Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2013-06-11 14:27:58
A végrendelet vagy testamentum olyan jogügylet, melynek értelmében egy nyilatkozó magánszemély javairól, halála esetére, egyoldalúan rendelkezik.
Az új Ptk. előírásai szerint a végrendelet az illető személy hagyatékát képező javak leírását, azt a személyt, akire a a végrendelkező végrendeletben hagyományoz, előző végrendeletek visszavonására vonatkozó előírásokat, örökségből való kitagadást stb. tartalmazhat.
A törvény ugyanakkor tiltja a kölcsönös végrendeletet, tehát az olyan jellegű végrendeletet, melyen belül két vagy több személy – egyik a másik javára – rendelkezik.
A romániai jogrendszer több végrendelettípust ismer. A végrendeletek két csoportba sorolhatók: a közönséges végrendeletek, illetve a kiváltságos végrendeletek.
A közönséges végrendek, pontosabban annak két típusa – a hitelesített végrendelet (közvégrendelet) és a magánvégrendelet – a legelterjedtebb.
Míg a magánvégrendelet fő jellemzője az, hogy azt a végrendelkező saját kezűleg írja, keltezi és aláírja, a hitelesített végrendeletet – ahogy erre megnevezése is utal – hitelesíteni kell.
Hitelesített végrendeletet a közjegyzők készíthetnek. Megemlítjük, hogy az új Ptk. előírásai szerint hiteles végrendeletet nemcsak a közjegyző, hanem más közméltóság is készíthet. Sajnos az új előírás ennél több részletet nem tartalmaz, illetve nem tesz pontosítást azokra a személyekre, akik ebbe az utóbbi kategóriába sorolhatóak.
A hitelesítés a végrendelkező személy, egy vagy több tanú jelenlétében is történhet.
A hiteles végrendelet a következő előnyöket nyújtja:
az olyan személyek is rendelkezhetnek ilyen módon, akik nem tudnak írni vagy olvasni,
nagyobb biztonságot nyújt a megőrzés szempontjából, mivel egy példány mindig a közjegyzőnél marad,
a rendelkező akarata kevésbé befolyásolható, mert a szabad akarat kinyilvánítását a közjegyző is felügyeli a hitelesítéskor, valamint lehetséges egy vagy több tanú jelenléte.
Ugyanakkor ez a típusú végrendelet hátrányokat is mutat a magánvégrendelettel szemben:
nagyobb költséggel jár,
az előállítása több időt igényel,
nem biztosítja a végrendelet tartalmának teljes titoktartását.
A hiteles végrendelet előállítása érdekében a rendelkező egy közjegyzőnél jelentkezik, és közli végső rendelkezéseit. Ezután a közjegyző azt felolvassa, vagy a rendelkezőnek átadja elolvasásra.
Ugyanakkor a törvény megengedi azt is, hogy a rendelkező személy az általa már megszerkesztett végrendelettel jelentkezzen a közjegyzőnél. Ilyenkor a közjegyző azt felolvassa neki a hitelesítés előtt.
A felolvasás, illetve elolvasás után a végrendelkező a közjegyző előtt azt nyilatkozza, hogy a végrendelet az ő szabad akaratát tartalmazza.
Ezután a rendelkező személy a végrendeletét alárja, míg a közjegyző a hielesítési végzést írja alá.
A magánvégrendelet a következő előnyöket nyújtja:
nincsen alávetve különösebb formaságoknak,
gyakorlatilag akárhol előállítható, a közjegyző beavatkozása nélkül,
biztosítja a rendelkező akaratának a teljes titoktartását,
nem igényel különösebb költségeket a rendelkező részéről.
Hátrányai ellenben a következők:
a rendelkező akarata könnyen befolyásolható,
könnyen módosítható vagy akár megsemmisíthető,
az egyszerű formaságok miatt könnyen hamisítható,
jogi ismeretek vagy útmutatás hiányában előfordulhat, hogy a végrendeletet hibásan vagy érthetetlenül fogalmazzák meg.
A magánvégrendelettel kapcsolatos alapvető feltétel az – amint már fennebb említettük –, hogy a rendelkező teljes egészében saját kezűleg írja, keltezze és aláírja a végrendeletét.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak a szerzőhöz a következő e-mail címre: mhistvan@gmail.com