2024. july 8., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Screen: feltámadt a magyar film

  • 2016-02-19 12:11:35

  • MTI

Új dinamizmus váltotta fel az állami finanszírozási rendszer átalakítása miatt kialakult fásultságot a magyar filmkészítésben a Screen International című brit filmes szaklap szerint, amely Egy ipar újjászületése címmel közölt összeállítást a 66. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) hétfőn megjelent számában.
Geoffrey Macnab írása szerint öt éve „nagy felfordulás” volt a magyar filmiparban, és a szakma bizonyos részei erős gyanakvással szemlélték az Andy Vajna filmszakmai kormánybiztos vezette átalakulást, tekintve, hogy „Magyarország olyan szerzői filmesek országa volt, mint Jancsó Miklós, Szabó István és Tarr Béla, Vajna pedig a Rambo és az Emlékmás producere”.
A 2016-os Berlinale kezdetén a hangulat „derűlátóbb”, és a Saul fia sikere „hatalmas lökést adott a magyar filmnek nemzetközileg és otthon is” – emelte ki a szerző, rámutatva, hogy Nemes Jeles László több mint egy tucat díjjal kitüntetett Oscar-jelölt alkotása csaknem teljes mértékben az új finanszírozási rendszer intézménye, a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásából készült.
Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója a lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy már érezhető a Saul fia hatása a magyar filmiparban, főleg a fiatal filmesek körében, akik látják, hogy milyen nagy pályát futhat be egy első film.
Az átalakulás kezdetén a kételkedők attól tartottak, hogy Andy Vajna befolyása és ízlése érvényesül majd a Filmalapban, és így háttérbe szorul majd a szerzői film, és a szakma az adókedvezmény révén csak a nagy nemzetközi produkciókra összepontosít a helyi filmkészítők támogatása helyett. Mundruczó Kornél Fehér Isten című 2014-es filmjének sikere és a Saul fia azonban rácáfolt ezekre az aggodalmakra.
A hatoslottó játékadójából származó bevételből gazdálkodó Filmalap tavaly – Inkubátor Program néven – külön támogatási programot is indított a pályakezdő filmeseknek – írta a Screen International szerzője, ismertetve a programot, és hozzátéve, hogy Nemes Jeles László már hozzáfogott Naplemente című új filmjének fejlesztéséhez, Mundruczó Kornél pedig gyártási támogatást kapott az Európa Tanács filmalapjától, az Eurimages-tól Felesleges ember – Egy menekült története című filmjéhez.
Geoffrey Macnab kiemelte, hogy számos Magyarországon kívüli megfigyelő éles bírálatot fogalmazott meg az Orbán Viktor kormánya alatt véghezvitt médiareformok miatt, amelyek meglátásuk szerint korlátozták a szólás szabadságát, a kormányfő azonban még külön levélben is gratulált a Saul fia alkotóinak, és korántsem ő az egyetlen „rajongó”, hiszen sok fiatal látta már a filmet, amely 
„fájdalmas vitát gerjesztett a magyar társadalomban megjelenő antiszemitizmusról”.
Az Oscar-jelölés után az alkotás magyarországi filmszínházi nézettsége 20 százalékkal emelkedett és bekerült a tíz legnépszerűbb alkotás közé, ami Havas Ágnes szerint „nagyszerű jel”. Nemes Jeles László sikere révén jelentős figyelem irányul Magyarországon a hazai filmre, ezt mutatja például, hogy Kern András Gondolj rám című munkájára 13 ezren váltottak jegyet a bemutató utáni első napon – olvasható a Screen International összeállításában.
A Berlinale szakmai vására, a European Film Market (EFM) alkalmából a fesztiválon megjelenő másik tekintélyes lap, a The Hollywood Reporter is külön összeállításban foglalkozott a magyar filmiparral, illetve annak egy másik ágazatával, a külföldi produkciók gyártásával. Kiemelték, hogy a 2010-2013-as időszakban a filmgyártásra fordított összeg a hazai össztermék (GDP) 0,15 százalékát tette ki, ami a duplája a Nagy-Britan-niában és Franciaországban regisztrált aránynak, és a szakmai várakozások szerint csak idén 200 millió dollárt fordítanak az országban külföldi produkciók gyártására.
A The Hollywood Reporter megszólaltatta többek között Howard Ellist, a Mid Atlantic Films nevű budapesti székhelyű filmgyártó cég egyik vezetőjét, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokon, Kanadán és Nagy-Britannián kívül sehol nem annyira kedvező a filmgyártás környezete, mint Magyarországon. A szakembergárda „tehetsége és érettsége”, az infrastruktúra fejlettsége és az adókedvezmények „jó értelemben véve tökéletes vihart” idéztek elő a filmkészítőknek – mondta Howard Ellis.
A Berlinaléra idén két magyar alkotást hívtak meg, Bucsi Réka LOVE című animációs filmje hétfő este debütál a rövidfilmes versenyprogramban, Fliegauf Bence Liliom ösvény című játékfilmjének világpremierjét a formabontó, kísérleti alkotásokat felvonultató Forum nevű szekcióban tartották. A filmnek jó kritikai fogadtatása volt, például a The Hollywood Reporter két kultikus rende-ző, Terrence Malick és Andrej Tarkovszkij filmjeihez hasonlította a Liliom ösvényt, amelynek rendező-forgatókönyvírója a Csak a szél című alkotásával 2012-ben elnyerte a Berlinale nemzetközi nagyjátékfilmes zsűrijének nagydíját.
 
Magyar részvétellel készült filmtervet díjaztak Berlinben
A Blind Willow, Sleeping Woman címmel készülő francia–magyar–holland filmterv nyerte az Eurimages fejlesztési díját a 66. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon – közölte a Magyar Filmunió az MTI-vel.
A Berlinale keretében megrendezett hétvégi koprodukciós fórumon (Berlinale Co-Production Market) 29 ország alkotói 36 filmtervet mutattak be a szakmai közönségnek. Az Európa Tanács filmalapja, az Eurimages idén adott ki díjat először a Berlinalén, a 20 ezer euróval járó elismerést készítők a filmterv fejlesztésére fordíthatják.
A Proton Cinema és a Pioneer Pictures részvételével készülő Blind Willow, Sleeping Woman a világhírű japán író, Haruki Murakami novelláiból készül, rendezője a magyar származású, Franciaországban élő Pierre Földes. Az egész estés animációs film magyar társproducere Petrányi Viktória (Proton Cinema) és Peták Nóra (Pioneer Pictures) – olvasható a közleményben.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató