„Kiáradást mi okoz?”

(Folytatás július 21-i lapszámunkból)

Bolyai írásai közt található egy följegyzés, amelynek első sora: „Kiáradást mi okoz?”

Ennek a néhány oldalas jegyzetnek sem ismerjük a történetét. Mi célból vetette papírra kérdés-felelet formában azokat a tudnivalókat, amelyek a folyószabályozás kapcsán bárhol felmerülhetnek? Első feltételezésünk – a német szakkifejezések okán – az, hogy egy német nyelvű szakkönyvből fordította a rövid kis katekizmust. A tanulmány megírásának indítéka és keltezése csak feltételezhető. De ha betekintünk a korabeli krónikákba, feltűnik a szinte évente megismétlődő árvíz. 

Habár az árvizekkel szembe kellett nézzenek a települések, Bolyai Farkas korában nem foglalkoztak szervezetten nagyarányú folyószabályozással, mert a folyószakasz többnyire annak a magánbirtokosnak a tulajdonában volt, akinek a földjeit átszelte. Ő építhetett a folyón vagy a partján hidat, malmot, kikötőt, sőt vámszedői joga is volt. A kanyargós folyók, a mederfenék szabálytalansága a tutajosokat ugyan akadályozta munkájukban, a folyóparti birtokosokat azonban nemigen érintették ezek a gondok. Áradáskor a helyzet megfordult, ilyenkor a kár tetemes része a partok mentén húzódó birtokokat érte. Az áradásveszély szinte évről évre megismétlődött, néha évente több ízben is, de a hegyvidékeken tavasszal szinte elkerülhetetlen volt. 

Korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy Bolyai korában a Maros komoly pusztításokat végzett szinte a teljes folyómeder mentén. Tekintettel arra, hogy az árvizek a hidakat is elmosták vagy tönkretették, a városiak komolyan elgondolkodtak egy ellenálló, szakszerűen megépített híd építésén. Mivel korának leghíresebb ezermestere – Bodor Péter – ekkor Marosvásárhelyen élt, szinte adódott az a lehetőség, hogy Bodorral terveztessék meg a hidat. 

„1821-dik esztendőben volt hallatlan nagy árvíz által a Maros vize anyaárkán és ugyancsak a Marosnak edgyik nagy ágán lévő nagy és igen költséges két hidaink elrontattatván, ezek közül a nagyobbik híd ugyancsak a Bodor Péter rajzolatja és pallér gyanánti főügyelete alatt még az őszen nagyobb részin bevégeztetett, és járhatóvá tétetett ugyan, de a két vége a dereka szerént való folytást kíván, megfedetése is hátra vagyon. Úgy az híd védelmezésére kívántató jéghasíttók is, nem különben az előbb említett híd is, valamint a vámos hidunk is, mely is mind a régiség mind az említett árvíz által megrongáltatott, és a rajta való járás szinte félelmes, vagy jó móddal való újíttást kívánnak, vagy merőbe való építtések rövid időn belül szükségessé válik.”9

Bodor Péter hídját az 1900-as évek elején cserélték ki egy vashídra. 

Az árvízvédelem kérdése tehát egyre közérdekűbb lévén, másik feltételezésünk, hogy az Aranka György létesítette Nyelvmívelő Társaság valamely füzete, vagy az Erdélyi Múzeum, vagy egyéb korabeli kiadványban kívánta közreadni azokat az egyszerű észrevételeket és módszereket, amelyekkel kisebb folyóvizek szabályozását el lehet végezni. 

Íme a tanulmány kérdéscsoportjai – avagy tartalomjegyzéke (szerző összeállításában):

I. Kiáradást mi okoz?

II. Mi késlelteti a vizet?

III. Mi sebesíti a vizet?

IV. Mi a Stromgränze? 

V. Mivel lehet a törpe partokat emelni?

VI. Mivel lehet ostromlott partokat oltalmazni?

VII. Mivel lehet szigetet vagy partot elhordani?

VIII. Mivel lehet egy görbe partgübübe fövenyt hordani?

IX. Milyen fából készüljön a zsilip?

Bolyai nyilván feladatának tekintette a legszakszerűbb, leghasználhatóbb, legegyszerűbb megoldásokat adni. 

