„Európának koherensebb menekültügyi politikát kell kialakítania”

Az Európai Bizottság újabb javaslatot tesz a menekültkvóta-rendszerről, várhatóan kötelező kvótákat oszt majd le az uniós tagállamoknak a migránsok befogadására, a végső döntést azonban az Európai Tanács hozza meg októberben. Romániától a médiába kiszivárgott információk szerint azt várják el, hogy mintegy 6300 menekültet „vegyen át” a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól, úgymint Görögország, Olaszország és Magyarország. Mi Románia álláspontja e kérdésben, felkészült-e az ország a migránsok befogadására? – kérdeztük Borbély László parlamenti képviselőt.

 – Az Európai Bizottságnak ez a második nekifutása, miután májusban ugyancsak kötelező kvótákat ajánlott, és akkor 40.000 migránst „osztott le” az uniós tagországoknak, bizonyos logika alapján. Az Európai Tanács ezt júniusban visszautasította. Akárcsak a tagállamok, Románia is önkéntes alapon, szolidaritását jelezve, vállalta 1785 menekült befogadását. Mintegy 225-en már régebb itt tartózkodnak, ők nem ezzel a menekülthullámmal érkeztek, a belügyminisztérium tájékoztatása szerint pedig novemberben érkezik az első 300 migráns, majd százanként jönnek a menekültek, megközelítőleg 2016 közepéig. Románia egyelőre, a jelenlegi infrastruktúrával, 950 menekültet tud befogadni. Nyilván új helyzet alakult ki, megsokszorozódott a menekülők száma, ezért terjeszt elő az Európai Bizottság egy másik javaslatot, ami akkor válik törvényerejűvé, ha az Európai Tanács elfogadja. A kötelező kvótákat minősített többséggel el lehet fogadni, nem szükséges hozzá konszenzus. Egyelőre úgy néz ki, hogy a visegrádi országok és talán egy-két balti állam, illetve Románia is ellenzi a kötelező menekültkvótát. Románia szolidáris, és megvizsgálja, hogy milyen befogadóképessége lesz a jövőben, de egyelőre nem tud több menekültet befogadni. Koherensebb menekültügyi politikát kell kialakítania, és nemcsak Európának a dolga ez, hanem az egész világé. Az igaz, hogy a migránshullám Európa felé irányul, de meg kell nézni, hogy honnan jönnek a menekültek. Nem véletlen, hogy „elveszítik” úgymond az irataikat, azért is, mert sokan nem Szíriából, hanem Afganisztánból, Pakisztánból, Iránból jönnek. Azért kezdeményeztem ezelőtt két héttel Bukarestben a szenátus és a képviselőház külügyi, nemzetbiztonsági és a schengeni csatlakozás technikai feltételeivel foglalkozó bizottságok vezetői, illetve a külügyminisztérium, valamint a belügyminisztérium képviselői közötti tanácskozást, hogy elemezzék, mi az ország álláspontja a migránskérdést illetően. Eldöntöttük egy parlamenti különbizottság létrehozását, amely csak ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. A mai, szeptember 14-i EU-belügyminiszterek találkozójára az elnöki hivatallal és a kormánnyal megpróbálunk közös álláspontot kialakítani, amit az Európai Tanács előtt is fenntartunk. Hamarosan a nemzetvédelmi tanácsot is összehívjuk, hogy megtárgyaljuk a menekültkérdést. 

 – Konkrétan: mi lenne a parlamenti különbizottság feladata?

 – A menekültügyi bizottságnak az lesz a dolga, hogy elemezze a törvénykezést, mert valószínűleg módosítani kell rajta, és tartsa a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, amelyeknek szerepük van a menekültkérdés megoldásában.

 – Olyan feltételezések is vannak, miszerint Románia esetleg a schengeni övezetbe való felvétel feltételeként szabja a magasabb menekültkvóta elfogadását. Mi erről a véleménye?

