővítéséből, és Schlesinger Lajos volt a legnagyobb hatással a fiatal tanárjelöltre. Valószínű, hogy Vályi Gyula javaslatára tölthetett egy évet a berlini, majd egy évet a párizsi egyetemeken. És az is valószínű, hogy Vályi előadásain ismerhette és szerethette meg a Bolyai-geometriát, hiszen ez irányú kutatásai a jelentősebbek. A párizsi tanulmányútjáról rendkívül érdekes beszámolót közölt az EME Orvos- és Természettudomány Értesítőjében 1895-ben. Ugyancsak ebben az évben védte meg a doktori disszertációját summa cum laude minősítéssel. 1895. október 12-én feleségül vette Czirner Laurát, egy nagyenyedi polgárlányt.

Párizsból hazatérve, 1895. szeptember havában alkalmazták először tanárként a kolozsvári városi polgári fiúiskolában, ahol mindössze négy hónapot töltött. 1896. január 1-jétől a budapesti állami felsőbb leányiskolához került. Itt négy és fél évet tanított, majd 1900. szeptember 1-jétől a budapesti tanárképző intézeti főgimnáziumhoz nevezték ki rendes tanárnak a dr. Beke Manó egyetemi tanárrá való kinevezése folytán megüresedett matematikai tanszékre.

1914. szeptember 1-jén még megkezdte a tanítást, néhány nap után súlyos torokfájással ment haza a Trefort utcai gyakorlógimnáziumból, és szeptember 24-én elhunyt.

Szabó Péter mint Bolyai-kutató

Szabó Péternek a Bolyai-kutatásban kifejtett tevékenysége bizonyult a legmaradandóbbnak. Ezért maradt meg Szabó Péter neve az utókor emlékezetében. Ez irányú munkásságát alaposabban megismerhetjük Fráter Jánosné A Bolyai-gyűjtemény c. művéből³ és Vekerdi László kiváló tanulmányaiból.

Szabó Péter édesapja, Szabó Sámuel 1905-ben meghalt, és a fia apja hagyatékában nagy értékű autográf kéziratokra talált. Ezek közül a legértékesebb öt Gauss-levél, amelyeket 1905-ben Szabó Péter a göttingeni Gauss-archívumnak ajándékozott. A többi kézirat nagy részét feldolgozta és közölte. De nem hagyta ennyiben a Bolyai-kutatást, 1909-ben felkereste a bécsi császár-királyi hadi levéltárat és ott is értékes Bolyai-dokumentumokra bukkant. Itt fedezte fel:

·Bolyai János folyamodványát János főherceghez eszméi kidolgozása céljából, háromévi szolgálatmentességért, az Appendixre vonatkozó fejtegetésekkel, Olmütz, 1832. augusztus 8.

·Raumlere, azaz az Appendix német nyelvű átdolgozását

·Magyarázó ábrákat a Raumlere szövegéhez

·Gauss, K. F. Bolyai Farkashoz írt levelének másolatát, 1832. március 6., Bolyai János jegyzeteivel megtoldva

·Az Appendix latin nyelvű különlenyomatát

·Greisinger, G. A. szakvéleményét Bolyai János Raumlere c. munkájáról.

A Szabó Péter által megtalált és közzétett kéziratok felbecsülhetetlen értékűek a Bolyai-kutatók számára. Még ma is értékes források, szakmai magyarázatokra és vitákra adnak okot.

Szabó Péter Beke Manó helyét vette át a Trefort utcai gyakorlógimnáziumban. Valószínűnek tartom, hogy ha nem ragadja el 47 éves korában a torokrák, akkor követhette volna Beke Manót az egyetemi katedrán is. Az a nagy műveltségű tanár volt, aki anyanyelve mellett beszélt németül és franciául. Édesapja és Nagy Péter püspök nagyapja révén az erdélyi művelődéstörténetet a családból ismerte. Erre egyik legjobb példa, hogy az Erdélyi Múzeum-Egylet megalakulásáról ő közölte – édesapja naplója alapján – az EME első ünnepi lakomájának leírását. Ezt a dokumentumértékű közleményt csak akkor értékelhetjük igazán, ha tudjuk, hogy azon a fogadáson elhangzott beszédekért néhány arisztokratát a Bach-korszakban házifogságra ítéltek. Ily módon Szabó Péter nemcsak mint Bolyai-kutató alkotott maradandót, de édesapja és nagyapja hagyatékának hűséges ápolójaként a magyar művelődéstörténetbe is beírta nevét. Mind a Bolyai-kutatóknak, mind a magyar matematikaoktatás és -történet kutatóinak kötelessége ápolni hagyatékát. A magyar művelődéstörténet ínyencségei iránt érdeklődőknek is szíves figyelmébe ajánlom Szabó Péter nem matematikai tárgyú írásait.

^{1kép forrása: Olosz Katalin (Szabó Sámuel: Erdélyi néphagyományok, Mentor 2009)}

^{2Első közlés: Szabó Péter: Báró Eötvös József levele Szabó Sámuelhez, Magyar Paedagógia, XXII. évfolyam, 1913. november 9. szám, p. 597.}

^{3Az MTA Könyvtára Kézirattárának katalógusai, Budapest, 1968.}