A válaszokat szinte mindenik kérdésre az áramló folyadékok fizikai törvényszerűségei adják meg. Ezen témakör legjelesebb kutatói a Bernoulliak voltak. Daniel Bernoulli fektette le a folyadékok áramlásának törvényét, miszerint minél nagyobb a folyadék áramlási sebessége, annál kisebb a folyási irányra merőlegesen (pl. a part falára) ható nyomás. Bolyai Farkas a fizika törvényeinek, így a Bernoulliak10 munkásságának alapos ismerője volt. A tanulmányban feltett kérdésekre szakszerű, tömör, használható magyarázatokat adott, amiben érződik saját gyakorlati tapasztalata is.

I. „Kiárdást mi okoz?

1. Ha akár a felső vidéken omlott zápor, akár az elázott földre hulló eső, akár a hirtelen (déli szélen, vagy esőn) olvadó hó, akár más, feljebb megáradt patakok (de nagy víz nem változik meg erre) /miatt?/ több foly bé, mint ami lefolyhat az árkon. Itt a lefolyást kell sebesíteni, s a martokat emelni, kivált, ahol hibásak, kiromlott törpék faschniákkal vagy két kert közé tömött agyaggal, vagy kováccsal.11

2. Ha nagy szél fúj szembe.

3. Ha egy más, hatalmasabb, nehezebb s sebesebb (talán éppen akkor megáradt) víz szakad be; (kivált ...angulusra 12) mert akkor ez annak árkába foly, s kergeti fel azt, s mint egy gát, úgy puffasztja fel.

4. A gátak, amelyek nem úgy vannak csinálva, hogy több helyeken kapu legyen, melyeken a víz olykor kimehessen, sőt maga az áradt víz emelje fel (egy vízen úszó alkotmány által vagy másképpen) szokás így is s az is jó.

5. Ha fölül elébb indul a jég, s alól megakadt, a jég alá is menve, sat.

II. Mik késleltetik a vizet?

1. A Scopcutirozás /kiolvashatatlan német szöveg/ – a víz ereje a partok további rontásán dolgozik s sebességét veszti.

2. Az igen keskeny árok, mivel a frictio13 nagy, az effektus szerint van.

3. Az igen széles árok, amennyiben leterülve a víz nagy frictiót kap, sebességét elveszti, s fövenyszigeteket, folyódásokat rak, s instabilis az árok feneke mindennek.

4. Ha az esés kisebbíttetik vagy fent feneke leszállításával, vagy alatt, feneke emelődésével. Tulajdonképpen elébb, mikor a keskenyebb árok szélesebbre nyílik, a víz leszáll, s nagyobb esést kap csak ebben a tekintetben. 

III. Sebesítik a vizet.

1. Az egyenes út, a kígyóknak általvágása, mely kevés kezdettel s eligazító csapógátakkal megeshetik.

2. Ahol két víz egybeszakad, hegyes szögre kell vinni.

3. Ha az esés nagyobbodik

IV. Mi a Stromgränze? 

1. Az elromlott part felett és alatt kell megmérni, s a két szélesség summájának fele.

2. A víz szélesedik s mélyül hova tovább, két bészakadt ügyes víz között mondatik Strämlengennek (folyamhossz), s széle s mélysége (mely leginkább egyforma, ott az esés teendő által) neveztetik normal breite, tiefenek ( normális szélesség, mélység). A víz sebessége sokmint mérődik valamely helyen meg. 

3. Az írt helyen Normalgeschwindigkeit (megszokott sebesség) After Armnek hívatik, mely visszatér a főfolyóba, Wahrer Armnak, ( a valódi folyóág) amely kiszakadt belőle, s többé vissza nem szakad, amaz az áradáson semmit nem segít.

V. Mivel lehet a törpe partokat emelni?

Faschniákból csinált Deckerverckel (a folyópart védőburkolata) 

VI. Mivel ostromlott partokat oltalmazni?

Schütz Bohnernnel (védelem, oltalom)

VII. Mivel szigetet vagy partot elhordani?

Treibbohnernnel, s aztán (ha a víz nem sós) Az új földet be kell fűzzel, nyárral plántálni.

 

(Folytatjuk)

Oláh Anna

 

9 A Bodor-híddal kapcsolatos – néha anekdotaszerű – közhiedelmet Pál-Antal Sándor aprólékos levéltári kutatásokkal tisztázta: http://www.e-nepujsag.ro/op/article/bodor%C3%A9-volt-e-bodor-h%C3%ADd; 10 Bernoulli, Daniel (1700–1782) svájci orvos, fizikus és matematikus. Legfontosabb eredménye a stacionárius áramlásra vonatkozó Bernoulli-egyenlet ; 11 kavics; 12 azaz szögre a főáramra; 13 súrlódás