2024. november 27., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A 41. Tokaji Írótábor szerdán kezdődött a Tisza-parti városban; a péntekig tartó rendezvénysorozaton a magyar irodalom 1965 és 1990 közötti időszakát, a „hallgatás és elhallgattatás évit” vitatták meg az ország minden részéből érkezett írók, költők és irodalmárok.

Eszmecsere a tokaji Rákóczi-pincében (Fotó: MTI)


A 41. Tokaji Írótábor szerdán kezdődött a Tisza-parti városban; a péntekig tartó rendezvénysorozaton a magyar irodalom 1965 és 1990 közötti időszakát, a „hallgatás és elhallgattatás évit” vitatták meg az ország minden részéből érkezett írók, költők és irodalmárok.

„Négy évtized után azt remélem, hogy az írótábor megtalálja helyét és szerepét a 21. században is, korszerűsíteni tudja szervezeti, illetve működési keretét és az irodalmi élet egyik meghatározó fóruma és összetartó közössége marad” – mondta el Sáray László, az írótábor kuratóriumának titkára a konferencia ünnepélyes megnyitójának csaknem két évtizede helyet adó Rákóczi-pincében.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, a tábor kuratóriumi tagja beszédében elmondta: az írótábor közössége tavaly az 1945–65 közötti időszak után most az azt követő évtizedek, 1965 és 1990 közötti történéseit vizsgálja. „A számvetés éveit éljük, nem mindenki vág hozzá jó képet. Pedig ha nem beszéljük ki, nem valljuk meg az elmúlt fél évszázad közös terheit, mérgező tabutémáit, elmaszatoljuk a jövőnket is” – fogalmazott az írószövetség elnöke a mintegy kétszáz tagú szakmai közönség előtt.

Hozzátette: ha nem is „a 80-as évek idillinek tűnő, de valójában vihar előtti békéjében gyerekeskedő” nemzedéknek van erkölcsi alapja számon kérni bármit is, de a kötelessége és feladata annál nagyobb, hiszen kommunikációs és kulturális hidat kell vernie két korszak között.

Az írótáborban olyan kérdésekre keresték a résztvevők a választ, miképp alakult az 1956-ban szabadult alkotók és az 1956-os emigráció pályája, hogyan történt az elhallgattatott nagy művészek és gondolkodók, például Hamvas Béla, Füst Milán, Kassák Lajos, Kodolányi János, Weöres Sándor, az Újhold alkotóinak visszaszivárogtatása az irodalmi közéletbe. Szóba került az is, milyen módon vívták szellemi védharcukat a folyóiratok és az írói közösségek, hogyan alakult a magyar neoavantgárd helyzete a határon innen és túl.

Az idei tanácskozás keretében a tábor közössége a 150 éve született Gárdonyi Gézára és a 100 éve született Weöres Sándorra is emlékeztek, utóbbi tiszteletére szerdán rendeztek színházi estet a tokaji Paulay Ede Színházban. A tavaly elkezdett tematika a jövő évi táborban ér véget, amelynek munkacíme jelenleg A rendszerváltás és szellemi előkészületei.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató