„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”*

Az ’56-os forradalom és szabadságharc évfordulóját a magyar közmédia is méltó módon ünnepli meg. A műsorfolyamban a megemlékezések és a dokumentumfilmek kockái a dicső napokat idézik fel. 

Az ünnepet megelőző és követő napokban is a Szabadságunk harcosai – 1956 címmel sugároz rövid dokumentumfilmeket a közmédia. A dramatizált jelenetekkel forgatott filmetűdök a hétköznapok hőseinek állítanak emléket. A szalagon többek között megjelenik Pécs Géza, az a mentős, akit cellatársa, egy provokátor juttatott bitófára. Mány Erzsébet története szintén megrendítő: egy tizenkilenc éves lány tragédiáját mutatja be. Angyal István, a zsidó származású fiatal megjárta a haláltáborok poklát, csatlakozott a forradalmárokhoz, s lelkierejéről tett tanúbizonyságot vádlói előtt is. „Éljetek, nevessetek teli szájjal!” volt a kedvenc mondása, de neki a további élet nem adatott meg.

Ugyancsak a hazafiak emlékét őrzi a Dicsőség a hősöknek sorozat, amely témáit az ország különböző településeinek forradalmi eseményeiből merítette. A Somogy megyei Nyímben történteket Rékai János örökítette meg írásaiban, aki gyermekként élte át a vérzivataros napokat. A komáromi emlékezésben a forradalom lelkes kisemberei szólalnak meg. Erzsébet, a munkásnő röplapokat készített, mások a vörös csillag leverésében segédkeztek. A rezsim arroganciája: a szovjet emlékmű újjáépítését a hősökkel fizettették meg. A csehmindszenti epizód Mindszenty József hercegprímásnak és édesanyjának állít emléket. A hős asszony mindent megtesz, hogy fiát kiszabadítsa, reménytelenül. Édesanyja halálakor fia még a temetésére sem mehetett el. 

Az ünnep reggelén vetíti a Duna A remény hullámhosszán… című dokumentumfilmet, amely a Magyar Rádió előtti tüntetés és a sokak életét követelő sortűz történetét dolgozza fel (9.00). Ezt követi a katonai tiszteletadás: Magyarország nemzeti zászlajának ünnepélyes felvonása a Kossuth téren (10.00).

A pesti srácok hősiességének híre bejárta a világot. Későbbi sorsukról viszont lényegesen kevesebbet tudunk. A Patria Nostra – ’56-os menekült kamaszok a francia idegenlégióban című dokumentumfilm azoknak a fiataloknak a további sorsát eleveníti fel, akik a forradalom leverése után beálltak a hírhedt intézménybe (Duna 10.35).

Egy házasság első napja – Ablak a Corvin-közre a Constantinovits orvos házaspár valós történetét dolgozza fel. A fiatal pár az 50-es évek elején úgy kerülte el a kitelepítést, hogy néhány óra alatt házasodott össze. A forradalom napjaiban Constantinovits Milán lakása Corvin-közre néző ablakából fényképezte az eseményeket. Végig- követte, amint a gépágyút kezelő sógora a szemük láttára halt 

hősi halált (Duna World 12.50). 

A Bartók rádió Cziffra György Liszt-felvételeivel emlékezik a forradalomra. A kiváló zongoraművész – fizikai és lelki meghurcoltatásai után – 1956-ban új hazát választott. A franciaországi Senlisben egy romos kápolnát alakított hangversenyteremmé, s nagyon sokat tett ifjú zenészek megsegítéséért. 

A hangversenyen elhangzik az a Magyar fantázia, amit 1973-ban, első hazatérésén is eljátszott a Zeneakadémián (14.47).

Az Arcvonásokban dr. Zilahy Miklós sorsa elevenedik meg. A forradalom leverése után az egyetemista elhagyta hazáját, és Németországban kezdett új életet. A Justus-Liebig Egyetem egykori hallgatója, majd professzora a forradalom napjairól és új életéről osztja meg gondolatait (Kossuth 15.05).

Az Árulók című magyar tévéfilm 1948-ban a megszállt Magyarországon játszódik. A mozi főhőse Illés Tatjána, a szovjet hadsereg őrnagyának, Illés Bélának a lánya, aki az egyetemen apja egyik művét, a Guszev cári tisztről írt történetet viszi színre. Szerelem, intrika, politika színesíti a film cselekményét (Duna 21.25).

 

*Bibó István