Lapozó

Amikor Woodrow Wilsont 1912-ben megválasztották az Egyesült Államok 28. elnökének, senki nem gondolta volna, hogy hivatali ideje letelte előtt az újvilági nagyhatalom története során először részt vesz egy globális háborúban és az azt követő nemzetközi béketeremtésben. 1913 tavaszán, beiktatása előestéjén Wilson egy princetoni barátjának azt mondta, hogy „a sors iróniája volna, ha kormányomnak elsősorban külpolitikai kérdésekkel kellene foglalkoznia”. (Glant Tibor). 1918. december 1-jén Belgrádban kikiáltották a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, és ezzel úgy tűnt, sor került egy százéves folyamat végére. Megvalósulni látszott a Balkán-félsziget szláv népeinek az az álma, hogy szerbek, horvátok és szlovének ne idegen népek uralma alatt, hanem fajtestvéreikkel közösen, egy szabad és független délszláv államban éljenek. Az ehhez vezető út azonban nemcsak rendkívül hosszú, de nagyon rögös is volt, amelynek jelentős megállója az 1917. július 20-án közzétett korfui nyilatkozat volt. (Hornyák Árpád). A központi hatalmak támadása 1917. október 24-én hajnali 2 órakor négy és fél órás gázlövéssel kezdődött, amely váratlanul érte az olaszokat, mivel gázmaszkjaik alig voltak, és azok sem védtek hatásosan a lövedékekből kiszabaduló többféle mérges gáz ellen. 6 óra 30 perckor megkezdődött a hatalmas erejű tüzérségi előkészítés, amelybe 7 órától az aknavetők is bekapcsolódtak. Tolmeinnél reggel 8, Flitschnél 9 órakor lendült támadásba a 14. hadsereg gyalogsága. (Balla Tibor). 1914. július 28-án azonban kitört az első világháború, ezért Tisza minden figyelmét a belső nyugalom fenntartására és a katonai képességek maximalizálására fordította, kemény kézzel kormányozva Magyarországot. Politikája meglepően sokáig eredményesnek bizonyult, a háború elhúzódása és a nehézségek fokozódása azonban az ő tekintélyét is megtépázták, az antant államaiban pedig úgy tekintettek rá, mint a Monarchia erős emberére, aki egyúttal a központi hatalmak ellenállásának egyik oszlopa. (Maruzsa Zoltán). Beck hivatalba lépése kezdetétől felismerte, milyen veszélyt jelenthet a Monarchiára nézve délkeleti szomszédja. Természetesen tisztában volt azzal, hogy a két állam közötti méretkülönbség miatt Románia sohasem fogja megkockáztatni, hogy egy kizárólag kettejük között folyó háborút kiprovokáljon. Ugyanakkor az is világos volt számára, hogy a románok egy osztrák-magyar-orosz konfliktusba bekapcsolódva már komoly nehézségeket okozhatnak, különösen, ha a dualista birodalomnak egyidejűleg esetleg még más balkáni államokkal vagy akár Oroszországgal is háborúznia kell. A hatalmas cári hadsereggel szemben ugyanis az osztrák-magyar erők zömét mindenképpen be kell vetni, miáltal a többi frontra – így adott esetben Erdély védelmére egyszerűen nem marad elegendő katona. (Polmann Ferenc). 1913 végén Kolozsvárott színre lépett, 1914 nyarán pedig ugyanott kiérlelt munkatervvel szervezeti alakot öltött az Erdélyi Szövetség. Függetlenségi fősodratú ellenzéki tetőszervezetként a birtokos nemesség és polgárság, az állami tisztiviselőréteg és a keresztény, főleg katolikus klérus tagjait tömörítette egybe. A század eleji székely mozgalom folytatásában és a kulturális decentralizációt szorgalmazó értelmiségi kezdeményezésekkel párhuzamosan készült működni, amikor kitört az első világháború, amelynek hullámaiban kereken három évre alámerült. (K. Lengyel Zsolt). Korunk, 2017. február. 1917 a történelemben.