„A Tienanmen téri merényletet külföldről támogatták”
Kína belbiztonsági főnöke külföldi szeparatista csoportokkal hozta összefüggésbe a hét eleji Tienanmen téri incidenst, amelynek öt halálos áldozata és legalább 40 sérültje volt – derült ki pénteki kínai médiajelentésekből.
Kína belbiztonsági főnöke külföldi szeparatista csoportokkal hozta összefüggésbe a hét eleji Tienanmen téri incidenst, amelynek öt halálos áldozata és legalább 40 sérültje volt – derült ki pénteki kínai médiajelentésekből.
A Tiltott Város bejáratához közel a tömegbe hajtott egy terepjáró, és járókelőket elsodorva egy kőhíd korlátjának ütközött. A rendőrség közlése szerint az autót a benne ülő ujgur nemzetiségűek benzinnel felgyújtották, a sofőr és két utasa – a felesége és az anyja –, továbbá két turista meghalt.
A Peking szívében történteket hivatalosan terrorcselekménynek minősítették, az esethez kapcsolódóan öt embert őrizetbe vettek. A kommunista párt politikai bizottságában a közbiztonságot felügyelő Meng Csien-csu egy vele készült tévéinterjúban a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalmat nevezte meg olyan szervezetként, amely a merénylet hátterében áll.
A kínai hatóságok az akciót – csakúgy, mint Meng – szervezett és előre kidolgozott terrorcselekménynek nevezték. Meng hangoztatta, hogy szükségesnek tartja a nemzetközi terrorellenes összefogás szorosabbra fűzését, az elrettentés megerősítését a térség békéje és stabilitása érdekében.
A Hszincsiang-Ujgur autonóm terület függetlenségéért küzdő Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom (ETIM) 1990 és 2001 között több mint 200 terrorcselekményt követett el, amelyeknek legalább 162 halálos áldozata és több száz sérültje volt. Kínában 2009-ben hivatalosan terrorszervezetnek minősítették, és ezt tette 2011-ben az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió is.
A pekingi merénylet pontos indítékairól még nem jelentek meg információk, és az ETIM-re nézve terhelő bizonyítékokat sem mutattak be, de a kínai külügyi szóvivő hangoztatta: a Kína-ellenes terroristák nem mondtak le arról a szándékukról, hogy egy iszlám államot hozzanak létre. A szóvivő visszautasította, hogy e törekvésnek bármi köze lenne a kormány etnikai vagy vallási politikájához.
A törökkel rokon nyelvet beszélő, muszlim vallású ujgur népcsoport tagjai, a körülbelül 21 milliós Hszincsiang őslakói jelenleg a terület népességének megközelítően 45 százalékát adják. Hszincsiangban időről időre fegyveres akciókkal, esetenként terrorcselekményekkel hívják fel magukra a figyelmet az ujgur lázadók, olykor vallási fanatikusok, illetve a terület elszakadását hirdetők.
