Hogy még drámaibbnak tűnjön, azt állította, hogy senki sem harcol, hogy a munkahelyeken a román nyelvet használják: a magáncégek többségében – minő szörnyűség! – magyarul beszélnek, és a részvényesek is magyarok.
Drámai helyzetet emlegetve zokogott a Kovászna megyei románok állapotáról szólva a Nemzeti Koalíció Románia Modernizálásáért elnevezésű szervezet elnöke, miután pár nappal ezelőtt a székely megyébe látogatott, ahol „42 Hargita, Kovászna és Maros megyei román szervezet képviselőivel” tárgyalt, és megállapította: a szituáció drámai: 2002 óta „a román lakosság létszáma csaknem a felére csökkent”. Ugyanis – állítja – az identitásuk megőrzésének a legelemibb eszközei is hiányoznak, folyamatosan „alulfinanszírozzák a román kulturális és civil szervezeteket, és majdnem teljesen eltűntek a román nyelvű újságok és sajtótermékek”. Hiány van román nyelv- és történelemtanárból a megyében, ráadásul az intézmények „magyarokat kérnek fel a román nyelv és a románok történelmének tanítására”. Az állam meg semmivel sem motiválja a pedagógusokat, hogy ebbe a térségbe jöjjenek – a román identitást megőrzendő. Holott, jelentette ki, „számottevő előnyöket” kellene biztosítani ezeknek a tanároknak, hiszen „apostoli küldetésük” van.
Hogy még drámaibbnak tűnjön, azt állította, hogy senki sem harcol, hogy a munkahelyeken a román nyelvet használják: a magáncégek többségében – minő szörnyűség! – magyarul beszélnek, és a részvényesek is magyarok. Akkor logikus lenne a kérdés: miért kellene románul beszéljenek egymás között?
Azt is mondta, hogy az ország politikai vezetése az utóbbi 27 évben teljesen elhanyagolta a román közösséget, kizárólag a „magyarok által biztosított választási előnyökre” koncentrált. És azt tovább fokozandó, állította, hogy a megyei turisztikai mestertervbe „kizárólag magyarok által vezetett közösségeket vontak be, teljesen mellőzve a román vezetésű településeket”. Ezért a fiatalok Brassó, Kolozsvár és Bukarest felé veszik az útjukat… A megyei tanács a pénzek leosztásánál is „diszkriminálja” a „román kisebbséget”, nem konzultál a három megye románságát képviselő civil fórummal, a megyei tanács folyamatosan „megalázza a román hivatalosságokat” azzal, hogy a megyei tanács ülésein magyarul beszélnek, a románok pedig kénytelenek fülhallgatóval hallgatni a fordítást. Ami a legborzasztóbb: magyarról románra. És ha ez sem lenne elég, a tolmácsok is magyarok!!!
Ezért aztán „Románia vezetőihez fordult”, konkrét megoldásokat javasolva a székelyföldi románok identitásának megőrzése érdekében.
Csak annyit teszünk hozzá, hogy Kovászna megye lakossága több mint 223 ezer, melynek 73,79%-a magyar, 23,28%-a román és 2,68%-a cigány. Vagyis, ha a fenti és a hozzá hasonló nemzetféltők „kanyarfúrós” logikájával értelmeznénk a hatályos helyi közigazgatási törvényt, akkor akár azt mondhatnánk, románul is ki lehet tenni a feliratokat.
Persze, tudjuk, hogy Romániában élünk, hogy az állam nyelve a román. Csak azt akarjuk tudatosítani, tekintve a mindennapi élet tapasztalatait, hogy a „szolgálatos hőbörgők” képzelt „drámai” helyzetekkel próbálják riogatni az embereket. Szerencsére mind kevesebb sikerrel.
