Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Egy kedden, november 23-án elfogadott jelentésben az EP-képviselők így fogalmaznak: Európának formálnia kell a szolidaritáson, befogadáson, nyílt versenyen és méltányosságon alapuló uniós sportmodellt.
A képviselők szerint egy szolidaritási mechanizmus révén kellene forrásokat biztosítani az amatőr- és szabadidősportra, illetve egyenlő prémiumot kell kapjanak a női és férfi sportolók.
Az 597 szavazattal, 36 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament kijelenti: az uniós sportvilág működésének összhangban kell állnia a szolidaritás, a fenntarthatóság, a mindenkit megillető befogadás, a nyílt verseny és a méltányosság európai értékeivel, és tiszteletben kell tartania a sportteljesítmények értékét. A Parlament határozottan elutasítja azokat a különutas versenyeket, amelyek aláássák ezeket az elveket, és az egész sportvilág stabilitását veszélybe sodorják.
A képviselők szerint elsősorban a szabadidősport és az élsport közötti kapcsolat erősítésével meg kell találni az egyensúlyt a sporttal kapcsolatos anyagi érdekek és a sport társadalmi funkciói között. Nagyobb pénzügyi újraelosztásra van szükség az élsport és a szabadidősport között, a sportszövetségeknek pedig olyan szolidaritási mechanizmust kell létrehozni, amellyel megfelelő finanszírozás biztosítható az amatőr- és a szabadidő-sport számára.
A Parlament szeretné, ha a Bizottság és a tagállamok minden tőlük telhetőt megtennének az uniós polgárok, különösen a fiatalok mindenféle csoportjának mozgásra ösztönzése terén. Ez történhet például az iskolai testnevelésre vagy fizikai tevékenységre szánt órák növelésével, vagy akár a sportolói példaképek és sportnagykövetek bevetésével is.
A képviselők szerint foglalkozni kell a sportvilágban is előforduló zaklatás felszámolásával és a férfiak és nők közti, különösen a sportszövetségek vezetésében és a fizetésekben tetten érthető egyenlőtlenségek megszüntetésével. A Parlament emellett szeretné elérni, hogy az európai média az eddiginél többféle sportággal foglalkozzon, és több időt szánjon a női és az ifjúsági sportra.
Az állásfoglalás felszólít arra, hogy védjék meg a sportoló gyermekeket a zaklatás és a visszaélések minden formájától, többek között azzal, hogy az áldozatok időben segítséghez, tanácshoz és jogorvoslathoz jussanak.
A Parlament kijelenti: a nemzeti sportszövetségeknek az írországi Football Association (FAI) példáját követve egyenlő szintre kellene hozniuk a női és férfi sportolók prémiumait.
Az állásfoglalás felszólítja az állami hatóságokat és sportszövetségeket, hogy minden döntésükben álljanak ki az emberi jogok és a demokratikus elvek fenntartása mellett. Ha éppen kiemelkedő nemzetközi sportesemények helyszínének odaítéléséről vagy szponzorok kiválasztásáról van szó, akkor különösen fontos szem előtt tartani ezeket az elveket, jelenti ki a Parlament. A képviselők kiemelik: az alapvető jogokat és értékeket rendszeresen megsértő országok ne rendezhessenek fontos sporteseményeket. Azt is kérik, hogy a sportszervezetek fordítsanak különös figyelmet a sportinfrastruktúra építésében részt vevő építőipari dolgozók munkakörülményeire.
„A sport hatalmas erővel képes összehozni különböző embereket, függetlenül a bőrszínüktől, vallásuktól, nemüktől vagy társadalmi helyzetüktől. A sport jó hangulatot kelt, egészséges, és segíti a fejlődésünket. A gazdaságnak is fontos ágazata: az uniós GDP csaknem három százalékát teszi ki. Ezért uniós szinten is nagyobb súlya kell legyen” – mondta Tomasz Frankowski (EPP, Lengyelország), a jelentésért felelős képviselő. Frankowski felszólította az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre külön tisztséget a sportügyek koordinálására, majd kijelentette: a legnagyobb kihívás, hogy „a sport európai modelljét terjesszük, és azt megvédjük az olyan támadásoktől, mint a Szuperliga.”
Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája