Orbán Balázs méltó utódai

Maros megyéből Simon Judit, a Hifa Románia alapítója és „lelke”, Hargita megyéből Kovács Piroska tanárnő, Kovászna megyéből pedig Váncsa György vette át tegnap az Orbán Balázs-díjat.

Maros megyéből Simon Judit, a Hifa Románia alapítója és „lelke”, Hargita megyéből Kovács Piroska tanárnő, Kovászna megyéből pedig Váncsa György önkéntes tűzoltóparancsnok vette át tegnap ünnepélyes keretek között a Maros, Hargita és Kovászna megyék tanácsai által odaítélt Orbán Balázs-díjat. Életüket mindhárman a közösségnek szentelték.
Tegnap délután a Székelyföld Napok Maros megyei zárómozzanataként a marosvásárhelyi Kultúrpalota adott otthont a rangos rendezvénynek, amelyen jelen volt Lokodi Edit Emőke, Maros megye, Borboly Csaba, Hargita megye és Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke. 2011-ben, az Európai Unió által az önkéntesség évének nyilvánított esztendőben olyan személyeknek ítélték oda az Orbán Balázs arcképét ábrázoló emlékérmeket, valamint az ezeket kísérő okleveleket, akiknek életcélja az önkéntesség, olyanoknak, akik élete, munkássága mindannyiunk számára példaértékű – hangsúlyozta Kilyén Ilka, a Molnár Tünde orgonaművész előadásával induló ünnepi műsor vezetője.
Lokodi Edit Emőke bevallotta, büszke arra, hogy Maros megyében a minden év májusában megszervezett civil szervezetek seregszemléjén az derül ki, hogy évről évre egyre többen vannak, akik felvállalták a közösségért való önkéntes munkát.
– Azoknak adjuk a díjat, akik életcélja, feladata az önkéntesség. Olyan embereknek, akik soha nem kérdezik meg, hogy mit adsz cserébe a segítségért. Akik a közösségükért élnek. És hogy miért Orbán Balázs-díj? Túl azon, hogy egy fantasztikus személyisége a kultúránknak, a világot bejárva azon munkálkodott, hogy a Székelyföld mindenhol ismertté váljon – indokolta a választást a Maros megyei tanácselnök. Borboly Csaba Orbán Balázs méltó utódainak, a székelység kiemelkedő napszámosainak nevezte a három díjazottat.
Simon Judit joggal nevezhető példaképnek bárki számára. Nagyon erős ember, annak ellenére, hogy élete kerekes székhez kötött. Megmutatta, hogy a lelkierő nem függ össze a mozgásképességgel. Sosem magára gondol, hanem közösségére. A mozgássérülteket tömörítő Hifa Románia Egyesület egyik alapítója és „lelke”, fáradságos munkájának köszönhetően a kis, zárt csoport aktív szervezetté nőtte ki magát. Judit fiatalon mert álmodni, és megtanított egy közösséget, hogy hogyan valósíthatók meg az álmok – hangzott a tolószékben ülő fiatal lány laudációjában, aki nap mint nap megvívja a maga harcát azért, hogy sérült sorstársai méltó életet élhessenek, jogaikat tiszteletben tartsák.
A Hargita megyei máréfalvi Kovács Piroska magyar szakos tanárnő, a helybéli iskola egykori igazgatója maradandót alkotott, életét annak szentelte, hogy a máréfalvi székely kapuk hagyományát életben tartsa, könyvet írt ezek történetéről, és szülőfalujában ma is támogatókat toboroz a több mint százéves kapuk restaurálására.
A Kovászna megyei kőröspataki Váncsa György, Gyuri bácsi, ahogy szülőfalujában szólítják, júliusban tölti életének 83. évét. Önkéntes tűzoltóparancsnokként 70 éven át szolgálta közösségét. Mint vallja: „az önkéntes munkára a lelkiismeret sarkallja az embert”.