Könnyen megismétlődhet a tavalyi olcsógyógyszer-botrány, ha a minisztérium továbbra is fenntartja a 2015-ben kiadott 703-as rendeletét, amely – hogy egyszerűen fogalmazzunk – a gyógyszerárak kiszámítási képletét (is) tartalmazza.
Könnyen megismétlődhet a tavalyi olcsógyógyszer-botrány, ha a minisztérium továbbra is fenntartja a 2015-ben kiadott 703-as rendeletét, amely – hogy egyszerűen fogalmazzunk – a gyógyszerárak kiszámítási képletét (is) tartalmazza. 2015 elején közölték az illetékesek az „örömteli” hírt, miszerint európai szinten a legkisebb gyógyszerárakat állapította meg a szaktárca, ami a lakosságnak, gyógyszerkasszának egyaránt komoly megtakarítást jelent. Júliustól be is következett az árcsökkenés, a gyógyszerészek szerint a hatására heteken belül mintegy 200 orvosság tűnt el a patikákból. Köztük olyanok, amelyeknek nincsenek megfelelőik, viszont életfontosságúak. Ezek jó része ma is hiányzik. A betegek külföldön íratják fel és hozatják el (már aki rokonának, jó ismerősének köszönhetően megteheti) a hiánycikké vált és valószínűleg éppen azt a gyógyszert, amely az árzuhanás következtében külföld felé vette útját. A párhuzamos exportként emlegetett – egyébként teljesen törvényesnek, de erkölcstelennek tartott – jelenséget a gyógyszerforgalmazók, -gyártók 25%-ra becsülik, és növekvő trendet jósolnak.
Jól hangzik, jól mutat papíron a legolcsóbb gyógyszer szlogen, de mit ér, ha a beteg az intézkedés következtében egyáltalán nem, vagy a korábbinál még drágábban jut hozzá az orvossághoz?
A történet ismétlődni látszik, a hatóságok az innovatív gyógyszerek esetében szeretnének az európai átlagnál jóval – 25-30 százalékkal – alacsonyabb árakat megállapítani. A múlt nyáron bejelentették, hogy év végére az innovatív gyógyszerek egy része elérhető lesz a betegek számára (főként a C-hepatitiszben szenvedő betegekről van szó), ám az országos bizottság még mindig nem jutott el odáig, hogy az összes, nyilvántartásban levő páciens iratcsomóját elemezze. A gyógyszergyártók pár nap múlva, március elejétől már elkezdik benyújtani a szaktárcához az iratcsomókat az innovatív orvosságok árainak megállapításához, és remélik, hogy a fent említett – nyilvános vita és hatástanulmányok elkészítése nélkül, sebtében kiadott – minisztériumi rendeletből „eltűnik” a kifogásolt árképletet tartalmazó cikkely, és új árszámítást alkalmaznak.
Tavaly októberben egy Marosvásárhelyen megtartott rangos konferencián az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke, Vasile Ciurchea azt mondta, hogy „kötelesek vagyunk minden páciens számára biztosítani a szokványos, illetve az innovatív orvosi terápiákat”. Azt is hozzátette, közel félszáz új, utolsó generációs gyógyszert vezetnek be, hozzáférhetővé téve a hazai betegek számára is a legkorszerűbb terápiákat. Nyilatkozatának éppen ez utóbbi része nem érvényesül. Kijelentését, miszerint az új gyógyszerlisták, az árcsökkenés „egy új, korrigálható modell”, komolyan is vehetnék, a gyógyszerpiac, a betegszervezetek szereplőivel való alapos konzultáció, hatástanulmány elkészítése után meg kellene hozni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy ne korlátozzák a hazai páciensek hozzáférését a korszerű terápiákhoz. Ellenkező esetben azt hihetjük, hogy a párhuzamos export támogatásában érdekeltek…
