A botrányt az váltotta ki, hogy a pénzügyminiszter eldicsekedte: úgy „szerzett” diplomát ebben az intézményben, hogy tulajdonképpen arrafelé sem járt.
A változatosság kedvéért, meg talán azért, hogy ha netán valaki unná már a román politikai élet mindennapi botrányait, egyesek – márciusban igencsak felerősödő – hisztériakeltő magyarellenes kommentárjait, újabb „izgalmas” hír, miszerint a pénzügyminiszter azt sem tudja, milyen iskolát végzett. És ez nem vicc, annyira nem, hogy már bejelentették, megszüntetik azt a bizonyos úgynevezett Hírszerző Nemzeti Kollégiumot, a Román Hírszerző Szolgálat egyik oktatási intézményét, ahol sok hazai politikus szerzett diplomát. Közöttük a vezető kormánypárt két, üstökössebességgel feltűnt és fél év alatt levitézlett miniszterelnöke, egy volt oktatási miniszter, a képviselőház egyik volt elnöke, hogy csak kapásból soroljunk néhányat.
A botrányt az váltotta ki, hogy a pénzügyminiszter eldicsekedte: úgy „szerzett” diplomát ebben az intézményben, hogy tulajdonképpen arrafelé sem járt. Kérdésre azt mondta, van ugyan valamilyen oklevele, nem is tudja, miféle akadémiáról, sőt mesterije is van, de egyetlen előadáson sem vett részt. A kérdésre, hogy hogyan kapott diplomát, azt válaszolta, nem tudja, kérdezzék meg azokat, akik adták. A lényeg, hogy az arrogáns nyilatkozat nyomán ellenőrzésekbe kezdtek, és nemcsak a tárcavezető diplomája került veszélybe, de maga az iskola is.
Mi jut leghamarabb eszükbe az esetről? Elsősorban a volt államelnök, aki azzal hencegett egy évnyitón, hogy életében soha nem tanult, rengeteget lógott az iskolából, mégis államelnök lett belőle. Vagy az a sok politikus, legmagasabb szintű intézményvezető, akiket sorra ért a plagizálás vádja. Igaz, ők legalább annyit csináltak, hogy kimásoltak passzusokat a mások munkájából.
Az eset azonban nagyon tiszta képet mutat az oktatás helyzetéről. Nem csoda, ha ilyen példák láttán azoknak is elmegy a kedve a tanulástól, akik egyébként szeretnek tanulni. Ezek után, most már igazán nem kell csodálkozni azon sem, hogy az Európai Unióban Romániában a legmagasabb a korai iskolaelhagyás aránya. És míg a tagállamok közös célkitűzése az iskolaelhagyás visszaszorítása, Romániában a helyzet egyre romlik. Iskolaelhagyások tekintetében az uniós átlag nem egészen 11 százalék, a csökkentés érdekében az unió tagállamai a megelőzésre és a különféle motiváló tanulási módszerek terjesztésére fektetik a hangsúlyt, különösképpen a hátrányos helyzetű térségekben.
Ez az arány Romániában több mint 18 százalék. Nagy a baj, hiszen a lemorzsolódásban érintettek kevesebb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, mint képzettebb társaik, ez pedig az ország gazdaságát is befolyásolja... És ettől a fél ország szociális eltartott.
Azt mondják, a fiataloknak példaképre van szükségük. Ezek azonban elrettentő „példaképek”, azt taníthatnák, hogy hogyan nem szabad. Amire egy gyerek válasza az volt: minek tanuljak, így még miniszter is lehetek.