 – Nem lehet így leegyszerűsíteni. Mi csak azt mondtuk, hogy most, amikor szolidaritást kért tőlünk az Európai Unió, ne felejtse el, hogy Romániát négy évig a kispadon tartották, teljesen indokolatlanul. Szerintem védettebb lenne Európa, ha a schengeni határokat Bulgária, illetve Románia határáig kiterjesztenék. Mi vagyunk Európa keleti határa, és bebizonyítottuk, hogy biztonságosak ezek a határok. Ha szolidárisak vagyunk, legyünk szolidárisak mindenben. Nem elfogadható, hogy négy évig különféle kifogásokkal halasztgassák Románia felvételét a schengeni övezetbe. Miért nem lehet legalább a légi közlekedés szintjén bevezetni első lépésként, amit Románia kér? Ezt valamilyen formában javasolni fogjuk. Mondják, minden rosszban van valami jó. Ha schengeni ország lennénk, a migránsok valószínűleg nagyobb számban jöttek volna Románia felé. A kötelező menekültkvóta elutasítása azonban ne indokolja azt, hogy továbbra is kizárjanak a schengeni övezetből, vagy korlátozásokat vezessenek be a fenti álláspontot képviselő schengeni országokkal szemben. Egyébként is, akkor, amikor Németország azt mondta, be tud fogadni több százezer menekültet, miért játsszuk azt, hogy leosztjuk a kvótákat? Például ha megérkezik 1785 migráns Romániába, úgy vélem, 95 százalékuk tovább akar majd menni, a legtöbben Németországba. Akkor miért jöjjenek ide, miért költsön az Európai Unió és a román állam fél évig arra, hogy regisztrálja, ellássa, integrálni próbálja a migránsokat, ha utána úgyis továbbmennek? Miért nem irányítják Németország felé őket, ha végül úgyis oda mennek előbb-utóbb? Ez egy nagyon egyszerű kérdés, amit meg kell tárgyalni. 

 – Mennyire van felkészülve Románia a menekültek befogadására?

 – Egyelőre nincs felkészülve. Ha a menekültek a leosztott kvóta szerint jönnek, erre külön pénzt kap Románia az Európai Uniótól, a költségek csak egy részét állja a román állam. Ezt a kérdést feltettük a minisztériumoknak is. A migránsok fogadása, regisztrálása, elhelyezése, ellátása egy bürokratikus, nemzetközileg szabályozott eljárás, amire fel kell készülni, és Románia még nem áll készen erre. Ezt a kérdést meg kell tárgyalja a nemzetvédelmi tanács, a kormány, hiszen ha a migránsok egy része itt akar maradni, lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy megtanulják a nyelvet, nyelvismeret hiányában is eleinte meg kell oldani a gyerekek iskolába járását, a munkaerőpiacon való integrálásukat stb. Még van annyi idő, hogy felkészüljünk: embereket kell felvenni a belügyminisztériumhoz, akik ezzel foglalkozzanak, pénzt kell elkülöníteni erre. Bizonyos szempontból szolidárisaknak kell lennünk a menekültekkel, de a gazdasági migránsok, bűnözők kiszűrése fontos. 

 – Jelenleg több központban fogadhatják a migránsokat. Felmerült, hogy iskolai bentlakásokban lehetne őket elhelyezni, ám a javaslatot számos megyében elutasítják. Maros megyében sem karolta fel a tanfelügyelőség. 

 – Már van hat befogadóhely Romániában, ahol el lehet helyezni a menekülteket. A tanügy-minisztérium és a többi tárca átiratban kérte a helyi hatóságokat, hogy mérjék fel a lehetőségeket, de még nem született döntés ezzel kapcsolatban. A befogadóközpontok kialakítása elsősorban a határ menti zónákban indokolt, hogy minél kisebb távolságot kelljen megtenniük a menekülteknek. A szóban forgó hat központ nemcsak a határhoz közeli településeken van, több megyében – Maros megye nincs köztük – alakították ki. Számos megyében vannak elhagyott kaszárnyák, amelyeket befogadó-központokká lehet alakítani.